Online oktatás: meddig bírják még a diákok, a szülők és a tanárok?

Annak ellenére, hogy a szülők, a diákok és a pedagógusok is azt szeretnék, ha végre visszatérhetnének az iskolákba, február 8-ig még biztosan online folytatódik az oktatás. A szülők szerint már „tarthatatlan” a helyzet, és a gyerekek testi és lelki egészsége a tét, a pedagógusok szerint nagyon lemaradtak a tananyaggal, amióta áttártek a digitális tanrendre, a diákok pedig azt mondják, hiányzik a rendszeresség az online oktatásból, és emiatt nem tudják elmélyíteni a tanultakat.

Amint korábban beszámoltunk róla, a kormány szerdai ülésén február 8-ig meghosszabbította az online oktatást valamennyi hazai tanintézményben, ám Sorin Cîmpeanu tárcavezető reméli, hogy a második félévtől visszatérhetnek a tanulók az iskolapadba. Portálunk a Magyar Szülők Szövetségét, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ), illetve a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét (MAKOSZ) kérdezte arról, mennyire tartható ez a helyzet, és hogyan látják az online oktatás jövőjét.

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke úgy véli, van egy „nagyon kis százalék”, akiknek bevált az online oktatás, viszont a diákok és szülők nagy részének ez „elviselhetetlen”. Mint fogalmazott, a gyermekek már nem tudják elviselni, a szülők pedig nem bírják nézni, ahogy gyermekeik szenvednek, hiszen a felelősség az ő kezünkben van, és a gyermekeik fizikai és lelki egészsége a tét. Szerinte a szocializálódás, a közösségi létezés hiánya is nagy problémát okoz, és most már „olyan méreteket öltött a fiatalokban, hogy egyszerűen nem ismerünk rá saját gyermekeinkre”.

Csíky Csengele úgy látja: az online oktatás ebben a helyzetben és ebben a formában nem működik. Emlékeztetett: a Magyar Szülők Szövetsége tavaly februártól az Országos Szülői Szervezetek Föderációjának is tagja, a kisebbségi oktatásért felelős alosztályt hozta létre és vezeti. Nyilvánosságra is hoztak egy közös nyilatkozatot a tanév folytatásának mikénntjáről, amelyben kifejtik követeléseiket.

Úgy fogalmazott, maximálisan kitartanak amellett, hogy a tanintézményeket külön-külön, decentralizálva kezeljék, és a különböző forgatókönyvek szerint nyissák meg az iskolákat azokon a településeken, ahol a fertőzési ráta 3 ezrelék alá csökkent.

A fizikai oktatás a kisiskolásoknál és a vizsgára készülőknél a legfontosabb

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke rámutatott, a mostani helyzetben a legfontosabb, hogy tegyék lehetővé a fizikai jelenléttel történő oktatást a 0–4. osztálynak (ha szükségesek megszorítások, akkor az előkészítő, 1. és 2. osztályosoknak), ugyanígy a ciklusindító 5. osztálynak és a vizsgára készülő diákoknak 7-8., illetve 11-12. osztályban.

Hozzátette, hogy elviekben a 8. és 12. osztályosok lennének a leginkább érintettek, ám ezt azért bővítették, mert a 7. és 11. osztályosok az előző tanév második félévében „nagyon lemaradtak a tananyaggal”. Emellett a Magyar Szülők Szövetsége a politikai képviselettel egyeztetve kéri a tananyag csökkentését és a vizsgatételek egyszerűsítését erre az időszakra.

„Pontosan tudjuk, hogy a tananyag, tanterv módosítása csak ciklusindító osztályokkal történhet meg, és nagy előkészületeket igényel, viszont azt is tudjuk, hogy különleges időket élünk, és a különleges helyzetek különleges megoldásokat vonnak maguk után. Tehát ebben a helyzetben már nemcsak azt kérjük, hogy fizikális jelenléttel történjen az oktatás a legérintettebb évfolyamok számára, hanem azt is, hogy ha a vizsgákat megtartja a tanügy, a tananyagot és vizsgaanyagot radikálisan csökkentsék” – hangsúlyozta Csíky Csengele.

Fotók: Adobe Stock

A szövetség elnöke szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkezdődhessen a tantermi jelenléttel történő oktatás a második félévben. Mint fogalmazott, most azt várják, hogy miként alakulnak a fertőzésszámok, és annak függvényében tudnak majd tárgyalni, ám „maximálisan” kitartanak a tanintézmények azonnali kinyitása mellett.

Csíky Csengele szerint minden tárgyalásuk erről szól. „Ha második félévtől nem kezdődhet el a fizikális oktatás, akkor a legújabb aláírt protokollszerződésünk alapján pontos magyarázatot kérünk erre, mind a minisztérium, mind pedig a kormány részéről” – tette hozzá.  

Csütörtökön a Magyar Szülők Szövetsége a oktatási miniszterrel, majd az államtitkárokkal egyeztetett, amely során felvázolták és átadták írásban azokat a támpontokat, amelyekről a továbbiakban beszélni szeretnének, és amelyekre megoldásokat keresnek. A pontok között szerepelt, hogy növeljék meg az oktatásra fordított költségeket, hozzanak létre olyan kerettörvényeket, amelyek segítik az iskola és a civil társadalom közötti dialógust, jelentősen növeljék meg az egy tanulóra szánt anyagi juttatásokat, és kezdeményezzenek helyreállítási akciókat.

Emellett a szövetség szorgalmazza, hogy február 8-án nyissák meg az iskolákat, ha a vírushelyzet megengedi, illetve, hogy az év végi vizsgát személyes részvétellel szervezzék meg a leadott anyaghoz igazítva, és legyenek meg a próbafelvételik, hogy az eredmények függvényében legyen idő helyreigazítani a hiányokat. Szó esett még a szaklíceumok, szakiskolák és művészeti iskolák helyzetéről, ugyanis a szaktárgyakat a személyes jelenlét nélkül képtelenség elsajátítani, erre vonatkozóan pedig ígéreteket kaptak.

„Nem mondhatjuk, hogy egyetértettünk mindenben a tanügyminisztériummal, a felvetett problémákra leginkább magyarázatokat adtak, de végül abban maradtunk, hogy a témaköröket melegen tartjuk, és folyamatosan egyeztetünk róluk” – tette hozzá Csíky Csengele.

„Mi örvendünk annak, hogy nem söpörték a szőnyeg alá a teljes tanévet”

Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli, várható volt az online oktatás meghosszabbítása, ám, mint mondta, a pedagógusszövetség álláspontja egyértelmű: ideje vissszatérni az osztálytermi oktatáshoz. A szakmai alelnök szerint mind a pedagógusok, mind a diákok szempontjából ez lenne a legjobb megoldás.

„Örvendünk annak, hogy nem söpörték szőnyeg alá a teljes tanévet, vagy nem tolták ki egy tavaszibb, vakációs időpontra, éppen ezért arra bátorítjuk a pedagógusokat, hogy a tanév lezárására fektessék a hangsúlyt ebben az időszakban. Vegyék fel a kapcsolatot minden olyan diákkal, akinek a tanulmányi helyzete különösebb odafigyelést igényel, és ezt a három hetet a tanulmányi félév lezárására fordítsák” – hangsúlyozta.

Ferencz Salamon Alpár ugyanakkor elmondta, az RMPSZ szeretnék és jelezni is fogja az oktatási minisztériumnak, hogy ebben a három hétben azokban a közösségekben, amelyekben a járványügyi helyzet megengedi, felzárkóztatás céljából, a tanulmányi helyzetüket tisztázni akaró diákok iskolalátogatását kiscsoportosan engedélyezzék, hogy a „direktebb kommunikáció eszközeivel tudják az első félévet lezárni”. Mint fogalmazott, a RMPSZ hiányolja, hogy nincsenek felzárkóztató tevékenységek azoknak a diákoknak, akiknek szükségük lenne erre.

„Sok helyen nem volt eszköz, térerő, villanyáram”

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke arról is beszélt, hogy mire panaszkodtak leginkább a diákok és tanárok. Úgy tapasztalta, hogy ott, ahol zöld forgatókönyv volt érvényben, leginkább vidéki környezetben, főleg a fizikai távolságtartás okozta a nehézségeket. Szerinte a hibrid oktatás is sok nehézséget okozott, mivel annak gyakorlatba ültetése „jelentős előzetes módszertan-oktatási felkészülést igényelt volna” – amire vannak jó gyakorlatok Észtországban –, ám itthon ezeket nem sikerült alkalmazni, és az oktatókat sem készítették fel kellően.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Volt olyan hely, ahol nem volt eszköz, térerő, villanyáram, ott továbbra is nagyon nehéz volt lebonyolítani az oktatásnak bármilyen formáját. A kormányzati tablet-program sem oldotta meg ezt a problémát, és az is nehéz volt, amire sokan nem gondolnak, hogy a pedagógusoknak sem volt mindig eszközük, maguknak is meg kellett osztaniiuk gyermekeikkel ugyanúgy, mint bármeny más családban, vagy be kellett fektetniük saját eszköztárba” – részletezte Ferencz Salamon Alpár.

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke a nemrég megjelenő oltás kapcsán úgy nyilatkozott: a tájékoztatási kampánytól függ, hogy mennyire lesz hajlandóság a pedagógusokban beadatni a vakcinát. Ferencz Salamon Alpár úgy látja, sikeres, meggyőző oltáskampánnyal társulhat az iskolák megnyitásának az óhaja, és akkor növekedhet azoknak a száma, akik „most egy kicsit bizonytalanok, szkeptikusak, és a normalitáshoz való visszatérés érdekében megteszik majd ezt a lépést”. Hozzátette: erőltetni semmiképpen sem szabad, nem lehet diszkriminációs, megbélyegzési helyzeteket teremteni, hiszen ezt a döntést mindenkinek szabad akaratából kell meghoznia.  

MAKOSZ: a leginkább a rendszeresség hiányzik

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke, Vass Péter szerint a legnagyobb nehézség az online oktatásban a rendszeresség hiánya. Mint mondta, a diákok otthon ülve, onnan lépve be az iskolai órákra, nem érzik az órák „súlyát”, és így nehezebb rendszerességet tartani az életükben. Szerinte a megoldás az lenne, ha kidolgoznának egy tervet, amelyben előre leszögeznék, hogy mikor kezdődik egy adott projekt, mikor kell azt befejezni, mikor lesznek a felmérők. „Még út közben röpfelmérőket is be lehetne iktatni, mivel azok teljesen kimaradtak az online oktatásból, pedig elősegítenék a rendszeresebb tanulást” – részletezte.

A MAKOSZ elnöke arról is beszélt, hogy milyen ügyekben fordultak hozzájuk a diákok az online oktatás megkezdése óta. Mint fogalmazott, először „különböző tisztázatlan helyzetek” miatt keresték fel a szervezetet, mivel nem tudták, hogy lesz-e félévi dolgozat vagy azt, hogy hány jegyet kell kapniuk az első félévben. Vass Péter szerint az érettségi és a képességfelmérő vizsga is nehezebb lesz idén, mivel bár az anyag nagy része le van adva, az online oktatás miatt a diákoknak ezt nem sikerül annyira elmélyíteniük, és így nehezebb dolguk lesz az előző évekhez képest.  

(Címlapkép: Agerpres)

Kapcsolódók

Kimaradt?