Annak ellenére, hogy a szülők, a diákok és a pedagógusok is azt szeretnék, ha végre visszatérhetnének az iskolákba, február 8-ig még biztosan online folytatódik az oktatás. A szülők szerint már „tarthatatlan” a helyzet, és a gyerekek testi és lelki egészsége a tét, a pedagógusok szerint nagyon lemaradtak a tananyaggal, amióta áttártek a digitális tanrendre, a diákok pedig azt mondják, hiányzik a rendszeresség az online oktatásból, és emiatt nem tudják elmélyíteni a tanultakat.

Amint korábban beszámoltunk róla, a kormány szerdai ülésén február 8-ig meghosszabbította az online oktatást valamennyi hazai tanintézményben, ám Sorin Cîmpeanu tárcavezető reméli, hogy a második félévtől visszatérhetnek a tanulók az iskolapadba. Portálunk a Magyar Szülők Szövetségét, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ), illetve a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét (MAKOSZ) kérdezte arról, mennyire tartható ez a helyzet, és hogyan látják az online oktatás jövőjét.

Kapcsolódó

Az online oktatás meghosszabbításáról fogad el rendeletet szerdán a kormány

Az első félév a téli vakáció után online fog folytatódni, február 8-ától, a második félévtől viszont a tanügyminiszter reményei szerint visszatérhetnek a tanulók az iskolapadokba.

iskola járvány idején oltási kampány

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke úgy véli, van egy „nagyon kis százalék”, akiknek bevált az online oktatás, viszont a diákok és szülők nagy részének ez „elviselhetetlen”. Mint fogalmazott, a gyermekek már nem tudják elviselni, a szülők pedig nem bírják nézni, ahogy gyermekeik szenvednek, hiszen a felelősség az ő kezünkben van, és a gyermekeik fizikai és lelki egészsége a tét. Szerinte a szocializálódás, a közösségi létezés hiánya is nagy problémát okoz, és most már „olyan méreteket öltött a fiatalokban, hogy egyszerűen nem ismerünk rá saját gyermekeinkre”.

Csíky Csengele úgy látja: az online oktatás ebben a helyzetben és ebben a formában nem működik. Emlékeztetett: a Magyar Szülők Szövetsége tavaly februártól az Országos Szülői Szervezetek Föderációjának is tagja, a kisebbségi oktatásért felelős alosztályt hozta létre és vezeti. Nyilvánosságra is hoztak egy közös nyilatkozatot a tanév folytatásának mikénntjáről, amelyben kifejtik követeléseiket.

Úgy fogalmazott, maximálisan kitartanak amellett, hogy a tanintézményeket külön-külön, decentralizálva kezeljék, és a különböző forgatókönyvek szerint nyissák meg az iskolákat azokon a településeken, ahol a fertőzési ráta 3 ezrelék alá csökkent.

A fizikai oktatás a kisiskolásoknál és a vizsgára készülőknél a legfontosabb

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke rámutatott, a mostani helyzetben a legfontosabb, hogy tegyék lehetővé a fizikai jelenléttel történő oktatást a 0–4. osztálynak (ha szükségesek megszorítások, akkor az előkészítő, 1. és 2. osztályosoknak), ugyanígy a ciklusindító 5. osztálynak és a vizsgára készülő diákoknak 7-8., illetve 11-12. osztályban.

Hozzátette, hogy elviekben a 8. és 12. osztályosok lennének a leginkább érintettek, ám ezt azért bővítették, mert a 7. és 11. osztályosok az előző tanév második félévében „nagyon lemaradtak a tananyaggal”. Emellett a Magyar Szülők Szövetsége a politikai képviselettel egyeztetve kéri a tananyag csökkentését és a vizsgatételek egyszerűsítését erre az időszakra.

„Pontosan tudjuk, hogy a tananyag, tanterv módosítása csak ciklusindító osztályokkal történhet meg, és nagy előkészületeket igényel, viszont azt is tudjuk, hogy különleges időket élünk, és a különleges helyzetek különleges megoldásokat vonnak maguk után. Tehát ebben a helyzetben már nemcsak azt kérjük, hogy fizikális jelenléttel történjen az oktatás a legérintettebb évfolyamok számára, hanem azt is, hogy ha a vizsgákat megtartja a tanügy, a tananyagot és vizsgaanyagot radikálisan csökkentsék” – hangsúlyozta Csíky Csengele.

A szövetség elnöke szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkezdődhessen a tantermi jelenléttel történő oktatás a második félévben. Mint fogalmazott, most azt várják, hogy miként alakulnak a fertőzésszámok, és annak függvényében tudnak majd tárgyalni, ám „maximálisan” kitartanak a tanintézmények azonnali kinyitása mellett.

Csíky Csengele szerint minden tárgyalásuk erről szól. „Ha második félévtől nem kezdődhet el a fizikális oktatás, akkor a legújabb aláírt protokollszerződésünk alapján pontos magyarázatot kérünk erre, mind a minisztérium, mind pedig a kormány részéről” – tette hozzá.  

Csütörtökön a Magyar Szülők Szövetsége a oktatási miniszterrel, majd az államtitkárokkal egyeztetett, amely során felvázolták és átadták írásban azokat a támpontokat, amelyekről a továbbiakban beszélni szeretnének, és amelyekre megoldásokat keresnek. A pontok között szerepelt, hogy növeljék meg az oktatásra fordított költségeket, hozzanak létre olyan kerettörvényeket, amelyek segítik az iskola és a civil társadalom közötti dialógust, jelentősen növeljék meg az egy tanulóra szánt anyagi juttatásokat, és kezdeményezzenek helyreállítási akciókat.

Emellett a szövetség szorgalmazza, hogy február 8-án nyissák meg az iskolákat, ha a vírushelyzet megengedi, illetve, hogy az év végi vizsgát személyes részvétellel szervezzék meg a leadott anyaghoz igazítva, és legyenek meg a próbafelvételik, hogy az eredmények függvényében legyen idő helyreigazítani a hiányokat. Szó esett még a szaklíceumok, szakiskolák és művészeti iskolák helyzetéről, ugyanis a szaktárgyakat a személyes jelenlét nélkül képtelenség elsajátítani, erre vonatkozóan pedig ígéreteket kaptak.

„Nem mondhatjuk, hogy egyetértettünk mindenben a tanügyminisztériummal, a felvetett problémákra leginkább magyarázatokat adtak, de végül abban maradtunk, hogy a témaköröket melegen tartjuk, és folyamatosan egyeztetünk róluk” – tette hozzá Csíky Csengele.

„Mi örvendünk annak, hogy nem söpörték a szőnyeg alá a teljes tanévet”

Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli, várható volt az online oktatás meghosszabbítása, ám, mint mondta, a pedagógusszövetség álláspontja egyértelmű: ideje vissszatérni az osztálytermi oktatáshoz. A szakmai alelnök szerint mind a pedagógusok, mind a diákok szempontjából ez lenne a legjobb megoldás.

„Örvendünk annak, hogy nem söpörték szőnyeg alá a teljes tanévet, vagy nem tolták ki egy tavaszibb, vakációs időpontra, éppen ezért arra bátorítjuk a pedagógusokat, hogy a tanév lezárására fektessék a hangsúlyt ebben az időszakban. Vegyék fel a kapcsolatot minden olyan diákkal, akinek a tanulmányi helyzete különösebb odafigyelést igényel, és ezt a három hetet a tanulmányi félév lezárására fordítsák” – hangsúlyozta.

Ferencz Salamon Alpár ugyanakkor elmondta, az RMPSZ szeretnék és jelezni is fogja az oktatási minisztériumnak, hogy ebben a három hétben azokban a közösségekben, amelyekben a járványügyi helyzet megengedi, felzárkóztatás céljából, a tanulmányi helyzetüket tisztázni akaró diákok iskolalátogatását kiscsoportosan engedélyezzék, hogy a „direktebb kommunikáció eszközeivel tudják az első félévet lezárni”. Mint fogalmazott, a RMPSZ hiányolja, hogy nincsenek felzárkóztató tevékenységek azoknak a diákoknak, akiknek szükségük lenne erre.

„Sok helyen nem volt eszköz, térerő, villanyáram”

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke arról is beszélt, hogy mire panaszkodtak leginkább a diákok és tanárok. Úgy tapasztalta, hogy ott, ahol zöld forgatókönyv volt érvényben, leginkább vidéki környezetben, főleg a fizikai távolságtartás okozta a nehézségeket. Szerinte a hibrid oktatás is sok nehézséget okozott, mivel annak gyakorlatba ültetése „jelentős előzetes módszertan-oktatási felkészülést igényelt volna” – amire vannak jó gyakorlatok Észtországban –, ám itthon ezeket nem sikerült alkalmazni, és az oktatókat sem készítették fel kellően.

„Volt olyan hely, ahol nem volt eszköz, térerő, villanyáram, ott továbbra is nagyon nehéz volt lebonyolítani az oktatásnak bármilyen formáját. A kormányzati tablet-program sem oldotta meg ezt a problémát, és az is nehéz volt, amire sokan nem gondolnak, hogy a pedagógusoknak sem volt mindig eszközük, maguknak is meg kellett osztaniiuk gyermekeikkel ugyanúgy, mint bármeny más családban, vagy be kellett fektetniük saját eszköztárba” – részletezte Ferencz Salamon Alpár.

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke a nemrég megjelenő oltás kapcsán úgy nyilatkozott: a tájékoztatási kampánytól függ, hogy mennyire lesz hajlandóság a pedagógusokban beadatni a vakcinát. Ferencz Salamon Alpár úgy látja, sikeres, meggyőző oltáskampánnyal társulhat az iskolák megnyitásának az óhaja, és akkor növekedhet azoknak a száma, akik „most egy kicsit bizonytalanok, szkeptikusak, és a normalitáshoz való visszatérés érdekében megteszik majd ezt a lépést”. Hozzátette: erőltetni semmiképpen sem szabad, nem lehet diszkriminációs, megbélyegzési helyzeteket teremteni, hiszen ezt a döntést mindenkinek szabad akaratából kell meghoznia.  

MAKOSZ: a leginkább a rendszeresség hiányzik

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke, Vass Péter szerint a legnagyobb nehézség az online oktatásban a rendszeresség hiánya. Mint mondta, a diákok otthon ülve, onnan lépve be az iskolai órákra, nem érzik az órák „súlyát”, és így nehezebb rendszerességet tartani az életükben. Szerinte a megoldás az lenne, ha kidolgoznának egy tervet, amelyben előre leszögeznék, hogy mikor kezdődik egy adott projekt, mikor kell azt befejezni, mikor lesznek a felmérők. „Még út közben röpfelmérőket is be lehetne iktatni, mivel azok teljesen kimaradtak az online oktatásból, pedig elősegítenék a rendszeresebb tanulást” – részletezte.

A MAKOSZ elnöke arról is beszélt, hogy milyen ügyekben fordultak hozzájuk a diákok az online oktatás megkezdése óta. Mint fogalmazott, először „különböző tisztázatlan helyzetek” miatt keresték fel a szervezetet, mivel nem tudták, hogy lesz-e félévi dolgozat vagy azt, hogy hány jegyet kell kapniuk az első félévben. Vass Péter szerint az érettségi és a képességfelmérő vizsga is nehezebb lesz idén, mivel bár az anyag nagy része le van adva, az online oktatás miatt a diákoknak ezt nem sikerül annyira elmélyíteniük, és így nehezebb dolguk lesz az előző évekhez képest.  

(Címlapkép: Agerpres)