A hétfőtől érvénybe lépő szigorítások a társadalom mobilitásának a csökkentését célozzák, ezért indokolt a kéthetes kényszervakáció is – értékelt a Maszolnak Kallós Zoltán, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára. Úgy véli, erre az időszakra nem elvesztegetett időként kellene tekinteni, hanem az oltás népszerűsítésére kellene kihasználni a kényszerszünetet.

Péntek délutáni ülésén a kormány is elfogadta az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU), a járványhelyzet súlyosbodása miatt javasolt korlátozó intézkedéseit. Ebben egyebek mellett felhatalmazza a tanügyminisztériumot arra, hogy kényszervakációt rendeljen el a közoktatásban az október 25. és november 5. közötti periódusra, valamint arra, hogy legkésőbb november 5-éig  gondoskodjon a 2021-2022-es tanév szerkezetének módosításáról annak érdekében, hogy ezt a két hetet be lehessen pótolni.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – A kormány is elfogadta: ezek a korlátozó intézkedések érvényesek hétfőtől országszerte

Az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) után a kormány is elfogadta pénteki ülésén a járványhelyzet súlyosbodása miatt hozott korlátozó intézkedéseket.

szigorítás korlátozások CNSU koronavírus Romániában

Hétfőtől bezárnak az óvodák, iskolák, speciális iskolák, az afterschool-ok sem működhetnek, de a bölcsődék nyitva tarthatnak. Fontos, hogy a jelenlegi törvénykezések szerint gyermekfelügyeleti szabadságot csak akkor lehet igényelni, ha a koronavírus-járvány miatt online oktatást rendelnek el, de a munkaügyi minisztérium pénteki közleménye szerint sürgősségi eljárásban fogja tárgyalni a parlament, hogy bérük 75 százalékára a hétfőn kezdődő kényszervakáció idejére is jogosultak legyenek a gyermekükkel otthon maradó szülők.

Mint ismert, gyermekfelügyeleti szabadság akkor jár, ha a szülők 12 évesnél kisebb iskolás gyereket (fogyatékkal élő gyerek esetében 26 év a korhatár) nevelnek, valamint a másik szülő nem igényelt fizetett szabadnapot ugyanezen törvény alapján. Szempont az is, hogy abban az esetben jogosult szabadnapra a szülő, ha tevékenységének jellegéből adódóan nincs lehetősége a távmunkára.

Kallós Zoltán tanügyi államtitkár szerint akkor indokolt az iskolákban felfüggeszteni a tanítást, ha ezt más, a járvány terjedését megfékező intézkedések kísérik. Szerinte a pénteken bejelentett korlátozások indokolják az iskolák bezárását is, mert a cél, hogy minél inkább csökkentsék a társadalom mobilitását.

Hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a fizikai jelenléttel járó oktatás a leghatékonyabb, és a tanügyminisztériumhoz beérkező petíciók is arra mutatnak rá, hogy a szülők többsége a hagyományos oktatást preferálja az online oktatással szemben, de az érintett szereplőknek el kell fogadniuk, hogy a járvány jelenleg nem teszi lehetővé a személyes jelenléttel zajló tanítás folytatását.

Terjed a fertőzés a diákok, tanárok körében is

Bár az oktatás eddig is ellenőrzött körülmények között zajlott, számos megbetegedés történt a tanárok és diákok körében. Október 20-án több mint 15 ezer koronavírus-fertőzött diákról és több mint ötezer megbetegedett tanügyi személyzetről tudtak a hatóságok, emelte ki Kallós Zoltán.

Rámutatott, a kényszervakációra nem elvesztegetett időre kellene tekinteniük a közoktatásban érintett szereplőknek, hanem ezt a két hetet arra kellene kihasználni, hogy saját környezetében mindenki népszerűsítse az oltást. Az oktatási minisztérium egyébként már tavasszal elkezdte a koronavírus elleni vakcina népszerűsítését, orvosokkal, szakértőkkel és a szülők, diákok képviselőivel járták a megyéket, tette hozzá Kallós Zoltán, megjegyezve, hogy a tanügyi alkalmazottak körében az átoltottsági arány körülbelül a kétszerese az országos átlagnak.

A kényszervakáció miatt kiesett idő pótlásáról a minisztériumnak legkésőbb november 5-éig kell döntenie. Az államtitkár nem kívánt ez ügyben találgatásokba bocsátkozni, kérdésünkre annyit jegyzett meg, hogy a tanévszerkezet módosításáról feltétlenül egyeztetni fognak a szülői szervezetekkel, a diáktanácsokkal és a szakszervezetekkel.

(Címlapi illusztráció forrása: Gábos Albin)