Egyre nagyobb az érdeklődés a magyar oktatási program iránt Csángóföldön, évről évre nő a résztvevők száma, de a budapesti állami támogatás nélkül nem lehetne fenntartani a hálózatot – mondta el az MTI-nek Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási koordinátora.

Az őshonos moldvai csángó kisebbség magyar identitásának, nyelvének és kultúrájának megőrzését, a beolvadási folyamat megfékezését célzó magyar oktatási program jelenleg 37 településen zajlik, ezek közül 36 Csángóföldön van. Az MCSMSZ Csíkszeredában is működtet egy kollégiumot 66 magyarul tanuló moldvai középiskolás számára. További félszáz, más városban magyarul tanuló középiskolást ösztöndíjjal támogatnak, mert a Kárpátokon túli régióban nincs magyar középiskola, ahol anyanyelven folytathatnák a csángóföldi alapképzést.

Moldvában egyre nagyobb az érdeklődés a foglalkozások iránt, az idei tanévben is enyhén növekedett a résztvevők száma. Bár Csángóföldön is egyre kevesebb gyerek születik, évről évre többen látogatják a magyar házakat és a családok is egyre szívesebben kapcsolódnak a csángószövetség programjaihoz. Hegyeli Attila szerint a nagyobb érdeklődést az óvodaprogram folyamatos bővítése is elősegíti. Az óvodai oktatás hosszított programmal működik, a gyerekek étkeznek és pihennek is. Nagyon keresett, és a csángószövetségnek az az érdeke, hogy a gyereket minél kisebb korától bent tartsák a magyar intézményben, találkozik a szülők igényével, hogy gyerekeiket 17 óráig biztonságban tudják.

„Ennek nagyon örvendek, mert a kicsik azok, akik a nyelvet szívják magukba” - mondta Hegyeli. Közölte: szinte valamennyi oktatási helyszínen vannak óvodások, de nincs mindenhol külön óvodai csoport, mivel az infrastruktúraigényes. A csángószövetség 22 saját tulajdonban lévő magyar házat működtet, de vannak települések, ahol bérelt vagy állami épületekben zajlik az oktatás. A foglalkozásokon - magyarórákon, hagyományőrző tevékenységeken és hangszeroktatáson - mintegy 2200-an vesznek részt napi rendszerességgel.

Kapcsolódó

Továbbra is támogatja a magyar kormány a moldvai csángók magyar oktatását

A több mint húsz éve működő program folytatásáról Polgár László, a szervezet elnöke egyeztetett Kollai István helyettes államtitkárral.

Moldvai Csángómagyarok Szövetsége moldvai csángók csángók Csángó Oktatási Program határon túli támogatások magyar kormány

Velük az MCSMSZ csaknem 200 alkalmazottja foglalkozik, akik a szövetség egész oktatási hálózatát lefedik. A pedagógusok mellett ide tartozik az adminisztratív személyzet, konyhai alkalmazottak, karbantartók, iskolabuszok sofőrjei is. Moldvában a magyarórák nem részei az állami oktatásnak, így egyes helyszínekre saját iskolabuszokkal kell szállítani a gyerekeket. Főként az óvodáskorúak szállítását biztosítják, amennyiben több kilométerre lakik a gyerek. „Akkor tudnak eljönni a gyerekek, hogyha mi utána haza tudjuk vinni őket” - indokolta Hegyeli.

Hegyeli Attila a program eredményei kapcsán közölte: a kiépült oktatási és kulturális rendszer ellenére az asszimiláció és a nyelvvesztés még mindig gyorsabb. „Látni kell, hogy mi ezt nem megfordítani tudtuk, hanem lassítani" - fogalmazott. A koordinátor szerinte „e területen nem szabad zsákbamacskát árulni", hiszen Moldva soha nem volt Magyarország része, és 1990-ben, a csángószövetség létrejöttekor már nagyon komoly asszimilációs veszteségen volt túl a közösség.

A hat moldvai megyében mintegy 170 ezer római katolikus él

A hat moldvai megyében mintegy 170 ezer római katolikus él, róluk vallásuk alapján feltételezhető, hogy magyar származásúak. Közülük 40 ezren beszélnek még magyarul. A magyar oktatási program nélkül még nagyobb lenne a nyelvvesztés. „Éppen a múlt héten fogalmazott így egy idős csángó ember, akivel találkoztam az egyik faluban. Azt mondta: ha kendtek ezt nem csinálták volna, itt magyar szó már nem lenne ebben a faluban" – mesélte az MTI-nek Hegyeli Attila.

Rámutatott: a csángószövetség álláspontja szerint nemcsak a magyarul még beszélőkkel kell foglalkozni, hanem azokkal is, akik gyengébben beszélnek vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul, de szeretnének tudni. Ha van szándék, például valakinek a nagymamája magyarul imádkozott, és ő nem tud magyarul, és szeretne megtanulni, nyitott kapuval várják. Az oktatási helyszíneken felnőttfoglalkozás is zajlik. Főként a hagyományőrző csoportokba járnak felnőttek, de vannak, akik beszélni, írni-olvasni akarnak megtanulni magyarul - mesélte az illetékes.

Kérdésre elmondta: a magyar kormány anyagi támogatása nélkül nem lehetne működtetni a programot. Bár a csángószövetség nem mond le a román állami támogatásról és „az utolsó fillért is megpróbálja Bukarestből elhozni”, a program működtetését „teljesen lehetetlenség” lenne abból megoldani. „És nem azért, mert nem próbáljuk vagy nem akarjuk. Hanem azért, mert nincsenek meg a lehetőségek és még mindig nem elég nyitott a román állam arra, hogy ilyen fajta szórványhelyzetben a kisebbségeket megfelelő módon tudja támogatni” – magyarázta Hegyeli Attila.

Közölte: a pályázatok révén a román állami támogatás évről évre nő, de még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy mennyi pénzre lenne szükség. „Ha csak a román állami támogatásra hagyatkoznánk, az elmúlt 30 évben felépített moldvai magyar kultúramentés, nyelvmentés nagyon gyorsan leépülne" - vélte az illetékes. A budapesti kormány múlt héten jelentette be, hogy egymilliárd forintos kiegészítő támogatást ítélt meg az MCSMSZ-nek, melyből folytatódhat a csángóföldi magyar oktatási program. Pogár László, a szövetség elnöke akkor az MTI-nek elmondta: ez nagy segítség számukra, mert a Kárpátokon túli régióban egyedüli szervezetként foglalkoznak a csángó kultúra őrzésével, ápolásával, a magyar identitás erősítésével.