Tétje van a népszámlálásnak, hiszen ez fogja meghatározni a következő tíz évet, jelentette ki hétfőn Szászrégenben Péter Ferenc, a Maros megyei Tanács elnöke, Szászrégen polgármesterével, Márk Endre Dezsővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Az elöljáró a népszámlálás online szakaszának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, a népszámláláson begyűjtött adatok fognak hivatkozási alapul szolgálni szinte minden közigazgatási, adminisztrációs kérdés megvitatásakor, az anyanyelv-használati jogkörök kiterjesztésekor, iskolai osztályok, óvodai, bölcsődei csoportok, vagy akár önálló magyar nyelvű tanintézmények létrehozásakor.

„Maros megye az etnikai arányokat nézve sajátos helyzetben van, ha hasonlattal kellene találni, akkor úgy fogalmaznék, hogy Erdély kicsinyített mása. A megyében nagyjából azonos arányban élnek magyarok és románok. Az elosztás kistérségenként változik, van, ahol a magyarság van többségben, van, ahol fele-fele az arány, míg van, ahol a kisebbséget képviseli, továbbá vannak szórványvidékek is. Sok olyan település is van, ahol a magyar közösség nem éri el a száz főt. Ezekről a vidékekről is folyamatosan kell beszélni, hiszen ezek a térségek vannak a legjobban kitéve az asszimilációnak, az identitásvesztésnek” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

Mint részletezte, Maros megyében elsősorban a Mezőség a szórványvidék, de emellett több olyan régió is van, ahol a magyarság száma jelentős arányban csökkent, mint például Segesváron és környékén, Marosludason és környékén, Dicsőszentmártonban és környékén, valamint Szászrégenben és környékén. Hozzátette, Szászrégen esetében a város közelében vannak magyar többségű falvak, de a megye északi részén több a szórványként meghatározható település, mint például Ratosnya, Gödemesterháza vagy Palotailva. A politikus hangsúlyozta, ha javítani nem is lehet ezeken a számokon, legalább a mostani arányokat meg kellene tartani. Ennek érdekében biztatni kell az embereket, hogy az online szakasz fennmaradó időszakában minél többen töltsék ki a népszámlálási kérdőíveket.

Péter Ferenc szerint Maros megyében a kérdés az, hogy van-e 200 ezer magyar.  Mint mondta, 1992. és 2011. között Maros megyében csökkent a legnagyobb mértékben a magyarok létszáma, 253 ezerről 209 ezerre, azaz 43 ezer fővel. A számadatokat tekintve kérdés az is, hogy át fogja-e lépni a 20 százalékos küszöböt a magyarok aránya Marosludason, Segesváron, továbbá Szászrégenben is megmarad-e a 25 százalék feletti arány – fejtette ki Péter Ferenc.  A népszámlálás jelenlegi helyzetével kapcsolatosan a megyeelnök tájékoztatása szerint az április 27-ei adatokat figyelembe véve Maros megye átlagon felül teljesít, és ez a Maros megyei magyarokra is vonatkozik, hiszen a megye 9-ik országos szinten, ami a kitöltött kérdőívek arányát illeti.

Hangsúlyozta, akik kitöltötték már a kérdőíveket, le tudják ellenőrizni annak érvényességét a népszámlálás hivatalos, román oldalán a dovrec.insse.ro-n, ahol a személyi szám megadásával megtudhatják, hogy az általuk kitöltött kérdőív érvényes-e vagy sem.

Ami a településeket illeti, Péter Ferenc elmondta, a népszámlálási kérdőívek kitöltését illetően az országos átlaghoz képest a megyében jelenleg lemaradt városok, községek a következők: Szászrégen (18,95 százalék), Segesvár (18,7 százalék), Nagyernye (18,4 százalék), Marosvécs (17,6 százalék), Marosfelfalu (15,3 százalék), Mikefalva (13,7 százalék), Radnót (12,7 százalék), Mezőcsávás (12,5 százalék), Marosugra (12 százalék), Mezősámsond (11,3 százalék), Havad (9,7 százalék), Marosbogát (9,4 százalék), Kóródszentmárton (9,2 százalék), Székelyvécke (7,7 százalék), Bonyha (5,5 százalék), Mezőbánd (3,5 százalék), valamint Héjjasfalva (2,7 százalék).

A népszámlálás május közepe után kezdődő második szakaszában, a hagyományos összeírás során nagy a kockázata annak, hogy a számlálóbiztosok nem fognak mindenkihez eljutni. Azokat az adatait, akikhez nem jutnak el adminisztratív nyilvántartásokból fogják pótolni, az így „beemelt” személyeknek azonban nem lesz etnikuma, anyanyelve, felekezeti hovatartozása. Mivel a nemzetiségi arányokat csak azokból számolják, akik személyesen válaszoltak a kérdőívre, fontos, hogy minél többen megtegyék ezt a magyar közösségekben – összegezte Péter Ferenc.

Szászrégennek még van mit behoznia

„Mi Szászrégeniek is meg kell mutassuk közösségünk erejét. Annak ellenére, hogy az online kitöltés pozitív hozadéka a népszámlálásnak, sajnos azt kell mondanom, Szászrégen rosszul teljesít a kitöltés terén. Az önkitöltés időszakára négy segítőpontot hoztunk létre a városban azok számára, akiknek az online kitöltés nehézséget okoz. A városközpontban, az ifjúsági parkban, a 6-os általános iskolában működnek segítőközpontok, ennek ellenére gyenge az érdeklődés. Nekünk magyaroknak nagy tétje van az idei népszámlálásnak, hiszen fontos jogainkat veszíthetjük el. Fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy helyesen jelöljük nemzetiségünket és anyanyelvünket. Ez egy közös érdek” – jelentette ki Márk Endre Dezső, Szászrégen polgármestere.

A városvezető hozzátette, a népszámlálási folyamat javulása érdekében kérték az egyházak és civil szervezetek segítségét is. Hangsúlyozta, emellett kiszállásokat is szerveztek, és ha szükséges még fognak szervezni, igény szerint házhoz fognak menni, és segítenek az idős generációnak a kitöltésben. Szászrégenben a kitöltött kérdőívek száma 6702, ebből az érvényes kérdőívek száma 5810. Az alappontokban kitöltött kérdőívek száma 3610. Emellett Marosvécsen a kitöltött kérdőívek száma 650, ebből 628 érvényes, Beresztelkén 982, ebből 973 érvényes, Magyarón 1496, ebből 1486 érvényes – sorolta a városvezető. A Maszol kérdésére válaszolva Márk Endre Dezső kifejtette, a népszámlálás második szakaszára Szászrégenben 22 népszámláló biztost sikerült eddig toborozni a 25 jóváhagyott népszámláló-biztosi helyre.