banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png
Magyar Közoktatás

Nemcsak tanítanak, közösséget is építenek: ilyen a kalotaszentkirályi Ady Endre-iskola

A kalotaszentkirályi Ady Endre Szaklíceum hosszú ideje számít saját térségében a szórványoktatás egyik meghatározó pillérének. Diákjainak számos sportlétesítménnyel, iskolakerttel és programokkal színesíti mindennapjait, néha viszont igazgatóságának és tanárainak is meg kell küzdenie az oktatási rendszer és a földrajzi tényezők okozta kihívásokkal.

Kalotaszentkirályi látogatásunk során gyorsan lehetőségünk nyílt megtapasztalni, mennyire családias és otthonos környezetben tanulnak az Ady Endre Szaklíceum diákjai. Okos-Rigó Dénes 2018 szeptemberétől tölti be az igazgatói posztot, de kalotaszentkirályiként gyakorlatilag az iskolában nőtt fel, tanárként is csak ott tanított. A tisztséget Lakatos András igazgatótól vette át, az elmúlt években pedig elszántan dolgozott az intézmény népszerűségének fenntartásáért.

 Otthonos környezetben szívesen tanul a diák |  A szerző felvételei

„Az iskola jó híre szájról szájra is terjed. Ha mi a szülővel nem is vettük fel a kapcsolatot, több olyan eset is volt, hogy jó dolgokat hallott rólunk az ismerőseitől, és hozzánk íratta a gyermekét. Amikor eljönnek megnézni az iskolát, látják, hogy nyugodt, biztonságos környezet, ezért ránk bízzák a gyermeküket” – osztotta meg a népszerűség egyik titkát az igazgató. A szakoktatás elindítása fontos pont volt igazgatói tevékenységében, bolti eladóknak, felszolgálóknak és villanyszerelőknek szóló képzést is tudtak indítani, viszont az iskolát nemrég felemelték líceumi szintre, éppen ezért idén már nem hagyták jóvá az elindítását, hiszen tavaly már kevesen jelentkeztek.

Mivel többek között Magyarvistáról, Türéből, Mákófalváról, Bánffyhunyadról, Magyarvalkóról, Körösfőről és még Kolozsvárról is érkeznek diákok az iskolába, a bentlakás és a napi ingáztatás működtetése kulcsfontosságú tényezőnek számít. Okos-Rigó Dénestől azt is megtudtuk, hogy az iskola teljes létszáma a tavalyi tanév elején 207 volt, de a szakoktatás megszűnésével mindenképpen esni fog ez a szám. Mivel a diákok ennyi különböző helyről jönnek, időnként olyan helyzet is van, hogy a tanárok saját autójukkal viszik őket az iskolába, mert másképp nehéz lenne megoldani a közlekedést.

Ha kell, az igazgató is térkövet rak le

„Az önkormányzat költségvetésétől függ, hogy mikor mivel tudja kipótolni a rajta keresztül érkezett minisztériumi forrásokat. A saját bevétel nálunk különösen fontos, mert egész nyáron kiadjuk az iskolát különböző táborokra, rendezvényekre. Nem kis segítséget jelentenek a szponzoraink, közel 150 nevet szoktam felolvasni minden év végén, mindenkit felírunk, aki bármilyen szinten segített. Ez is bizonyítja, mennyire összetartó a közösség” – tért ki az iskola költségvetésének részleteire az igazgató.

Az energiahordozók beszerzése, a fűtéssel és az árammal kapcsolatos költségek rendezése minden évben komoly kihívást jelent az iskolának, hiszen hét kazánházzal működnek a sportlétesítmények fenntartása miatt.

További megpróbáltatásokkal jár időnként az ingázásra használt buszok és a bentlakás fenntartása, valamint az étkeztetés. Az egyik legnagyobb probléma egyértelműen a létszámhiány, hiszen az iskolához tartozó hét épület tisztán tartásáért egyetlen takarítónő felel. Éppen ezért versenyt szoktak hirdetni a legtisztább osztály címért, ezzel is biztatva a gyerekeket termeik tisztántartására.

„Mivel lefagyasztották a felvételeket, vannak olyan betöltetlen állások, amelyeket nem hirdethetek meg a törvény szerint. A nem előrelátható, instabil rendszer mindig káoszt okoz a tanügyben. Ma már az óraszámok felemelése miatt nem tudom azt mondani, hogy minden tanár csak a saját szakját tanítja, de a kilencvenszázalékos arány még mindig elég jónak számít. Magamról nagyon jól tudom, hogy TIC-et nem úgy tanítom, mint a fizikát, pedig arra is végeztem egyetemet. Az oktatás minőségén megérződik, ha a tanár a saját szakmáját taníthatja, a gyerekek is érzik a különbséget” – említett néhányat a tanügyi rendszer okozta nehezítő tényezők közül az igazgató.

Büszkék az iskolára.

Az iskolakert gondozása különösen fontos cél volt az elmúlt években a vezetőség számára. Okos-Rigó Dénes szerint az ökológiai nevelés lényege, hogy a gyerekek is megtanulják, a mag elültetésétől kezdve folyamatosan gondozni kell a növényt, amíg felcseperedik, hasonlóan a diákok oktatásához.

Az intézmény egyik nagy büszkesége, hogy Zöld Tündér díjat kapott a kertért, amelyben madárfigyelő kamerák mellett gyümölcsfákat és más helyeken ritkán termesztett növényeket is találunk.

Együtt a közösségért

Kovács Erzsébet vallás–történelem szakos tanár szerint az elmúlt évek során a gyerekek terheltségi szintje nagyon megváltozott. Sokkal kevesebb információt tudnak befogadni, ezért saját magát is igyekezett képezni, hogy az igényeiket reálisan fel tudja mérni. Ennek érdekében sokkal több játékos módszert használ, mint korábban.

„A kollégáktól hallott tapasztalatok alapján úgy érzem, a falusi gyerekek védettebbek lehetnek a világ változásaival szemben, mint azok, akik városon tanulnak. Az, hogy kevés tanár van, családias légkört jelent számukra. Én helybéliként sokszor délután és hétvégén is az iskolában vagyok, otthon érzem magam itt” – mesélt saját tapasztalatairól Kovács Erzsébet.

Az Ady Endre Kulturális Egyesületet 1995-ben hozták létre abból a célból, hogy a helyi hagyományokat megőrizze a településen, és minél inkább bevezesse a helyiek életébe. Az egyesületnek 70 állandó tagja van, akik szívesen vállalnak önkéntes munkát is.

„Legnagyobb éves rendezvényünk az Ady Napok, amelynek keretén belül versenyek zajlanak az iskolában. Meghívjuk azokat a testvértelepüléseket is, amelyek velünk együtt alkotnak egy közös családot. Általában szavaló- vagy novellaíró versenyekről van szó, emellett a tagoknak is szervezünk könyvbemutatókat vagy filmnézést” – árulta el a részletekkel kapcsolatban.

A szórványoktatás egyik meghatározó pillérének számít az iskola.

Az egyesület fontos szerepet játszik azoknak a támogatásoknak a megszerzésében, amelyeket az iskola állami szinten nem tudna megpályázni.

Mindennek a szeretet a kulcsa

Az iskolában három éve tanító Hover Juditnak már harmincéves tapasztalata van az oktatásban. Ez idő alatt városi és vidéki iskolákban is tanított, ennek köszönhetően könnyen össze tud hasonlítani különböző közegeket, a közösségek működése alapján.

„Az, hogy a gyerekek honnan származnak és hol járnak iskolába, meghatározza egy közösség jellegét. Mivel több településről jönnek diákok, mindenki hozza magával a saját hagyományait és értékeit. Mozaikszerű képet kapunk, ha ezeket összerakjuk. Nagyon sokszínűek az osztályok, egy-egy ünnepély vagy iskolán kívüli tevékenység során meg is tapasztaljuk” – osztotta meg velünk a pedagógus.

Hover Judit szerint a beilleszkedés folyamata szokott nehezebben menni előkészítő osztályban. Mivel sok településről érkeznek gyerekek, néha beletelik egy évbe, amíg megszokják a közeget és barátokra lelnek.

Mivel a tanítványai negyven évvel fiatalabbak nála, gyakran kihívást jelent számára megtalálni azokat a dolgokat, amelyek a mai generációt érdeklik. Összességében úgy érzi, mindennek a szeretet a kulcsa, mert azzal minden különbséget át lehet hidalni.

Egyik kedvenc pedagógiai módszere az érzelemkerék. A feladat lényege, hogy reggelente mindenki leírja, hogyan érzi magát és társít hozzá egy színt is. Ugyanezt megismétlik akkor is, amikor hazamennek. Ennek a módszernek elsősorban az a célja, hogy a gyerekek megtanulják kimondani az érzelmeiket, hiszen az érzelmi intelligencia fejlesztése sok esetben nehezebb a tananyagba foglaltak elsajátításánál.

Otthon érzik magukat

A negyedikes Péntek Alexandra öt éve jár az iskolába. Mivel az udvart és a közeget is nagyon gyerekbarátnak találja, szívesen tölti ott az idejét a többiekkel. A külön programok közül focira és gimnasztikára is szívesen jár, a tárgyak közül egyértelműen a tornaórát kedveli legjobban.

„A szüleim úgy gondolták, ez az iskola nagyon jó lehetőség arra, hogy megtanuljam a magyar nyelvet, hiszen román az anyanyelvem. Emiatt is nagyon jó döntés volt idejönni. Itt sok lehetőségem van a fejlődésre. Az is nagyon tetszik, ha valamilyen versenyen szeretnék részt venni, a tanárok sokat segítenek” – hangsúlyozta az iskola előnyeivel kapcsolatban a nyolcadikos Barabás Nóra Marina, aki előkészítő osztálytól tanul Kalotaszentkirályon.

Azt külön szeretik a gyerekek a közösségben, hogy nagyon összetartó, nem tapasztalnak semmilyen rivalizálást vagy kötekedést az osztályokon belül, ezért mindenki könnyen megtalálhatja helyét a többiek között.

Ahol a költő A Kalota partján című versét írta
Az Ady Endre iskola Kolozs megyében, Kalotaszentkirály községben működő, kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény (románul: Școala Gimnazială „Ady Endre” Sâncraiu). Az iskola története a 19. század elejéig nyúlik vissza, állami iskolaként 1875–76-ban indult. 2003-ban vette fel Ady Endre nevét – a költőt rokoni és baráti szálak fűzték a faluhoz, itt írta 1914-ben A Kalota partján című versét egy, az iskola melletti kertben álló hársfa alatt. Ekkor készült el az intézmény címere és zászlaja is. 2022-ben szakoktatás is indult (turizmus–felszolgáló/bolti eladó és elektronika szakirány), ugyanebben az évben felavatták Ady teljes alakos szobrát, és kialakították az iskolakertet; 2024-ben Gyarmathy Zsigmondné mellszobrát is átadták. Diákjai rendszeresen megyei átlag feletti eredményeket érnek el.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?