A hét eleji romániai földrengések sokakban rémületet és pánikot keltettek. A Richter-skála szerinti hétfői 5,2-es, majd a keddi 5,7-es erősségű földrengés a szakértőket is meglepte, ami dr. Silye Lóránd geológus szerint teljesen érthető, mivel a földrengések idejét nagyon nehéz megjósolni, főleg Gorj megyében, Târgu Jiu térségében. Nagy-György Tamás építőmérnök a Maszolnak kiemelte: ha a házépítések során betartották a szabályokat, akkor azoknak földrengésbiztosnak kell lenniük. 

A romániai földrengés epicentruma mindkét alkalommal a Târgu Jiu-tól bő tíz kilométerre volt. Dr. Silye Lóránd geológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára elmagyarázta, hogy a Gorj megyei megyeszékhelytől észak-északnyugatra egy jelentős törésvonal található, amelynek oldalirányú elmozdulása tapasztalható, amihez több más, kisebb törés kapcsolódik, amelyek mentén szintén történnek tektonikai elmozdulások. A földrengéseket a litoszféra kőzetlemezeinek mozgása idézi elő, pontosabban ezek összeütközései során feszültség keletkezik, és a felhalmozódott feszültség hatására egy kőzetlemezben vagy annak határán törés, illetve hirtelen elmozdulás megy végbe, ez pedig földrengést idéz elő.

A szakember szerint a Gorj megyében bekövetkezett földrengést a geológiai szerkezet mentén történt lezökkenése okozhatta. Tisztázta: a geofizikus szakemberek azért lepődhettek meg, mert egy kevésbé várt földrengésről van szó, ugyanis a térség kevésbé számít szeizmikusan aktív övezetnek.

Nem lehet előre megjósolni a földrengést

A geológus szerint a törökországi és szíriai földrengés nyomán létrejött pusztítás és emberi tragédiák nagy hatással vannak arra, hogy a romániai lakosság hogyan reagál a legújabb földrengésekre, ezért alakul ki sokakban pánik és szorongás ezzel kapcsolatban. A szakértők, bár tudják, hogy melyek azok a területek, amelyek földrengésveszélyesek, mégsem képesek előre megmondani, hogy mikor és milyen erősségű földrengés várható. „Jelenleg a földrengéskutatás ott tart, hogy annál többet nem tudunk, mint azt, hogy milyen földrengési övezetek vannak, és azok esetében nagyjából milyen erősségű földrengések várhatóak, hozzávetőlegesen milyen gyakorisággal. Ennél pontosabban nem lehet előrejelezni a rengéseket, így nem tudható, hogy melyik nap, milyen erősségű földrengés következik be egy adott térségben” – mondta Silye Lóránd.

A szeizmológiával foglalkozó szakértők általában a rendelkezésükre álló adathalmazok alapján igyekeznek megállapítani, hogy körülbelül milyen gyakorisággal várható egy adott területen földrengés. „Vrancea térségének esetében például a jelentősebb rengések között eltelt idő alapján egy durva becslést lehet adni arra nézve, hogy milyen periodicitással várhatók erősebb földrengések. Ez 30–40, de egyes vélemények alapján akár 60–70 évig is terjedhet. Ez alapján valamennyire megbecsülhető, de legjobb esetben is néhány évtizedes pontossággal, hogy mikor lehetséges jelentősebb földrengés ebben a térségben” – magyarázta. Szerinte Târgu Jiu térségében még ennél is nehezebb becslésekbe bocsátkozni, mert szeizmikusan kevésbé aktív és jóval ritkábban fordulnak elő földrengések, ráadásul az ezt kiváltó kéreglemez-mozgások is más természetűek.

Nincs kapcsolat a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés és a romániai között

Dr. Silye Lóránd leszögezte: nem feltételezhető kapcsolat a törökországi és a romániai földrengés között, mivel nincs ok-okozati összefüggés a két történés között. A geológus szerint az emberek nincsenek tudatában annak, hogy a kőzetlemezek folyamatosan mozgásban vannak, még akkor is, ha nem érezzük őket. „Évente a Földön körülbelül nyolcszáz 5–5,9-es magnitúdójú, azaz a Gorj megyeihez hasonló erősségű földrengés történik” – hívta fel a figyelmet.

Elmondta, a most történt földrengések kapcsán újra felszínre került az általános bizalmatlanság. Mindenki bizalmatlan a másikkal szemben, a szakemberekkel, a hatóságokkal, de az építőmérnökökkel is. Ugyanakkor ismét reflektorfénybe került, hogy Bukarestben több mint kétezer olyan épület van, amelyek egy jelentősebb földrengés esetén összeomolhatnának, ebből kiindulva sokan elkezdtek aggódni azon, hogy a saját ingatlanuk hogyan áll ebből a szempontból.

Az építőmérnökök a tervezett épület földrajzi helyének megfelelő, ritkán tapasztalható földrengéskor várható talajmenti gyorsulással számolnak, amikor tervezik az épületeket. „Ha mindenki betartotta ezeket az amúgy kötelező szabványokat, akkor bár minden térségben van valamilyen mértékű földrengés-veszélyeztetettség, de az átlag építményeknek ellen kell állniuk, hacsak nem olyan erősségű földrengés következik be, amelyre előzetes adataink alapján egyáltalán nem lehet számolni” – hangsúlyozta Dr. Silye Lóránd.

Be kell tartani az építkezési szabályokat

Nagy-György Tamás építőmérnök, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora megerősítette: az építkezések esetében be kell tartani a törvény által előírt szabályokat ahhoz, hogy biztonságos, földrengésálló házaink legyenek. „Ha készül geotechnikai tanulmány, ha a terv betartja a törvényben előírt követelményeket, ha a tervellenőr kellő hozzáértéssel átnézi és a kivitelezésnél is rendes felügyelet van, akkor garantált, hogy a szerkezet földrengésálló lesz” – hangsúlyozta a szakértő.

Az építőmérnök a Maszol megkeresésére elmondta, a legnagyobb problémák ott kezdődnek, hogy a lakástulajdonosok nagyon bátran, engedély és szakértői vélemény nélkül alakítják át otthonaikat. Hozzátette: Törökországban emiatt okozhatott ekkora károkat a földrengés, mert nem tartották be az építkezésekre vonatkozó szabályokat. „A törvényben le van írva, ha bárki egy ablakot vagy egy ajtót akar átalakítani, ahhoz először egy szakértőt kell megkérdeznie, aki írásba adja véleményét és javaslatait arról, mit és hogyan lehet módosítani, ami alapján kivitelezési terv kell készüljön, és csak ezután lehet falat bontani, ajtót odébb tenni és így tovább” – hívja fel a figyelmet Nagy-György Tamás. Szerinte egy esetleges nagyobb romániai földrengés esetében a károk akár 80–90 százaléka az említett törvények be nem tartása miatt fog keletkezni.

Az építőmérnök szerint a kommunista időszakban épült lakóépületek akár biztonságosabbak lehetnek egy esetleges földrengésnél, mint az újépítésűek, ugyanis azokat szigorú szabályok szerint építették, amelyeket az embereknek be kellett tartaniuk, mert ha nem, az következményekkel járt. „Sajnos mostanság sem a szabályokat nem tartják be az emberek, sem pedig következményei sincsenek” – jelentette ki.

Minden lakásban máshol vannak a legbiztonságosabb pontok

Nincs általános recept arra, hogy a lakásnak melyik a legbiztonságosabb pontja, ahová vész esetén el tudunk bújni – tudtuk meg Nagy-György Tamástól. Bár a legtöbbször hallani és olvasni lehet, hogy hová érdemes húzódni földrengés esetén, sok esetben nem csak ezt kell figyelembe vennünk, a szakértő szerint fontos tudni azt, hogy miképpen kivitelezték például az ajtó fölötti részt, milyen áthidaló rendszer van alkalmazva. Az sem mindegy, hogy egy egyszerű téglaépületben vagy egy többszintes vasbeton épületben a tartó- vagy elválasztófalban van az ajtó tokja, vagy hogy miből van a fal, amiben az ajtó található és milyen az áthidalója.

Hogy megtudjuk, elbírna-e egy esetleges földrengést az épület, amiben élünk, ahhoz szakértő véleményét kell kikérni. Nagy-György Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy csak szakértői tanúsítvánnyal rendelkező építőmérnök írott javaslataiban érdemes megbízni.