Négynapos munkahét Romániában? A szenátusi szakbizottságok elé került a tervezet

A szenátusi szakbizottságok asztalán van a négynapos munkahét bevezetéséről szóló javaslat. A honatyák most azt mérlegelik, milyen törvényi és gazdasági lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy lehetővé tegyék a heti négy napot tartó foglalkoztatottságot. Mindeközben az is nyilvánvaló, hogy vannak ágazatok, például a közszolgáltatások, ahol ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más iparágakban kifejezetten előnyös is lehet. Több európai ország, például Izland, Nagy-Britannia és Spanyolország ennek lehetőségét már biztosította, sőt kísérleti programokat is elindítottak. Izland élen jár a rövid munkahét bevezetésében és tapasztalataik szerint nemhogy csökkent volna a termelékenység, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt a munkavállalók hatékonysága.

Egyelőre kérdés marad, hogy Romániában lehetséges, illetve érdemes-e általánosan bevezetni a négy munkanapos hetet, ugyanis a szakemberek szerint ez fejlett technológiai felszereltséget is feltételez. A nemzeti liberálisok (PNL) által előterjesztett javaslat szerint a munkavállalóknak lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy a heti 40 órát ne öt, hanem négy nap alatt dolgozzák le, ami napi tízórás műszakot jelentene négy napon át, viszont három szabadnapot eredményezne hetente.

Székelyföldön egy gyergyószentmiklósi építőipari vállalkozás tavaly március 15-én – az alkalmazottakkal való egyeztetést követően – az országban elsőként vezette be a négynapos munkahetet. A vállalkozás vezetője, Bajkó Tibor korábban a Maszolnak elmonda, a modell „gazdasági szempontból fenntartható, ráadásul jobb a hangulat a cégnél”. Közölte: az átállás pluszt is hozott a cégnek, amely 6–7 új kollégát tudott alkalmazni, akik kifejezetten a három szabadnap miatt mentek hozzájuk dolgozni. „Az adminisztráció is heti négy napot dolgozik, ott is működik” – közölte a cégvezető. Bajkó Tibor ugyanakkor elmondta, időközben munkaügyi ellenőrzést is tartottak a vállalkozásnál, a négynapos munkabeosztást azonban rendben találták a hatóságok.

Illusztráció | Fotó forrása: Pexels

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Maszol megkeresésére kiemelte, hogy a törvénytervezet csak egy lehetőséget jelent és semmiképpen sem kötelezettséget. „Ha a munkavállaló és a munkaadó is egyetért ezzel, illetve ha mindkét félnek ez előnyösebb, akkor lesz rá törvényes lehetőség, hogy tíz órát dolgozhassanak négy napon át, de a heti munkaidő nem haladhatja meg a 40 órát, és így adott legyen a három szabadnap” – összegezte a javaslatot a frakcióvezető.

Azt csak egy részletesebb elemzés után látják majd, hogy ennek az intézkedésnek milyen hatásai lehetnek. Például nagyon fontos az, legyenek garanciák arra, hogy ezzel ne lehessen visszaélni – tette hozzá Turos Lóránd.

Kérdésünkre, hogy ha a gyergyószentmiklósi vállalkozás példájából kiindulva most is lehetséges a munkaszervezés úgy, hogy csak heti négy nap dolgoznak az alkalmazottak, akkor mi szükség van az újabb törvényi szabályozásra, Turos leszögezte: a munkaügyi törvény most is meghatározza, hogy a túlórát miképpen kell kifizetni, illetve, hogyan lehet szabadnapokkal kompenzálni. E szerint az is egy lehetőség, hogy a hét négy napján összegyűjtött túlórákat az ötödik munkanapon kivegyék az alkalmazottak, a szenátusi szakbizottságok elé kerülő törvénytervezetben azonban a négynapos munkarendet főszabályként lehet alkalmazni – magyarázta a szenátor.

Turos Lóránd kiemelte: „Azt azonban tudjuk, hogy az ellenőrzési gyakorlat sajnos nagyon eltérő, vannak olyan megyék, illetve ellenőrök, akik egyféleképpen, mások másféleképpen értelmezik az előírásokat. Ilyen esetben a legjobb az, ha a törvény betűje feketén-fehéren tisztázza ezeket a lehetőségeket.”

Megtudtuk, május 25-én jár le a hallgatólagos elfogadási terminus, addig vagy szavaz róla a szenátus, vagy pedig átkerül a képviselőházhoz mint döntő fórumhoz a tervezet. 

A négynapos munkahét hosszú ideje téma már humánerőforrás-szakemberek és közgazdászok között, az első kísérletet pedig az izlandi kormány és a főváros, Rejkjavik önkormányzata vezényelte le. 2015 és 2019 között a szigetország 2500 közalkalmazottja csak heti négy napot, 35-36 órát dolgozott, a korábbival megegyező fizetésért. Az eredmények szerint a termelékenység megmaradt, esetenként nőtt is. A dolgozók kevésbé érezték leterhelve magukat és arról számoltak be, hogy javult az egészségi állapotuk és a munka–magánélet egyensúlya az életükben. A tapasztalatok hatására számos szakszervezet újratárgyalta a munkaidőt, így az izlandi munkavállalók 86 százaléka már kevesebbet dolgozik ugyanannyi fizetésért.

Marius Budăi munkaügyi miniszter a Digi24 hírtelevízióban beszélt a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségéről. Szerinte komoly társadalmi párbeszédre van szükség a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium szakembereinek, valamint a munkaadóknak és a szakszervezeteknek a bevonásával. A miniszter ugyanakkor közölte, a javaslat „rendkívül komoly”, és „meg kell vizsgálnunk, hogy ez az intézkedés helyénvaló-e Romániában ebben az időszakban, az egészségügyi, biztonsági és gazdasági válságok közepette”. 

Hozzátette: „Támogatom a társadalmi párbeszédet, és ha ennek eredményeképpen elfogadják ezt az intézkedést, akkor természetesen támogatni fogom, de csak akkor, ha minden részlettel rendelkezem.”

A nagy többség támogatná, de...

Romániában a BestJobs munkaerőfoglalkoztatási ügynökség március 2. és 24. között végzett felmérést 1113 romániai internetező körében azt vizsgálva, miképpen állnak a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségéhez. Kiderült, 10-ből 8 munkavállaló, pontosabban a megkérdezettek 78 százaléka támogatja azt, hogy hetente csak 4 napot dolgozzon, ugyanakkor a válaszadók többsége tart a 10 órás műszak bevezetésétől.

A felmérés szerint a munkavállalók 71 százaléka úgy véli, hogy a négynapos munkahét megfelelne jelenlegi munkahelyének és munkájának, ugyanakkor 41 százalékuk úgy érzi, hogy a fő hátrányt a hosszabb munkaidő miatt megnövekedett terhelés jelenti, 45 százaléknyian pedig úgy érzik, hogy ha a vállalatnál, ahol dolgoznak, ilyen munkamódszert vezetnének be, akkor nagyobb lenne rajtuk a nyomás annak érdekében, hogy mindent gyorsabban végezzenek el.

Bár négyből három munkavállaló úgy véli, hogy a munkaadója nem engedélyezné az ilyen időbeosztást, a dolgozók számos előnyt látnak ebben jólétük szempontjából, például a munka és a magánélet jobb egyensúlyát (70 százalék), több szabadidőt a mentális és fizikai egészségre (68 százalék), a munka közbeni termelékenység növekedését (29 százalék) és a kiégés kockázatának csökkenését (25 százalék).

A munkáltatók véleménye szintén megoszlik: egyesek szerint a szabadnap segítene a munkavállalóknak pihenni, míg mások szerint a 10 órás munkanap kimerítené őket. A munkáltatók fele a jogalkotási javaslat formájában (10 óra/nap) négynapos munkahéttel is működtethetőnek tartaná vállalkozását, 60 százalékuk pedig úgy véli, hogy most van itt az ideje a négynapos munkahétre való áttérésnek. Ennek ellenére megoszlanak a vélemények a hatásokról. Így 25 százalék úgy véli, hogy ez csökkentené a vállalat működési költségeit, de ugyanennyien úgy gondolják, hogy csökkenne az elvégzett munka mennyisége.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?