A szenátusi szakbizottságok asztalán van a négynapos munkahét bevezetéséről szóló javaslat. A honatyák most azt mérlegelik, milyen törvényi és gazdasági lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy lehetővé tegyék a heti négy napot tartó foglalkoztatottságot. Mindeközben az is nyilvánvaló, hogy vannak ágazatok, például a közszolgáltatások, ahol ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más iparágakban kifejezetten előnyös is lehet. Több európai ország, például Izland, Nagy-Britannia és Spanyolország ennek lehetőségét már biztosította, sőt kísérleti programokat is elindítottak. Izland élen jár a rövid munkahét bevezetésében és tapasztalataik szerint nemhogy csökkent volna a termelékenység, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt a munkavállalók hatékonysága.

Egyelőre kérdés marad, hogy Romániában lehetséges, illetve érdemes-e általánosan bevezetni a négy munkanapos hetet, ugyanis a szakemberek szerint ez fejlett technológiai felszereltséget is feltételez. A nemzeti liberálisok (PNL) által előterjesztett javaslat szerint a munkavállalóknak lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy a heti 40 órát ne öt, hanem négy nap alatt dolgozzák le, ami napi tízórás műszakot jelentene négy napon át, viszont három szabadnapot eredményezne hetente.

Kapcsolódó

Négynapos munkahét: álomnak tűnik, pedig már Erdélyben is alkalmazzák

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, jobban dolgoznak azok a munkavállalók, akiknek heti három szabadnapjuk van.

munkaidő munkavállalók termelékenység

Székelyföldön egy gyergyószentmiklósi építőipari vállalkozás tavaly március 15-én – az alkalmazottakkal való egyeztetést követően – az országban elsőként vezette be a négynapos munkahetet. A vállalkozás vezetője, Bajkó Tibor korábban a Maszolnak elmonda, a modell „gazdasági szempontból fenntartható, ráadásul jobb a hangulat a cégnél”. Közölte: az átállás pluszt is hozott a cégnek, amely 6–7 új kollégát tudott alkalmazni, akik kifejezetten a három szabadnap miatt mentek hozzájuk dolgozni. „Az adminisztráció is heti négy napot dolgozik, ott is működik” – közölte a cégvezető. Bajkó Tibor ugyanakkor elmondta, időközben munkaügyi ellenőrzést is tartottak a vállalkozásnál, a négynapos munkabeosztást azonban rendben találták a hatóságok.

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Maszol megkeresésére kiemelte, hogy a törvénytervezet csak egy lehetőséget jelent és semmiképpen sem kötelezettséget. „Ha a munkavállaló és a munkaadó is egyetért ezzel, illetve ha mindkét félnek ez előnyösebb, akkor lesz rá törvényes lehetőség, hogy tíz órát dolgozhassanak négy napon át, de a heti munkaidő nem haladhatja meg a 40 órát, és így adott legyen a három szabadnap” – összegezte a javaslatot a frakcióvezető.

Azt csak egy részletesebb elemzés után látják majd, hogy ennek az intézkedésnek milyen hatásai lehetnek. Például nagyon fontos az, legyenek garanciák arra, hogy ezzel ne lehessen visszaélni – tette hozzá Turos Lóránd.

Kérdésünkre, hogy ha a gyergyószentmiklósi vállalkozás példájából kiindulva most is lehetséges a munkaszervezés úgy, hogy csak heti négy nap dolgoznak az alkalmazottak, akkor mi szükség van az újabb törvényi szabályozásra, Turos leszögezte: a munkaügyi törvény most is meghatározza, hogy a túlórát miképpen kell kifizetni, illetve, hogyan lehet szabadnapokkal kompenzálni. E szerint az is egy lehetőség, hogy a hét négy napján összegyűjtött túlórákat az ötödik munkanapon kivegyék az alkalmazottak, a szenátusi szakbizottságok elé kerülő törvénytervezetben azonban a négynapos munkarendet főszabályként lehet alkalmazni – magyarázta a szenátor.

Turos Lóránd kiemelte: „Azt azonban tudjuk, hogy az ellenőrzési gyakorlat sajnos nagyon eltérő, vannak olyan megyék, illetve ellenőrök, akik egyféleképpen, mások másféleképpen értelmezik az előírásokat. Ilyen esetben a legjobb az, ha a törvény betűje feketén-fehéren tisztázza ezeket a lehetőségeket.”

Megtudtuk, május 25-én jár le a hallgatólagos elfogadási terminus, addig vagy szavaz róla a szenátus, vagy pedig átkerül a képviselőházhoz mint döntő fórumhoz a tervezet. 

A négynapos munkahét hosszú ideje téma már humánerőforrás-szakemberek és közgazdászok között, az első kísérletet pedig az izlandi kormány és a főváros, Rejkjavik önkormányzata vezényelte le. 2015 és 2019 között a szigetország 2500 közalkalmazottja csak heti négy napot, 35-36 órát dolgozott, a korábbival megegyező fizetésért. Az eredmények szerint a termelékenység megmaradt, esetenként nőtt is. A dolgozók kevésbé érezték leterhelve magukat és arról számoltak be, hogy javult az egészségi állapotuk és a munka–magánélet egyensúlya az életükben. A tapasztalatok hatására számos szakszervezet újratárgyalta a munkaidőt, így az izlandi munkavállalók 86 százaléka már kevesebbet dolgozik ugyanannyi fizetésért.

Marius Budăi munkaügyi miniszter a Digi24 hírtelevízióban beszélt a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségéről. Szerinte komoly társadalmi párbeszédre van szükség a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium szakembereinek, valamint a munkaadóknak és a szakszervezeteknek a bevonásával. A miniszter ugyanakkor közölte, a javaslat „rendkívül komoly”, és „meg kell vizsgálnunk, hogy ez az intézkedés helyénvaló-e Romániában ebben az időszakban, az egészségügyi, biztonsági és gazdasági válságok közepette”. 

Hozzátette: „Támogatom a társadalmi párbeszédet, és ha ennek eredményeképpen elfogadják ezt az intézkedést, akkor természetesen támogatni fogom, de csak akkor, ha minden részlettel rendelkezem.”

A nagy többség támogatná, de...

Romániában a BestJobs munkaerőfoglalkoztatási ügynökség március 2. és 24. között végzett felmérést 1113 romániai internetező körében azt vizsgálva, miképpen állnak a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségéhez. Kiderült, 10-ből 8 munkavállaló, pontosabban a megkérdezettek 78 százaléka támogatja azt, hogy hetente csak 4 napot dolgozzon, ugyanakkor a válaszadók többsége tart a 10 órás műszak bevezetésétől.

A felmérés szerint a munkavállalók 71 százaléka úgy véli, hogy a négynapos munkahét megfelelne jelenlegi munkahelyének és munkájának, ugyanakkor 41 százalékuk úgy érzi, hogy a fő hátrányt a hosszabb munkaidő miatt megnövekedett terhelés jelenti, 45 százaléknyian pedig úgy érzik, hogy ha a vállalatnál, ahol dolgoznak, ilyen munkamódszert vezetnének be, akkor nagyobb lenne rajtuk a nyomás annak érdekében, hogy mindent gyorsabban végezzenek el.

Kapcsolódó

A négynapos munkahét bevezetéséről döntött egy EU-tagország

A heti 38 órát ezentyúl is le kell dolgozni, azonban a munkavállalók eldönthetik, hogy négy vagy öt nap alatt teszik ezt.

munkavállalás munkavállalók munkaidő

Bár négyből három munkavállaló úgy véli, hogy a munkaadója nem engedélyezné az ilyen időbeosztást, a dolgozók számos előnyt látnak ebben jólétük szempontjából, például a munka és a magánélet jobb egyensúlyát (70 százalék), több szabadidőt a mentális és fizikai egészségre (68 százalék), a munka közbeni termelékenység növekedését (29 százalék) és a kiégés kockázatának csökkenését (25 százalék).

A munkáltatók véleménye szintén megoszlik: egyesek szerint a szabadnap segítene a munkavállalóknak pihenni, míg mások szerint a 10 órás munkanap kimerítené őket. A munkáltatók fele a jogalkotási javaslat formájában (10 óra/nap) négynapos munkahéttel is működtethetőnek tartaná vállalkozását, 60 százalékuk pedig úgy véli, hogy most van itt az ideje a négynapos munkahétre való áttérésnek. Ennek ellenére megoszlanak a vélemények a hatásokról. Így 25 százalék úgy véli, hogy ez csökkentené a vállalat működési költségeit, de ugyanennyien úgy gondolják, hogy csökkenne az elvégzett munka mennyisége.