Négy hónapja ügyvivő üzemmódban: kormányalakítást sürget a gazdasági helyzet
Késik az újabb miniszterelnök-jelöléssel Nicușor Dan. Közben nincs arra utaló jel, hogy esélye lenne valamiféle politikai megállapodásnak a parlamenti pártok között egy teljes jogú kormány megalakulásáról. Az államfő sajtóértesülések szerint e hét végén nevezi meg az új kormányfő-jelöltet, miután a következő napokban informális megbeszéléseket tart a korábbi koalíció pártjaival.
Több név is felmerült miniszterelnök-jelöltként, köztük van Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter, valamint Eugen Tomac, akit Nicușor Dan már javasolt, de az államfő tanácsadójaként tevékenykedő politikus még a parlamenti szavazás előtt visszalépett. A PSD első számú jelöltje Sorin Grindeanu, az RMDSZ pedig - a PNL-vel és az USR-vel együtt között júniusi megállapodás alapján - továbbra is Siegfried Mureșan jelölését támogatja. Kelemen Hunor ugyanakkor élesen bírálta Mureșant, amiért jelölése óta gyakorlatilag eltűnt. „Egész nyáron semmit sem hallottunk róla, ez elfogadhatatlan” – fogalmazott a Maszolnak.

A PSD köré épülő lehetséges kormány a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján akár 242 szavazattal is rendelkezhetne, ha az RMDSZ-t is sikerül meggyőzni. A Ziare.com portál számításai szerint a PSD 127, a PNL Thuma-féle szárnya, a sajtó egy része által puccsistákként emlegetett csoport 16, az RMDSZ 31, a nemzeti kisebbségek 17, míg a pártonkívüli képviselők 22 szavazatot biztosíthatnának. Ehhez további 18 voks érkezhetne az Egységben Romániáért (UPR) frakciótól, 11 pedig a Béke párthoz tartozó parlamenti képviselőktől. A kormány beiktatásához 233 szavazatra van szükség, így papíron a 242 szavazat elegendő lenne.
Cristian Pîrvulescu politológus szerint ebben a helyzetben Victor Ponta volt miniszterelnök szerepe is jelentősen felértékelődhet, mivel ő koordinálja azokat a képviselői csoportokat, amelyek nélkül nem lenne meg a szükséges parlamenti többség. Az UPR július végén Pontát javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Az elemző úgy látja, a pártok képtelenek megtalálni a közös nevezőt, és ez magyarázza azt is, hogy az RMDSZ bizonyos körülmények között hajlandó lehet a másik politikai tábor felé mozdulni. Szerinte azonban ez nem jelent valódi „irányváltást” a magyar szövetség részéről.
Kapcsolódó
Bár a jelenlegi helyzet alapján valószínűbbnek tűnik Eugen Tomac jelölése, Cristian Pîrvulescu szerint Alexandru Nazare lenne alkalmasabb a tisztségre. „A sürgősség költségvetési és gazdasági jellegű, Tomacnak pedig ezen a területen nincs megfelelő szakértelme” – mondta. A politikai bizonytalanság közepette Pîrvulescu szerint az AUR kerülhet a legkedvezőbb helyzetbe. A politológus úgy látja, hogy a jelenlegi válságért elsősorban a PSD és a PNL felelős, amelyek között mára gyakorlatilag teljes szakítás következett be.
Remus Pricopie, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora az Adevărulnak adott interjúban azt mondta. a következő napokban még jelentősen változhatnak az erőviszonyok, és végül egy politikailag semlegesebb, részben technokrata kormány lehet az a kompromisszum, amely elegendő támogatást szerezhet a parlamentben. „Jelenleg nincs többség egyik vagy másik formula mögött” – fogalmazott Pricopie.
„Nem engedhetünk meg magunknak még egy parlamenti elutasítást”
A rektort Ilie Bolojan megszorításairól is kérdezték. Szerinte egy kormányzati döntés megítélésénél nem csak a népszerűséget kell figyelembe venni. „Nem várható el, hogy szeressék azok a nyugdíjasok, akiknek egészségügyi hozzájárulást vezetett be, vagy a tanárok, akiknél az óradíjas oktatásnál jelentősen csökkentette a juttatásokat” - mondta Pricopie, aki mindezek ellenére úgy látja, Bolojan legalább részben képes volt kezelni Románia egyik legsúlyosabb gazdasági problémáját, a költségvetési hiányt.
A hitelminősítők szeptemberi értékelése és az ország gazdasági helyzete miatt ugyanakkor a rektor szerint sürgető a kormányalakítás. „A politikai stabilitás, a kiszámíthatóság és egy ország politikai irányvonala fontos értékelési szempontok” - mondta. Úgy véli, szeptember végére már működő kormánynak kellene lennie. Remus Pricopie szerint egy dolog világos: „Mi, mint ország, nem engedhetünk meg magunknak még egy parlamenti elutasítást”.

A válság feloldására tett első kísérlet Eugen Tomac miniszterelnöki jelölése volt június 4-én. A javaslat azonnal feszültséget keltett a PNL-n belül, miután a liberális vezetők azzal vádolták a miniszteri jelöltlistát, hogy az a PSD-nek kedvez. Ilie Bolojan nyilvánosan elutasította a javasolt felállást, és mivel sem a PNL, sem az USR nem támogatta, Eugen Tomac június 14-én visszalépett a megbízatástól. Ezt követően Nicușor Dan elnök Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. Az általa javasolt kormányt azonban a parlament elutasította: 189 képviselő szavazott mellette, ami jóval elmaradt a beiktatáshoz szükséges 233 szavazattól. Adrian Veștea jelölése tovább mélyítette a PNL-n belüli konfliktust. A liberális parlamenti képviselők egy csoportja a hivatalos pártdöntés ellenére is támogatta a jelölést. Később közülük néhányan bíróságon támadták meg saját pártvezetésük döntéseit, és elérték, hogy a PNL vezetőinek egyes határozatait felfüggesszék.
Augusztus 21-ére formálisan teljesült a parlament feloszlatásához szükséges három alkotmányos feltétel közül kettő: egyrészt letelt a 60 napos patthelyzet, másrészt a parlament elutasította az első miniszterelnök-jelöltet, vagyis júniusban Adrian Veșteát. Az eljárás megindításához azonban még egy második kormányalakítási javaslat elutasítására is szükség van. Sajtóértesülések szerint Nicușor Dan elnök ugyanakkor nem kívánja ezt a forgatókönyvet az év végéig kikényszeríteni. Az elnök augusztus 29-én megerősítette, hogy szeptember 1-jén ismét egyeztetni fog a pártokkal. Elmondta, hogy kifejezetten optimista a tárgyalásokkal kapcsolatban, és szerinte a megbeszélések eredményeként kialakulhat egy olyan többség, amely képes egy stabil kormány támogatására.
CSAK SAJÁT