„Ne politizáljuk át a közigazgatást” – az EMNP elnöke lett Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök kisebbségügyi tanácsosa
Kisebbségi ügyekben illetékes tanácsosnak nevezte ki Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökét Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke. A nemzeti liberális párti (PNL-s) elöljáró már nagyváradi polgármesteri mandátuma idején is néppárti tanácsost alkalmazott maga mellé Zatykó Gyula személyében, most tehát ezt a gyakorlatot folytatta tanácselnöki tisztségében is. Az RMDSZ, amely az előző ciklusban a Bihar megyei önkormányzat vezetőjét adta, provokációnak tartja, hogy a néppárt politikusát vette maga mellé a tanácselnök. Erről a helyzetről és a feladatairól kérdeztük Csomortányi Istvánt, aki elmondása szerint november 2-ától látja el a tisztséggel járó feladatokat.
A Bihar megyei kisebbségek ügyeivel is foglalkoznom kell, és amellett minden olyan dologgal, amire megbízást kapok – kezdte Csomortányi István. – Úgyhogy a munkám szélesebb körű lehet a megbeszélés szerint. Egyébként célom, hogy nem csupán a kisebbségi ügyekkel foglalkozzak – ezalatt általában kulturális és nyelvhasználati jogokat értenek –, hanem a magyar lakosságú települések különböző infrastrukturális kérdéseivel. Harminc évvel a rendszerváltás után még jónéhány feladat maradt, amit meg kellene oldani, és amúgy is, mérnökemberként ez a világ is közel áll hozzám.
De a fő szempont nyilván az, hogy miután nem maradt magyar vezetése a megyei önkormányzatnak, legyen az elnök mellett olyan személy, aki ismeri és érti a magyar közösség problémáit. Azt azért aláhúzom, hogy egy tanácsadónak az eszköztára jóval szerényebb, mint egy választott vezetőé, de fontos ügyekben nyilván fontos az, hogy ha az ember elmondhatja a véleményét.
Fogalmazhatunk úgy, hogy Ilie Bolojan folytatta azt a gyakorlatot, hogy egy néppárti tanácsost vett maga mellé? Hiszen váradi polgármesterként Zatykó Gyulát alkalmazta ugyanilyen minőségben.
Akár így is értelmezhetjük. Valóban Zatykó Gyula volt Bolojan kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója, és meg is maradt az új nagyváradi polgármester megválasztása után is abban a funkcióban. Azt szerettük volna, hogy ha az önkormányzati választások eredményeként marad magyar vezetése a megyének, de a néppártnak nem lett meg az ehhez szükséges szavazatszáma. Ugyanakkor, még ha így nehezebb is, a munkát el kell végezni és a magyar ügyeket képviselni kell a megyei tanácsnál is.
Az RMDSZ-frakció tiltakozott az ellen, hogy önt… pontosabban egy kisebbségi tanácsost alkalmazzon a tanácselnök. Erről mi a véleménye?
Nem tudom, hogy van-e erkölcsi alapja az RMDSZ-nek arra, hogy ebben a kérdésben kritikai éllel nyilvánuljon meg. Egyrészt azért, mert Bihar megyét leszámítva majdnem minden erdélyi helyszínen, sőt a kormányzati szerepvállalás révén az egész országban együttműködik a Nemzeti Liberális Párttal, másrészt azért, mert mi hosszú évek óta figyelmeztetünk, hogy amiatt a munka miatt, amit inkább nem végeztek, semmint végeztek a Bihar Megyei Tanács élén, előbb-utóbb a magyar közösségnek kára származik, és el fogjuk veszíteni a jelenlétünket a megye vezetésében.
Emlékeztetnék arra, hogy Pásztor Sándor előző RMDSZ-es tanácselnöknek nem kevés botrányos ügye volt az évek alatt, miközben a megye dolgai nem haladtak előre. Tehát egy ilyen előzményekkel terhelt időszak után nincsen joguk már a kezdőrúgásnál kritikát megfogalmazni azzal szemben, aki változtatni szeretne a korábbi gyakorlaton és valóban szeretne egy új, minden tekintetben jobban működő életet a Bihar megyei magyaroknak és általában Bihar megyének.
De ebben a tisztségében együtt kell majd működnie RMDSZ-es önkormányzati vezetőkkel, hiszen megkerülhetetlenek lesznek…
Aki dolgozni akar, és úgy gondolja, hogy lehet közös nevező magyar és magyar között, illetve az intézmények között, azzal dolgozni fogok, és mindent meg fogok tenni, hogy a korábbi sérelmeket is felül tudjuk írni. Azzal meg, aki nem akar együttműködni, sajnos nincs, mit kezdeni. Nagyon sajnálnám, hogy ha ez a mentalitás, ez a nézőpont lenne az általános, amit itt, rögtön a kezdésnél megfogalmaztak.
Amúgy Ilie Bolojan magyarbarát? A magyar kulturális intézményeket is hátrányosan érintő megszorítások nem éppen erre utalnak.
Sokféle véleményt lehet hallani ennek kapcsán. Szerintem, ami a megyei tanácsnál zajlik az elmúlt egy-másfél évben, elsősorban nem nemzetiségi kérdés, hanem adminisztrációs, szervezet-működtetési kérdés. Egy olyan megyei tanácsot vett át az új vezetés, amely egyáltalán nem volt hatékony intézmény, számtalan sebből vérzett 2020-ig. Feltételezem, hogy a problémáknak egy részét azóta sem sikerült megoldani.
A magánvéleményem az, hogy érdekes, hogy ha egy év után, gyakorlatilag fele apparátussal nem gyengül az intézmény hatékonysága, senki sem teszi fel a kérdést, hogy miként lehetett éveken át sok millió eurós többletkiadással működtetni ezt az intézményt. Nem arról beszélek, hogy itt nemzetiségi vagy etnikai feszültségek lennének – ezek politikai alapon született problémák a véleményem szerint, és a közigazgatást nem lenne szabad összekeverni a politikával.