Míg a romániai gyárak és erőművek környezetterhelése látványosan csökkent, a lakosság egyre nagyobb lábnyomot hagy maga után: az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint 2024-re az ipari üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem 40%-kal esett vissza a 2008-as szinthez képest. Ezzel szemben a háztartások környezetszennyezése ugyanezen időszak alatt nagy mértékben, több mint 50%-kal ugrott meg – nagyrészt a fűtés és a megnövekedett energiafogyasztás miatt –, és 2024-ben már elérte a 22,6 millió tonnát.

Az ipari üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 2024 folyamán 39,2%-kal csökkent a 2008-as szinthez képest, míg a háztartások által okozott kibocsátás összesen 22,6 millió tonnát tett ki, ami 1,1%-os növekedést jelent 2023-hoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból, írja az Agerpres.

A hivatalos statisztikák szerint a 2008 és 2024 közötti időszakban az ipari ÜHG-kibocsátás folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, miközben a háztartások környezetterhelése 2024-re 52,7%-kal ugrott meg a 2008-as szinthez képest. Nemzetgazdasági szinten az üvegházhatású gázok emissziója összességében 29,2%-kal mérséklődött ebben az intervallumban.

„A légköri kibocsátási számla a belföldi háztartások és gazdasági egységek által termelt emissziós adatokat rögzíti, függetlenül attól, hogy tevékenységüket az ország területén vagy azon kívül végzik. Ez a mutató magában foglalja az üvegházhatású gázokat és a légszennyező anyagokat is, így részletes képet ad a gazdasági tevékenységek levegőminőségre gyakorolt hatásáról” – magyarázta a statisztikai intézet.

A legjelentősebb csökkenést a villamosenergia-, gáz-, hő- és légkondicionálás-ellátás szektorában regisztrálták, ahol az ÜHG-kibocsátás 66,5%-kal volt alacsonyabb 2024-ben, mint 2008-ban. Ugyanakkor viszonylag stabil alakulást mutattak az üvegházhatású gázok kibocsátásai a vízellátás; szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés ágazatban: itt a vizsgált időszakban a kibocsátás végig átlagosan 6,5 millió tonna CO2-egyenérték körül alakult.

A jelentés szerint az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásához legnagyobb mértékben hozzájáruló gáz a szén-dioxid (CO2), amely a legtöbb gazdasági ágazatban dominál, különösen a feldolgozóiparban, a villamos energia és a hőenergia termelésében és ellátásában, valamint a háztartásokban. Az INS adatai rámutatnak, hogy 2024-ben a szén-dioxid aránya az ipari üvegházhatású gázok kibocsátásán belül 62,2%-ot tett ki, míg a hazátartásokból 91,3% volt ez arány.

„A savasodást okozó gázok olyan légszennyező anyagok, amelyek hozzájárulnak a környezet elsavasodásához, ami a talaj és a vizek fokozatos romlásához, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az ökoszisztémák produktivitásának hanyatlásához vezet” – jegyzi meg a hatóság.

A savasodást okozó gázok – amelyek közé a kén-oxidok (SOx), nitrogén-oxidok (NOx) és az ammónia (NH3) tartoznak, és amelyeket savasító hatásuk alapján kén-dioxid (SO2) egyenértékben mérnek – kibocsátása 58,1%-kal csökkent 2024-ben 2008-hoz képest.

Ezen belül a kén-oxidok (SOx) kibocsátása jelentősen, 95%-kal esett vissza, így a savasodást okozó gázok teljes mennyiségén belüli részarányuk a 2008-as 46,5%-ról mindössze 5,5%-ra zsugorodott 2024-re. Szintén 2024-ben a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 4700 tonna SO2-egyenértéket tett ki, ami 35,4%-os csökkenést jelent a 2008-as helyzethez képest.

Kapcsolódó

A tüdőgyógyász figyelmeztet: így betegíti meg a szervezetet és okoz állandó stresszt a szennyezett levegő

Az orvos szerint a kén-hidrogénnek való gyakori kitettség a légzőszerveket is betegíti, és a fejfájás, a hányinger, a szédülés, az indokolatlan fáradtság és az étvágytalanság is gyakori válaszreakciók. 

világnap tüdőmegbetegedés légszennyezés fejfájás alvászavar szívbetegség