A tüdőgyógyász figyelmeztet: így betegíti meg a szervezetet és okoz állandó stresszt a szennyezett levegő
A légszennyezettség nem csupán kellemetlen szagot vagy fojtogató levegőt jelent, hanem olyan összetett biológiai folyamatokat indít be, amelyek növelik a súlyos szív- és tüdőbetegségek kockázatát, valamint alvászavart és krónikus stresszt okozhat – hívta fel a figyelmet pénteken Beatrice Mahler tüdőgyógyász szakorvos a tüdő világnapja (szeptember 25.) alkalmából.
„A légszennyezettség nem csupán kellemetlen szagot vagy fojtogató levegőt jelent. Olyan összetett biológiai mechanizmusokat indít be, amelyek felerősítik és növelik a súlyos tüdő-, szív- és érrendszeri, valamint neuroendokrin megbetegedések kockázatát. A főváros számos területén a PM2,5 és PM10 szálló por, valamint a különféle vegyi anyagok szintje gyakran meghaladja az európai jogszabályok által megengedett maximális határértékeket. Ezen szennyező anyagok közül a kén-hidrogén (H2S) egy rendkívül káros tényező” – írta Beatrice Mahler tüdőgyógyász a Facebookon.

Az orvos szerint a kén-hidrogénnek való gyakori kitettség – még alacsony koncentrációban is – kettős, fiziológiai és pszichológiai hatással van a lakosságra.
Légzőszervi szinten ez a gáz erősen irritálja a légutakat és a nyálkahártyát; az ismételt kitettség könnyezést, égő érzést, torokirritációt, száraz köhögést és mellkasi nyomást okoz. Az asztmában, krónikus hörghurutban vagy más tüdőbetegségben szenvedőknél a gyulladás fokozásával akut rohamokat válthat ki.
„Általános szisztémás hatások: a szervezet reakciói túlmutatnak a tüdőn. A fejfájás, a hányinger, a szédülés, az indokolatlan fáradtság és az étvágytalanság gyakori válaszreakciók a tartós kénes szagoknak való kitettségre. Pszichológiai hatás és krónikus stressz: a kén-hidrogén szagküszöbe rendkívül alacsony, már 1–5 µg/m³-es értéktől észlelhető. A záptojásszagú környezetnek folyamatosan kitett lakosság életminősége romlik. Állandó jelenléte – különösen az éjszakai órákban – gátolja a pihenést, alvászavarokat, szorongást, ingerlékenységet és másodlagos krónikus stresszt okoz, ami végül túlterheli a szív- és érrendszert” – magyarázta Beatrice Mahler.
Véleménye szerint a megoldások alkalmazásáig pontos tájékoztatásra és mindenki, de különösen a közegészségügy védelméért felelős hatóságok valódi szerepvállalására van szükség.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT