Tavaly 12 173 új Alzheimer-kóros esetet regisztráltak a háziorvosok Romániában, ám a ténylegesen érintettek száma ennél lényegesen magasabb lehet. Számos megbetegedést ugyanis egyáltalán nem diagnosztizálnak, vagy csak nagyon késői stadiumban ismerik fel – hívta fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az Alzheimer-világnap alkalmából, amelyet minden év szeptember 21-én tartanak.

Az Egészségügyi Mérés- és Értékelési Intézet (Institute for Health Metrics and Evaluation) becslései szerint a demenciával küzdők száma riasztó mértékben növekszik az országban: míg 2019-ben 341 195 esetet tartottak számon, ez a szám 2050-re várhatóan eléri az 577 177-et – számol be az Agerpres hírügynökség.

Fontos a korai felismerés

Az idei nemzetközi tájékoztató és szemléletformáló kampányhoz csatlakozva az INSP kiemelt üzenete: „Minél korábban értesülsz róla, annál több lehetőséged van cselekedni – a demencia korai diagnózisa teszi a különbséget."

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a korai tünetek felismerése, valamint a megfelelő szakszerű ellátáshoz és támogatáshoz való hozzáférés alapvetően meghatározza az érintettek és családjaik életminőségét. A korai és pontos diagnózis lehetővé teszi a személyre szabott orvosi és szociális segítségnyújtást. A félelem és a társadalmi megbélyegzés ugyanakkor még mindig komoly akadályt jelent: az érintettek és hozzátartozóik 46%-a számolt be arról, hogy a megbélyegzéstől való félelem miatt halogatta a kivizsgálást.

Tévhit, hogy nem tehetünk semmit

A lakosság tájékoztatása és a megelőzés sürgetőbb, mint valaha. Bár az emberek csaknem 80%-a aggódik a demencia kialakulása miatt, minden negyedik ember tévesen úgy véli, hogy a betegség ellen semmit sem lehet tenni.

Kapcsolódó

A demencia nem az öregedés természetes velejárója – Interjú dr. Ruff Katalin neurológussal

A demenciát sokan az öregkor elkerülhetetlen velejárójának tartják, pedig a tudomány ma már egészen mást mond.

Alzheimer-kór demencia öregedés öregkor kockázat

A legújabb tudományos bizonyítékok ezzel szemben azt mutatják, hogy 14 módosítható kockázati tényező odafigyelésével a demenciás esetek akár 45%-a elhalasztható vagy akár teljesen megelőzhető lenne.

A demencia jelenleg a fenti okok miatt a világ ötödik vezető haláloka a nem fertőző betegségek körében, 2040-re pedig várhatóan a harmadik helyre lép elő. Az Alzheimer-kór – amely a demenciás esetek 60-70%-áért felelős – egy progresszív neurodegeneratív betegség. A memóriát, a gondolkodást, a viselkedést és az önálló életvitel képességét károsítja.

Nem a normális öregedés része

Fontos tisztázni, hogy az Alzheimer-kór nem az öregedési folyamat természetes velejárója, noha a magasabb életkor jelenti a legfőbb kockázati tényezőt (az érintettek többsége 65 év feletti).

A betegség kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak:

• Genetikai hajlam: nagyobb a kockázat, ha a szülőnél vagy testvérnél jelen volt a betegség;
  
  
• Egyéb állapotok: Down-szindróma, korábbi koponyasérülések, alvászavarok;
  
  
• Életmódbeli tényezők: ülő életmód, elhízás, dohányzás;
  
  
• Egészségügyi mutatók: magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint.

Milyen jelekre figyeljünk, és hogyan védekezhetünk?

Az Alzheimer-kór legkorábbi figyelmeztető jelei közé tartozik a rövid távú memória romlása, a térbeli és időbeli dezorientáció, valamint a tárgyak rendszeres elhagyása.

A kognitív hanyatlás kockázatának csökkentése érdekében a szakértők az alábbi életmódbeli lépéseket javasolják:

• Rendszeres testmozgás és aktív társas élet fenntartása;
  
  
• Kiegyensúlyozott táplálkozás és a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás mellőzése;
  
  
• Folyamatos mentális stimuláció (új dolgok tanulása, stratégiai játékok);
  
  
• Rendszeres, minőségi alvás és a stressz csökkentése.

Romániában a betegek a háziorvosi küldőpapír birtokában az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (CNAS) keresztül ingyenesen vehetnek igénybe szakorvosi konzultációt és kognitív értékelést.