A Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezésére minden évben szeptember 21-én tartják az Alzheimer-kór világnapját, amelynek célja felhívni a figyelmet a kórra, valamint segíteni a betegségben szenvedőket és gondozóikat. Az Alzheimer-kórról, tüneteiről, valamint az életmód és a betegség közötti kapcsolatról beszélgettünk Szilágyi Karola dietetikussal, táplálkozási tanácsadóval.  

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór az agy szöveteinek fokozatos pusztulását és ennek következményeként az emberi tudás és viselkedés fokozatos és irrevezibilis megromlását jelenti. 1901 novemberében Alois Alzheimer ideggyógyász, a frankfurti elme- és epilepsziás betegek kórházában érdekes megfigyeléseket végzett egy 51 éves nő betegen. A beteg két évvel később fertöző betegség miatt elhunyt, halála után a professzor megvizsgálta az agyát és érdekes szövettani degeneratív elváltozásokat figyelt meg. Hasonló betegek és agyszöveteik megfigyelése után, 1907-ben leírta az Alzheimer-kór tüneteit, amit a feledékenység betegségének nevezett. Az Alzheimer-kór progresszív feledékenységgel, hallucinacióval, képzelődéssel, a személyiség megváltozásával, visszafejlődésével jár együtt.

Kiket érinthet a megbetegedés? 

A teljes lakosság megközelítőleg 1 százaléka, a 65 felettiek 5 százaléka, míg a 85 év felettiek 30 százaléka érintett, de ez az arány igencsak hozzávetőleges. A világ különböző pontjain eltérő figyelmet fordítanak a betegség felismerésére, illetve a betegek kezelésére, a diagnosztizált betegek számát nehéz pontosan megállapítani. Érdekes adat, hogy míg az USA 100 milliárd dollárt költ évente erre, addig Romániában 100 euró jut havonta egy betegre.

Hogyan ismerhető fel az Alzheimer-kór, milyen tünetei vannak?

Az Alzheimer-kór korai szakasza nagyon nehezen ismerhető fel. Mivel a betegség fokozatosan alakul ki, nehéz megmondani, hogy pontosan mikor is kezdődött el. A beteg családja, barátai viselkedesmódbeli változásokat észlelhetnek, amit általaban az életkor velejárójának könyvelnek el.

Későbbi tünetei a betegségnek: 

• orientációs zavar, mind hely, mind idő szempontjából (kulcs, autó parkolóhelye, teendők elfelejtése) olyan embereknél, akik korábban rendszerességükről és pontosságukról voltak híresek;
• szavak értelmének kiesése;
• gondolkodás zavarai;
• egyszerű matematikai műveletek elvégzése nehézséget okoz;
• tárgyak, elnevezések összekeverése;
• viselkedési zavarok;
• spontaneitás, tervezgetés teljes kiesése.

Milyen a betegség lefolyása?

A betegség lefolyásának négy szakasza van. A szimptómákat megelőző szakaszban a beteg nehezen jegyzi meg és gyorsan el is felejti a frissen történt eseményeket, depresszió, apátia jelentkezhet nála, az életvitelt azonban ebben a szakaszban még nem befolyásolja a betegség. A kezdődő demencia időszakában folytatódik a memória romlása (főleg a rövidtávúé), a beteg elfelejti a neveket, a szókincse csökken. Definitív, középsúlyos demencia esetén a beteg már nem képes önálló életvitelre, elkóborol, ingerlékeny lesz, ok nélkül sír, nem ismeri fel a hozzátartozóit. A cirkadián ritmusa megzavarodik, emellett egyensúlyzavarok, vizelet- és székletvisszatartási gondok jelentkezhetnek. A súlyos demencia teljes fizikális és mentális leépüléssel jár, a beteg nem eszik, nem iszik, így a halál leggyakrabban teljes immunitáshiány miatti fertőzés következménye. A beteg hozzátartozói a kór felismerésének pillanatától nagyon sok munkára számíthatnak, sok türelem és szakemberek segítsége kell ahhoz, a betegség lefolyását emberibbé tehessék.         

Hogyan lehet kezelni, enyhíteni a tüneteket?

A ginkgo bilobát vagy másnéven páfrányfenyőt nem véletlenül hívják az agy gyógynövényének is, hiszen rendszeres szedése esetén javítja a szellemi teljesítményt és a memóriát. A Q10 koenzim, a halolaj és D3-vitamin mindennapi bevitele, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának megnövelése, az egyszerű szénhidrátok elkerülése, és minimum napi fél óra testmozgás lelassíthatja a betegséget. Nagy hangsúlyt kell fektetni a betegség miatt kialakuló depresszió megelőzésére és kezelésére is.

Az Alzheimer-kór kezelésében nagyon fontos szerepet tölt be a napi minimum hét-nyolc óra alvás, a megfelelő szájhigiénia, a zöldségek és gyümölcsök mindennapi fogyasztása és természetesen a gyógyszeres kezelés is.

Hogyan előzhető meg a betegség?

Az egészséges táplálkozás és a testmozgás mellett a mentális aktivitás növelése is fontos szerepet játszik a betegség megelőzésében. A monotonitás elkerülése és a kreatív feladatok végzése, a tanulás, a kognitív szabadidős tevékenységek, az optimizmus mind-mind csökkentik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Milyen étrend ajánlott megelőzés, illetve megbetegedés esetén?

Az antioxidánsok, főként a C- és E-vitaminokban gazdag ételek csökkentik a demenciát. A paprika, homoktövis, kivi, brokkoli, citrusfélék, fekete ribizli sok C-vitamint tartalmaz. A diófélék, valamint a spenót, a máj kiváló E-vitamin-forrás, ezek segítenek lassítani a kognitív képességek hanyatlását.

A gyömbér, a zöld tea, a fekete bogyós gyümölcsök és az olajos halak (lazac, pisztráng, makréla, hering, szardínia és tonhal), segíthetnek megvédeni a központi idegrendszer sejtjeit. Továbbá hozzájárulnak a sejttörmelékek és a méreganyagok eltávolításához az agyból, így csökkentik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

A teljes kiőrlésű liszt, a tésztafélék, a rizs, a zab segítenek kordában tartani a megfelelő inzulin- és vércukorszintet. Ezzel ellentétben a finomított szénhidrátok rövid idő alatt megnövelik a vércukorszintet, ami idővel gyulladáshoz vezethet. Az olívaolaj és az omega-3 zsírsavban gazdag élelmiszerek fogyasztása gátolja a gyulladások kialakulását és jótékonyan hat az agysejtek és idegsejtek működésére. 

A tojás B-vitaminban (B6, B12) és folsavban gazdag, amiknek szintén fontos szerepük van az Alzheimer megelőzésében avagy kezelésében.  

Összefüggést fedeztek fel az agyszövetekben felhalmozódott alumínium és a demencia kialakulása között, ezért ajánlott  elkerülni az alumíniumot tartalmazó gyógyszereket, illetve helyeket. A vas túlzott bevitele és az alkohol gyakori fogyasztása szintén a betegség kialakulásához vezethet.