Jelenleg a NATO összesen 900 katonát állomásoztat Romániában három támaszponton: az Olt megyei Deveseluban, a Kolozs megyei Aranyosgyéresen és a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton. Utóbbi létesítmény húsz év múlva a katonai szervezet legjelentősebb – tízezer fős hadsereg befogadására is képes – bázisa lehet a Fekete-tenger térségében.

A Németországban állomásozó, úgynevezett Stryker század körülbelül 1000 katonájával egészül ki februárban – washingtoni ígéretek szerint – az Egyesült Államok jelenleg mintegy 900 fős romániai kontingense. A 2. lovasezredhez tartozó, páncélozott harcjárművel felszerelt egység tagjai nem ismeretlen terepre érkeznek, a HotNews szerint korábban már vettek részt Romániában nemzetközi hadgyakorlatokon. Például 2017-ben, amikor a bevetésüket szimulálták a NATO keleti tagállamainak megtámadása esetén. Akkor a Saber Guardian nevű, addigi legnagyobb romániai NATO-hadgyakorlat keretében 222 páncélozott jármű 820 amerikai katonát szállított át Erdélyen, úti céljuk a román tengerpart volt.

Azt még nem tudni, hogy a februárban érkező Stryker századot pontosan hová vezényelik, mindenesetre Romániában jelenleg három helyszínen, az Olt megyei Deveseluban, a Kolozs megyei Aranyosgyéresen (Aranyoslónán) és a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton állomásoznak amerikai katonák. Oroszországot köztudottan a NATO rakétapajzsának deveselui bázisa irritálja a legjobban. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón is szóvá tette (sokadszorra), hogy szerinte a dél-romániai támaszpontra telepített amerikai függőleges rakétaindító rendszerek képesek több ezer kilométeres hatótávolságú, támadó jellegű Tomahawk robotrepülőgépek kilövésére is, vagyis csapásmérő eszközök is lehetnek, nem csupán elhárítók.

A deveselui bázis

A 900 hektáron elterülő deveselui bázis voltaképp három katonai egységből áll: egy románból és két amerikaiból. Az utóbbiak egyike az Egyesült Államok haditengerészeti erőihez tartozik, a másik pedig az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer romániai elemeit felügyeli: egy komplex radarrendszert és az összesen 24, Standard Missile 3 (SM–3) típusú elfogórakétát. A NATO és Románia szerint ezeket nem szerelték fel nukleáris vagy más, például vegyi fegyveres támadásokra használt robbanófejekkel. Céljuk még a levegőben megsemmisíteni a nagy távolságról (például akár Iránból) kilőtt ellenséges ballisztikus rakétákat.

Részben Oroszország megnyugtatásaként és az átláthatóság jegyében a NATO 2019-ben a katonai szervezet 20 tagállamának nagykövetét és több újságírót is beengedett a deveselui támaszpontra. Akkor a rakétaindító rendszert felügyelő amerikai katonai egység parancsnoka, John Fitzpatrick is hangoztatta a sajtónak, hogy ez csak SM–3 Block–IB típusú elfogórakéta kilövésére alkalmas. „Ennek a rakétavédelmi rendszernek nincsenek támadó jellegű kapacitásai. Ipari méretű átalakítására volna szükség ahhoz, hogy más célokra használhassuk” – nyilatkozta a G4Media által idézett tábornok az irányítóközpontba is beengedett újságíróknak.

Egyébként a román külügyminiszter szerint a NATO kész beengedni a deveselui bázisra orosz megfigyelőket is. Bogdan Aurescu néhány napja egy sajtótájékoztatón kijelentette: nem lát problémát abban, hogy a kölcsönösség elve alapján Oroszország, vagy bármely más fél képviselői meglátogassák az amerikai támaszpontot. A The Wall Street Journal szerint az Oroszország biztonsági garanciaigényeire megküldött írásos válaszában a NATO – a bizalomépítő intézkedések sorában, a kölcsönös fegyverzetellenőrzés részeként – felajánlotta: az orosz fél látogassa meg a Lengyelországba és Romániába telepített ballisztikusrakéta-elhárító támaszpontokat.

Az aranyosgyéresi légi támaszpont

Az Aranyosgyéreshez közeli Aranyoslónán található légi támaszpont az Európai Elrettentési Kezdeményezés (European Deterrence Initiative) nevű programjának keretében hozta létre az Egyesült Államok. A katonai létesítmény a stratégiai pontja a NATO délkeleti szárnyára kihelyezett amerikai légierőnek. A bázison F-16-os és MIG-21-es vadászgépekből álló repülőraj állomásozik. A légi támaszpont felszerelése 2020 elején kiegészült az amerikai légierő MQ-9 Reaper típusú katonai drónjaival.

Klaus Iohannis államfő egyébként épp az aranyoslónai bázison jelentette be szerdán, hogy Románia utolsó (ötödik) generációs F-35-ös harci gépek beszerzését is tervezi. Az F-35C típusú gépek hajtóműves, lopakodó vadászbombázók, amelyek irányítása – tekintettel a 1960 km/h-s végsebességükre és gyorsulására – különleges kiképzést igényel. A tervek szerint a román pilóták kiképzése az aranyoslónai bázison zajlana.

Vasile Dîncu védelmi miniszter az államfő aranyosgyéresi látogatása előtt azt nyilatkozta az egyik hírtelevíziónak, hogy Románia egyebek mellett Patriot rakétaelhárító ütegeket és HIMARS rakétatüzérségi sorozatvető fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól, légierejét amerikai gyártmányú – másodkézből vásárolt – F-16-osokkal is korszerűsíti. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az országnak legalább három vadászgéprajra volna szüksége.

A Kogălniceanu légi támaszpont

A Konstanca megyei Kogălniceanu légi támaszponttal nagy tervei vannak a NATO-nak: húsz év múlva ez lesz a katonai szervezet legjelentősebb – tízezer fős hadsereg befogadására is alkalmas – bázisa a Fekete-tenger térségében. A létesítményt mintegy 2,6 milliárd dolláros befektetéssel korszerűsítik és bővítik, többek között F-16 Fighting Falcon és F-35 Lightning II típusú vadászgépekkel is felszerelik.

Katonai elemzők szerint a Kogălniceanu támaszpont lesz a NATO keleti szárnyának második legnagyobb bázisa a lengyelországi után. A támaszpont már számtalan nemzetközi hadgyakorlat színtere volt, a NATO szinte összes harci gépe kipróbálta már a kifutópályáját. Nemrégiben a bázison állomásoztatott repülőraj kiegészült Typhoon típusú brit vadászgépekkel is.