Kedd délután szűk körű beszélgetést tartottak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Kolozsvári Képzési Központjában, amelyre hivatalos volt Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje és Csoma Botond parlamenti képviselő is. A találkozó apropója az volt, hogy az MCC-s egyetemista diákok feltegyék kérdéseiket a meghívottaknak, megoszthassák gondolataikat akár az államelnökválasztásról, vagy bármilyen más közéleti témáról. 

Kelemen Hunor előbb kontextusba helyezte a diákok előtt a választásokat megelőző helyzetet. Elmondta, hogy ő negyedik alkalommal vesz részt jelöltként az elnökválasztási kampányban. Számtalanszor találkozott már azzal a kérdéssel, hogy miért kell magyar elnökjelölt, ha úgy sincs rá esély, hogy magyar elnöke legyen Romániának.

„Erdélyi magyar közösségünk nem engedheti meg magának, hogy az elnökválasztásból kimaradjon, mert így fel tudod mutatni, hogy mit gondolsz a saját közösségedről, a saját közösséged hangját fel tudod erősíteni, el kell mondanod, hogy mit gondolsz az országról, a jövőéről, és nyilván a román–magyar párbeszédet is segíti” – hangsúlyozta. Hozzátette, tisztában van vele, hogy nem lesz magyar elnöke az országnak, viszont nem takarózhatunk azzal, hogy olyan kicsik vagyunk, hogy nem szólhatunk bele a nagyok dolgába. 

„Azt a nagy problémát vittük be a közbeszédbe, ami a népességcsökkenésről szól, a demográfiai katasztrófáról, amivel az erdélyi magyar közösség és Románia teljes egésze szembesül. A legeslegfontosabb az, hogy erről ne pánikszerűen beszéljünk, ne a nemzethalált vizionáljuk, hanem a problémát felismerve pragmatikus megoldásokat adjunk” – mondta Kelemen Hunor, majd hozzátette, hogy „meg nem született gyerekeknek jövőt építeni nem lehet”.

A számadatok ugyanis azt igazolják, hogy tavaly Románia történelmi mélypontot ért el: akkor 156 ezer gyerek született, közülük pedig 24 ezren nem is az országban látták meg a napvilágot, csak utólag anyakönyvezték őket Romániában is. Idén októberig a születések száma nem érte el a 100 ezret, és ez a szám várhatóan év végéig nem nő túl sokat. „Ezek a rémisztő adatok vezettek rá arra, hogy a népességcsökkenés legyen a kampány egyik fő témája” – mutatott rá Kelemen Hunor. 

A beszélgetésen jelen lévő diákok különböző kolozsvári egyetemeken tanulnak, és életkorukat tekintve is színes volt a felhozatal. Érkeztek kérdések a demográfiai helyzettel, az oktatási rendszerrel, a nyelvtanulással kapcsolatban, de visszatérő téma volt az államelnökválasztás és az esélyek, kilátások latolgatása is. 

Márton, a BBTE-n a Matematika és Informatika szak tanulója arról kérdezte Kelemen Hunort, hogy mi a véleménye arról, hogy az Alkotmánybíróság kizárta az államelnökjelöltek sorából Diana Şoşoacát. Az RMDSZ államfőjelöltje elmondta, hogy nem bánta volna, ha a polgárok döntenek Şoşoacáról, annak ellenére, hogy semmiben nem ért vele egyet. Nem tartja jónak az Alkotmánybíróság döntését, de az érveket érti. Szóba jött az is, hogy nem elég egyértelmű az, hogy Şoşoacă szavazói nem fognak egytől egyig az AUR-ra szavazni, hiszen George Simiont árulónak tartják. 

Attila, a Sapientia EMTE jogi hallgatója az oktatással kapcsolatos reformokra vonatkozó kérdésében emlékeztetett, hogy idén nyáron nem jelölték meg az érettségin a magyar diákok román dolgozatait. Tamás, a BBTE gazdasági informatika szakos diákja szintén a tanügyi reformot boncolgatta, ennek kapcsán kitértek az óraszámok csökkentésére, amit a Tanügyi Szakszervezet nem támogat, mivel túl sok tanár maradna elegendő óraszám nélkül. Dorka, a BBTE közgazdaságtan szakos hallgatója is csatlakozott ehhez a témakörhöz, és azt a kérdést tette fel, hogy miként lehetne népszerűsíteni a román nyelvet az erdélyi fiatalok körében. Kelemen Hunor válaszában kifejtette, erre külső javaslatokat várnak, a politika nem ért mindenhez. Viszont azt is hozzátette viccelődve, hogy segítene, ha a románokkal nem angolul beszélnénk, mert az mindenkinek egyszerűbb. 

Máté, a BBTE bölcsészkarának hallgatója feltette a kérdést, amire roppant sokan kíváncsiak voltak: mi lesz az RMDSZ sorsa, ha 2026-ban nem a FIDESZ nyer Magyarországon, mi lesz a támogatottságunkkal? Erre az volt Szövetség államfőjelöltjének a válasza, hogy „arra nem szabad jövőt építeni, hogy mindig állandó támogató van”. Nem akart semmiféle jóslatba bocsátkozni, de elmondta, hogy Erdélyben úgy éltünk, és nem csak az elmúlt száz évben, hogy talpon tudtunk maradni támogatás nélkül is.  

Ádámot, a BBTE joghallgatóját az érdekelte, hogy mennyire értelmes állampolgári felfogás az, ha valaki érvénytelen szavazatot ad le a választásokon? Kelemen Hunor erre elmondta, hogy ő is járt már így el, amikor nem tudta, hogy a rosszat vagy a még rosszabbat válassza. Szerinte nem szerencsés helyzet, de lehetséges, belefér a demokráciába. 

Csaba, aki szintén a BBTE joghallgatója arról kérdezte az RMDSZ elnökét, hogy milyen hatással lehet az államfőválasztásra az, hogy egyes román politikai elemzők szerint is ő lenne a legjobb választás. Kelemen Hunor válaszában kifejtette: amellett, hogy megtisztelőnek tartja ezeket a megállapításokat, nem tudja megjósolni, hogy ez mennyi szavazatot hozhat számára.

„Hogyha engem, a kollegáimat normális embernek látnak, és a megoldásainkat az ország szempontjából jónak látják, akkor sokkal könnyebb a román–magyar párbeszéd politikai szinten, intézményes szinten és társadalmi szinten is” – vallja az államelnökjelölt. Szerinte Romániában az első fordulóban valaki mellett tehetjük le a voksunkat, a második fordulóban azonban már valaki ellen szavazunk. 

A fenti témakörökön tűl szó volt még a USR közigazgatási reformcsomagjáról, a magyar nyelvű érvényesülésről a közigazgatásban és ennek megoldásairól is.