Megszavazta a szenátus azt a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium által kidolgozott törvénytervezetet, amely törvényes lehetőséget biztosít az épületek földrengésbiztossá tételére nem visszatérítendő és 100 százalékos finanszírozással – tájékoztat közleményében az RMDSZ.

Mint emlékeztetnek, az eddigi kormányintézkedésekhez képest, a jogszabály értelmében nemcsak a tömbházlakásokat, hanem a közintézmények épületeit is – kórházakat, iskolákat és műemléképületeket – tehetnak földrengésbiztossá. Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője rámutatott: „a jelen szabályozásokra nagy szükség volt, hiszen a veszélyeztetett épületek megerősítése közérdek, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami tulajdonban vannak”.

Amint közleményből kiderül, a fejlesztési szaktárca egymilliárd lejt rendel a projekthez, amelyet négy év alatt magán tömbházlakások és a jogi személyek magántulajdonában lévő ingatlanok földrengésbiztossá tételére szán. Az egyes és kettes fokozatú földrengésveszélyes épületek listáját az önkormányzatok állítják össze, tömbházlakások esetén a lakószövetség döntésének nyomán lehet kérni a finanszírozást. Amennyiben egy magántulajdonban lévő épületet földrengésbiztossá tettek, a tulajdonosok tíz évig nem adhatják el, hogy ne generálhassanak profitot a közpénzen felújított ingatlannal. Ellenkező esetben a felújítási munkálatokra szánt költségeket vissza kell fizetniük az államkasszába.

Császár Károly Zsolt Maros megyei szenátor, a szenátus Közigazgatási bizottságának elnöke elmondta: „a hatályos rendelkezésektől eltérően a jelenlegi formában a jogszabálytervezet a földrengésveszélyes épületeket hivatott feltérképezni az önkormányzatok segítségével. Továbbá egy áttekinthető és folytonosságot élvező rendszer alapjait teremti meg, hiszen az új előírások értelmében nem kell minden évben újrakezdeni az épület felújításával, földrengésbiztossá tételével kapcsolatos eljárásokat. Egy épület felújítási, földrengésbiztossá tételének munkálatai több időt igényelnek, esetenként két-három évet, most lehetőség lesz ezeket kivitelezni” – fejtette ki.  

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint csak a fővárosban 840 földrengésveszélyes ingatlan van, ezek közül 349 fokozottan veszélyes, és 367-et kettes fokozatú ingatlannak soroltak be. Ennek ellenére 2001 és 2015 között csak 29 épületet, összesen 547 lakrészt tettek földrengésbiztossá országszerte, ebből 322-őt Bukarestben. 2015 óta nem történt előrelépés ezen a téren. A jogszabálytervezet része a Helyreállítási Alappal vállalt közigazgatási reformoknak, és a most megteremtett jogalap mellett a fejlesztési minisztérium a szükséges finanszírozást is biztosítja. Az összeget a Helyreállítási Alapból fedezik, és körülbelül 350 épület felújítására elegendő.

A jogszabálytervezet esetében a végső döntést a képviselőház hozza meg, majd az államelnöki kihirdetést követően léphet hatályba.