Többen panaszolták, hogy az elmúlt hetekben, napokban érthetetlenül magas villanyszámlát kaptak. Az észak-munténiai, észak-erdélyi és dél-erdélyi fogyasztókat kiszolgáló Electrica Furnizare meglepő módon a tavaly január 1-jétől ez év július 31-ig terjedő időszakra elmaradásokat számlázott ki, akkor is ha ebben a periódusban az ügyfél időben, pontosan kifizette a szolgáltató által kiszámlázott összegeket, sőt a villanyóra állását is rendszeresen leolvasta és beküldte.

A pluszban, elmaradásként feltüntetett összegek a több száz lejtől akár a több ezer lejig is terjednek, az érintettek döbbenetére és felháborodására.„Egyszerűen nem értem. Napra pontosan fizettem az elmúlt másfél évben a számlákat, egyetlen lejnyi elmaradásom sem volt. Most tavaly január 1-je és ez év július 31-ig terjedő időszakra egy közel 600 lejes pluszösszeget tüntettek fel” – mondta el a Maszolnak egy pórul járt kolozsvári fogyasztó. Hozzátette, az még inkább felháborította, hogy a számlát szeptemberben kapta meg, és kifizetési határidőnek augusztus 27-ét írta rá a szolgáltató.

Magyarázatot kell kérni a szolgáltatótól!

Ha a fogyasztónak bármilyen gondja van a számlával – nem ért egyet az összeggel, nem érti – mindenképpen információt, útba igazítást kell kérni, javasolja Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, az eljárás az, hogy írásban kell kell magyarázatot kérni, miért ennyi az összeg, mi történt, a számlát pedig addig nem kell kifizetni, amíg a szolgáltató nem válaszol a megkeresésre, vagy nem orvosolja a helyzetet, nem javítja ki a különbözeteket.

A jelenleg a Ciga Energy Rt. energiapiacokért felelős igazgatójaként tevékenykedő szakember elmondta, az Electrica Furnizare az év első felében lecserélte a számlázási szoftverjét, valószínűnek tartja, hogy utána leltároztak, elmaradásokat, különbözeteket fedeztek fel, és azokat utólag kiszámlázták elmaradásként, de mindenképpen érdemes utánajárni, mit történt.

Minden változás a szabályzatban, a törvénykezésben újabb és újabb kihívást jelent a szolgáltatóknak, aktualizálni kell a számlázási rendszerüket. Így az energiaár-támogatás áprilisban esedékes kivezetése után újra számítani lehet arra, hogy késnek a villanyszámlák, vagy kaotikus lesz a számlázás.

Valószínű lesznek, akik jövőben is kapnak állami támogatást

A szakértő különben valószínűnek tartja, hogy április után lesz valamilyen szintű állami támogatás a fogyasztók bizonyos rétegének, ha a többség számára nem is, de a veszélyeztetett, kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztóknak ez indokolt. Nagy-Bege Zoltán rámutatott, jelenleg is vannak árajánlatok a legfelsőbb 1,3 lejes korlátozott árszabás alatt, de még egy lej alatt is. Hozzátette, az a probléma, hogy a nagykereskedelmi piacon hiányoznak a hosszú távú szerződések.

„Nincs normális lefedettségük a szolgáltatóknak, nincsenek megfelelő energiamennyiségek lekötve, felvásárolva, így hosszú távra nem tudnak árat ajánlani, mert nincs meg az a biztonság. Ha meg is vették az éves szükséglet 10 – 20 – 30 százalékát, a maradék 70 százalékot nem tudják, milyen áron tudják majd beszerezni. A hosszú távú nagykereskedelmi piac gyakorlatilag még mindig nem létezik, vannak ugyan kisebb tranzakciók, de ezek nem relevánsak, nincs lekötve, leszerződve nagy mennyiségű energia, részletezte a szakember.

Kérdésünkre kifejtette, ez a helyzet az országos szabályzat miatt alakul ki, a központi energiabeszerzési mechanizmus, ami 2003 elejétől alkalmaznak, eredetileg jövő év március végéig lett volna érvényes. Idén áprilisban nem törölték el ugyan, de azt mondták, hogy csak az év végéig marad érvényben és nem is kötelező alkalmazni.

Közben bizonyos mennyiségek már le voltak kötve éves szinten. Pluszban a nagy termelőknek már nincs is energiájuk, a Hidroelectrica nem termel eleget, nem tudja vállalni, hogy jövő évben mekkora mennyiségeket hozhat ki a piacra. A 2023-as esztendő egy jó év volt, de az idei már szárazabb, jóval kisebb energiamennyiséget termeltek. A megújuló energiát termelők sem látják előre, hosszú távon mire számítsanak, nyári időszakban szélcsend van, a szélerőművek nem termelnek.

Patthelyzet a bizonytalanság miatt

„A piaci mechanizmusok sem ösztönzik a hosszú távú szerződéseket, másrészt a szolgáltatók nem tudják április elseje után mire számítsanak. Ha lekötelezik magukat egy nagykereskedelmi árral, de az állam újra közbelép, akkor az veszteséget generál. A bizonytalanság patthelyzetet alakított ki” – fejtette ki Nagy-Bege Zoltán.

Meglátása szerint, segítene, ha a kormány minél hamarabb előrukkol egy konkrét tervvel, hogy mi fog történni jövő év április elseje után, ám a választások előtt kevésbé valószínű, hogy olyan bejelentéseket tesznek, melyek kockáztatják a szavazatok számát.

„A józan ész mutatja, hogy a 68 és 85 banis áraknak közük nincs a piaci árakhoz, ha nincsenek megtámogatva az állami költségvetésből, tarthatatlanok. Az 1,3 lejes ár az átlag felett van, de azt is meg kell várni, hogy január elsejétől mekkorák lesznek a hálózat-használati díjak. Azokat is kell módosítsa a hatóságok, kérdés, hogy mennyit »harapnak ki« az 1,3 lejes árból, mennyi hagynak a az energia árának. Így több összetevője is vannak a jövő évi energiaárnak” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.

Mint ismeretes a jelenleg érvényben levő árkorlátozás alapján a fogyasztókat a havi fogyasztás alapján sorolják be a 0,68 lejes, a 0,80 lejes vagy az 1,30 lejes árkategóriába.

Mint megírtuk, Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azt mondta, jövő év április elsejétől csak a valóban kiszolgáltatott fogyasztók juthatnak majd hozzá ártámogatott villamos energiához és a földgázhoz. A tárcavezető elképzelhetőnek nevezte, hogy a havi 300 kilowattóránál több áramot fogyasztó háztartások számlái csökkennek a jelenlegi ártámogatási rendszer kivezetése után, de a havi 100 kilowattóránál kisebb fogyasztású háztartások számlái valóban nőhetnek.