Ösztöndíjprogramot indít a romániai igazságszolgáltatásban magisztrátusi, azaz bírói vagy ügyészi pályára készülő, 35 év alatti fiatal jogászok támogatására a Communitas Alapítvány, az RMDSZ megbízásából. A kezdeményezés célja, hogy a megterhelő felvételi idején – hat hónapon át – folyósított támogatással segítsék a magyarul beszélő fiatal jogászokat. Becslések szerint az országban jelenleg a bírák és ügyészek mindössze 1,5 százaléka ismeri a magyar nyelvet.

A pályázati kiírás szerint idén három ösztöndíj kerül kiosztásra, amely havi 1400 lej értékű támogatást biztosít az Országos Magisztrátus-Képző Intézet (INM) 2026–2027-es felvételi eljárásának időszakára, azaz 2026 novemberétől 2027 áprilisáig.

Az ösztöndíj összege hat hónapig, havi rendszerességgel kerül folyósításra a sikeresen pályázóknak, ismertette a pénteken Koloszváron tartott sajtótájékoztatón Horváth Anna, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja és dr. Fábián Gyula, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karának docense, a pályázati elbíráló bizottság négy tagjának egyike, a Kolozsvári Ítélőtábla melletti ügyészség volt főügyészhelyettese.

Mint elhangzott, a kezdeményezés célja előmozdítani az igazságszolgáltatásban előírt anyanyelvhasználati jogok gyakorlatba ültetését a magyar nyelvi kompetenciákkal rendelkező ügyészek és bírók számának növelése által.

A pályázás 2026. október 26-áig lehetséges, és papíron történik az erre a célra szánt pályázati űrlapok kitöltésével, amelyek letölthetők a Communitas Alapítvány honlapjáról, vagy kérhetők e-mailben is. Azok jelentkezhetnek, akik az INM felvételi eljárásrendjében az első teszten már sikeresen átestek, azaz az október 4-ére üzemezett rácsteszt-vizsgát sikeresen abszolválták. A feltételekről szintén az alapítvány honlapján olvashatnak részletesen az érdeklődők.

Az új pályázati lehetőségről, és arról, hogy mi indokolta: mennyire kevés a magyarul beszélő bíró és ügyész az országban, és mennyire jóhiszeműségen múlik, hogy van-e lehetőség anyanyelven zajló perekre – erről is beszámolt Horváth Anna és Dr. Fábián Gyula. 

Utóbbi elmondta, Romániában a bírák és ügyészek 1,5 százaléka beszél magyarul, miközben a romániai magyarság számaránya hat százalék körüli. Kiemelte, egyébként óriási a verseny a magisztrátusi hallgatói helyekre. Idén 1700 felvételiző van mintegy 240 helyre.

Horváth Anna elmondta, a magyarul beszélő bírák és ügyészek számarányának növelésére összpontosítanak, hisz a nyelvi jogok érvényesítése a cél, ami nagyon nehézkes jelenleg, és fontosnak tartják, hogy ne csak a tolmácsolás maradjon a megoldás amiatt, hogy nincs megfelelő számú bíró és ügyész, aki érti és beszéli a nyelvünket.

Románia ugyan ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ám a legmagasabb szintet az igazságszolgáltatás terén nem vállalta. „Nem lehet bírósági eljárási nyelv a kisebbségi nyelv. Lehet például panaszt benyújtani magyarul, a tárgyalásokon pedig a jóhiszeműségen múlik, és azon, hogy a felek belegyeznek-e abba, hogy magyarul beszéljenek, amit a törvény megenged, viszont végül mindent románul jegyez le az írnok” – magyarázta Fábián Gyula.

Hozzátette, polgári perek esetén saját költségen lehet tolmácsot fogadni a feleknek, de a tolmácsolás egyrészt torzít, másrészt így nem érvényesül az igazságszolgáltatás egyik alapvetése: a közvetlenség alapelve, hogy a bíró személyesen beszéljen a perben részt vevőkkel. A tolmácsolás során fontos részletek vesznek el, mint például az érzelmi töltet, ráadásul tolmácsot találni sem könnyű, hiszen idegenkednek a hivatali munkáktól leginkább a késlekedő javadalmazás miatt.

Romániában 5500 bíró van és 3000 ügyész, ugyanakkor 1400 ügyvéd csak a kolozsvári ügyvédi kamarában, ismertette Dr. Fábián Gyula.  

A bírói és ügyészi kamarák magyar nemzetiségű vagy magyarul is tudó tagjairól az adatvédelmi szabályok miatt nincs pontos adat, a felvételizők számáról szintén nincsen, ugyanis nevek helyett, kódok jelennek meg. Hogy mennyien vannak, arra az államelnöki kinevezésekből lehet következtetni, amikor is hivatalosan közlik a magisztrátusok neveit. Ám ezek az adatok is megtévesztők lehetnek, hiszen egy magyar nevű bíró vagy ügyész is elutasíthatja a magyar nyelv használatát, míg román nevű szakember tudhat magyarul  – mondta el Horváth Anna.

Mint elhangzott, a magisztrátusi felvételi nagyon nehéz, több hónapos időszak alatt több vizsgán és interjún kell jól teljesíteniük a jelentkezőknek, így szükség van az anyagi segítségre is, hisz ezalatt már nem egyetemisták, és önfenntartóak kellene legyenek.

 „Az ösztöndíjjal a cél átvállalni valamennyit a megélhetési költségeikből, hogy vonzóbb legyen a pálya. Csepp a tengerben a segítség, amit elindítunk, de remélhetőleg a következő években növekedni fog jelentősen” – mondta el Horváth Anna.

Hozzátette, a céljuk idén az első pályázati kiírással az is, hogy felmérjék, mennyi az érdeklődő. Ugyanakkor úgy látja, mivel a fiatalok számára sok az elbátortalanító tényező ettől a pályától, ezért mentorálásra is szükség van. Emellett a következő időszakban az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetést arról, hogy mire van még szükség, hogy minél többen kerüljenek kedvező helyzetbe, akár pozitív diszkrimináció által, hogy sikerüljön behozni a lemaradást a – nem feltétlenül magyar nemzetiségű, de - magyarul beszélő bírók és ügyészek számában.

Mint ismertette, a beérkező pályázatokat Dr. Fábián Gyula, Dr. Varga Attila volt alkotmánybíró és oktató, Dr. Sztranyiczki Szilárd, a Sapientia – EMTE oktatója és rektorhelyettese és Dr. Veress Emőd, szintén a Sapientia tanára bírálják majd el. Elhangzott, az érdeklődőknek sikeres felvételi esetén, a felvételi díjat – kétezer lejt – is fedi a pályázat, és a vizsgadíj térítése még annak is jár, aki esetleg nem kapott ösztöndíjat.

Kapcsolódó

Nicușor Dan a leendő bíráknak és ügyészeknek: ne hagyják, hogy megegye önöket a rendszer!

Arra biztatta a friss magisztrátusokat, hogy álljanak ki a véleményük mellett.

igazságszolgáltatás Nicușor Dan ügyész bírák