A mesterséges intelligencia által generált vírusvideók szítanak társadalmi zavargásokat a Facebookon, és orosz retorikát terjesztenek Románia nehéz politikai és gazdasági helyzetében: 4,5 millió megtekintést, több tízezer megosztást értek el négy nap alatt.

Egy sor mesterséges intelligenciával (AI) készített videó – amelyek társadalmi lázadásra uszítanak és oroszbarát retorikát közvetítenek – a hétvégén robbant be a Facebookra: néhány százról ezrekre vagy több tízezer megosztásra, illetve néhány ezerről több mint 80.000 reakcióra növekedtek. Összesen hat videó lépte túl a 4,5 millió megtekintést mindössze négy nap alatt (csütörtök–vasárnap), számol be a G4Media.

A klipeket a Marilena Charkaoui nevű fiók tette közzé, amely több mint 14.000 követővel rendelkezik, és amelyet a Facebook „digitális tartalomkészítőként” tart nyilván. A videók különféle narratívákat és retorikát használnak, amelyeket oroszbarát szélsőséges pártok alkalmaznak, vagy amelyek alkalmasak a társadalom felkorbácsolására, illetve egyes társadalmi csoportok közötti feszültségek szítására.

A videók általában gyerekeket vagy fiatalokat mutatnak be különféle helyzetekben:

• Egy gyereket szóban bántalmaz egy rendőr, aki le akarja tartóztatni, csak mert azt mondta: „Románia a románoké”.
• Egy másik gyerek kritizálja a „börtönlakókat, mert nem dolgoznak, csak ülnek és esznek” a románok pénzéből.
• Egy idős férfit ártatlanul börtönöztek be, és 60 év fogság után engedték szabadon.
• A kormány növeli az adókat „ahogy külföldön is, mert európai ország vagyunk”.
• Rendőrök rontanak be egy tanterembe, mert hallották, hogy a diákok azt mondták: „Románia a románoké”.
• Egy másik videóban egy fiatal esőben sír a román kamionsofőrökért, akik „Európa parkolóiban alszanak”, és az idős emberekért, „szegényekért”, akiknek nincs pénzük gyógyszerre, és hidegek fűtőtestek a lakásaikban.
• Ugyanebben a videóban egy dühös fiatal azt mondja, hogy ha a parlament „nem hagy fel a visszaélésekkel, mi majd teszünk valamit a sajátkezüleg”.
• Egy másik fiatal arról beszél, hogy „nem tud aludni, amikor Romániát el akarják venni tőlünk”: „Harcolni fogunk a románokért és Romániáért”.
• Egy gyerek idegesen magyarázza, hogy a szülei külföldre mentek, és évente csak egyszer látja őket, miközben a politikusok luxusautókban járnak.
• Egy másik fiatal a „pásztorokról beszél, akik fillérekért adják el termékeiket, közben az élelmiszerek tele vannak vegyszerekkel, minden import, és talán jobb volt a ’90-es évek előtt”.

A videók AI-jal készültek, ami könnyen észrevehető: a szereplők természetellenes szemmozgásából, a kimondott szavak és a szájmozgás összhangjának hiányából, a fények és képek mesterséges jellegéből, illetve egyes jelenetekben a testtartások hibáiból vagy a hang és az arc mimikájának össze nem illéséből.

Sőt, az egyik friss videóban egy „fiatal” maga mondja: „még ha nem is vagyok valóságos, az üzenet fontos”. Ennek ellenére a több ezer hozzászólásból úgy tűnik, sok felhasználó nem ismeri fel, hogy a videók hamisak, és érzelmileg azonosul a szereplőkkel.

A videók nagyon rövidek, de erős hatást keltenek: a szereplők hangja többnyire agresszív, éles, indulatos, az üzenetek pedig világosak, közvetlenek és kevés szóval vannak átadva.

E videók elkészítése és terjedése a Facebookon olyan társadalmi, politikai és gazdasági feszültségekkel teli időszakban történik Romániában, amikor az ország a megszorító intézkedések következményeivel néz szembe.

Kapcsolódó

Manipulációs kampányok: a közösségi média nem a valóság hű tükre – a képet algoritmusok alakítják

Amikor a hatóságok felhívják a figyelmet a manipulációs kampányokra, az ugyan egy fontos információ, de a legtöbb esetben nem tudjuk, pontosan mi áll mögötte.

mesterséges intelligencia álhír manipuláció Seer László

A Meta a videókat „saját tartalomként” tartja nyilván, ami előnyt jelent azoknak a felhasználóknak, akik bevételt szereznek bejegyzéseikből. A Facebook „digitális tartalomkészítőknek” nevezi őket, akik a posztok viralitása alapján kapnak fizetést.

A G4Media  által készített elemzés szerint a közösségi hálózat olyan mechanizmust működtet, amely támogatja az érzelmekre ható, „saját tartalomként” közzétett bejegyzéseket (fotók, videók, szövegek, amelyek nem máshonnan másoltak, vagy vitát generálnak).

Minél szubjektívebb és minél erősebb érzelmi reakciót vált ki egy tartalom (általában haragot, nosztalgiát, szórakozást vagy meghatottságot), annál többször jelenik meg a felhasználók hírfolyamában, és annál több bevételt kap a tartalomkészítő.