Marcel Ciolacu PSD-elnök hétfőn kijelentette, azt szeretné, ha a februárban kezdődő parlamenti ülésszak alatt elkészülne a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénytervezet, amelynek kidolgozására egy párttagokból álló csoportot hoztak létre.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu azt szeretné, ha a februárban kezdődő ülésszakban a parlament megvitatná a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvénytervezetet, írja az Agerpres. A PSD székházánál nyilatkozó kormányfő a sajtónak hétfőn elmondta, hogy a pártban létrehoztak egy munkacsoportot a jogszabály kidolgozására.

A PSD szóvivője, Lucian Romașcanu korábbi beszámolója szerint a munkacsoport létrehozásáról hétfő reggeli ülésén döntött a párt országos politikai tanácsa. Emlékeztetett arra, hogy a közigazgatási-területi átszervezés a politikai osztály nagyon régi ígérete, amelyik az ország megreformálásába illeszkedik. „Ezáltal hatékonyabbá tudjuk tenni a helyi közigazgatást, aminek közvetlen következményeként természetesen csökkenni fognak a helyi hatóságok kiadásai” – magyarázta. Hozzátette, hogy a közigazgatási-területi átszervezéshez sok minden tartozik, az oktatástól az egészségügyön át az infrastruktúráig. Hangsúlyozta, hogy az átszervezés alapelve nem a települések megszüntetése, hanem az egybeolvasztásuk lesz. 

Vitatott kezdeményezések

A közigazgatási-területi átszervezés évek óta vitatott téma. A közigazgatási átszervezésre irányuló legutóbbi tervezetet, a Mentsétek meg Romániát Szövetségét (USR) az RMDSZ kérésére visszavonták decemberben, miután korábban már iktatta azt az USR. Mint írtuk, az USR-tervezetben fejlesztési régiónként összevonták volna a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradt volna, Bukarestben pedig megszűnt volna a hat kerületi önkormányzati képviselőtestület, a fővárost egyetlen főpolgármesteri hivatal és közgyűlés igazgatta volt. Az USR elképzelése szerint nem viselhetett volna városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetett volna kialakítani.

Kapcsolódó

Miklós Zoltán: a közigazgatási átszervezés terve pancser munka és kukába való

Nem a megyéket és településeket kell összevonni, hanem egyrészt meg kell szüntetni vagy újragondolni a fölösleges állami intézményeket, másrészt be kell gyűjteni az évi 6 milliárd eurónyi áfa-tartozást.

közigazgatási átszervezés Miklós Zoltán törvénytervezet gazdaság adóbehajtás

Eszerint a magyar többségű települések közül elveszítette volna városi rangját Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Nagykároly, Szalonta, Margitta, Szováta, Kovászna, Székelykeresztúr, Barót, Szentegyháza, Szilágycseh, Nyárádszereda, Székelyhíd, Erdőszentgyörgy, Borszék és Tusnádfürdő. A tervezet a helyben maradó adóbevételek növelésével bátorította volna önkéntes egyesülésre a kisebb településeket. A települések fúzióiról helyi népszavazásokkal döntöttek volna.

Gazdasági érvek

Az RMDSZ korábban úgy fogalmazott, hogy az USR leporolta a Băsescu-féle közigazgatási átszervezés tervezetét, és azt nyújtotta be a parlamentbe. Kifogásolták, hogy a tervezet több, Romániára és a magyar közösségre is káros előírást tartalmazott, továbbá azt eredményezte volna, hogy a helyi és megyei önkormányzati ügyintézés távolabb kerül az állampolgároktól.

A közigazgatási-területi egységek számának csökkentésének szükségessége abból a tényből is fakad, hogy 10 romániai önkormányzatból 9 csődbe ment, elsősorban azért, mert túl kicsi – érvelt korábban az USR a G4media szerint.