Bár 2025-től kötelező a textilhulladék szelektív gyűjtése Romániában, a rendszer még messze nem kiforrott, és nagyon költséges a településeknek: Háromszéken például tonnánként 490 jelt fizet a szolgáltató, Szatmárnémetiben tonnánként 1800 lejbe kerül az önkormányzatnak, hogy átvegyék tőlük újrahasznosításra. Van, ahol csak ruhaneműt gyűjtenek, van, ahol azt is csak ezután. A hulladékkezelő vállalatok szerint nagy gond, hogy nincs egységes, országos megoldása feldolgozásra és hasznosításra: egy részét újra eladják, vagy géprongy, esetleg ipari alapanyag lesz belőle, más részét égetőkbe vagy cementgyárakba szállítják, és van, ami végül is így is a lerakókban köt ki. Körbekérdeztünk Hargita megyében – Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen –, Háromszéken, Szatmárnémetiben, hogy mit kezdenek a begyűjtött a textilhulladékokkal. 

Mintegy 46 tonna textilhulladékot gyűjtött össze Csíkszereda városából és 12 környező községből az Eco Csík regionális hulladékkezelő 2025-ben, adták hírül január végén. A térségi hulladékkezelő vállalat igazgatója, Pál Tamás elmondása szerint a községekben a polgármesteri hivatalok zsákokat vagy speciális konténereket biztosítanak, ahová leadhatók a ruhák, szőnyegek, matracok, paplanok, ágyneműk és egyéb textíliák, amelyek már nem használhatók. Csíkszeredában az új szabálynak megfelelően már januárban megoldották a textíliák különgyűjtését: hulladékudvarban is leadható a textil, később ruhás konténerek is kikerültek a város egy-egy pontjára. Ami összegyűl, azt a gyergyóremetei regionális hulladékkezelő központba szállítják.

Balázsi Arnold, a Hargita Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás ügyvezető igazgatója a Maszol érdeklődésére elmondta, az összegyűjtött textilhulladékot jelen pillanatban ott tárolják, és amikor lehetőség van erre, akkor elszállítják égetőbe. „Jelen pillanatban más megoldást nem találtunk. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog az ország ezzel kezdeni, mert lassan komoly problémát fog okozni. Egy éve bevezették különgyűjtést, és még mindig kérdés, hogy mit csináljunk ezzel a textilhulladékkal. Mindenhol gyűjtik, tárolják, félreteszik, nem szeretné senki sem lerakni a depóniatestbe. A legjobb megoldás jelen pillanatban a cementgyárakban hasznosítani és égetőkben megsemmisíteni. Más megoldást nem látunk” – ismertette a szakember.

Mint hozzátette: a textilhulladék mennyisége Hargita megyében az összehulladékhoz képest nem túlzottan nagy, ám országosan több hulladékgazdálkodási társulásnak komoly problémát okoz. „Kezdeményezések, elképzelések vannak arról, hogy majd válogatják és hasznosítják, újrahasznosítják, készítenek belőle valamit, de ennél konkrétabbat egyelőre nem tudunk” – fogalmazott Balázsi Arnold.

Háromszék: tonnánként 490 lejt fizet a Tega

Nincs megnyugtató megoldás a begyűjtött anyag feldolgozására Háromszéken sem a szolgáltató Tega Köztisztasági Vállalat szerint. Háromszéken a gyűjtési rendszer működik, de a hulladékkezelők nem keveset fizetnek azért, hogy megszabaduljanak a lakosságtól átvett ruháktól és textíliáktól.

Máthé László, a Tega köztisztasági vállalat igazgatója a Maszol érdeklődésére elmondta: a jogszabály bevezetése nem volt kellően előkészítve. Megfogalmazása szerint „a szekér megelőzte a lovakat”, hiszen miközben a lakosságtól elvárják az elkülönített gyűjtést, a köztisztasági vállalat megszervezte a begyűjtés módját, nincs valódi megoldás arra, mi történjen a begyűjtött textíliákkal.

A begyűjtési rendszer Háromszéken több csatornán működik. Vidéken a lomtalanítási akciók során veszik át a textilhulladékot, a városokban pedig külön textilhulladék-gyűjtő konténereket helyeztek ki. Emellett a lakosság a sepsiszentgyörgyi, Energia utcai hulladékudvarban is leadhatja a használhatatlanná vált ruhákat és egyéb textíliákat.

Máthé László elmondta, a Tega egy zernyesti céggel kötött megállapodást, és tonnánként 490 lej plusz áfát is fizetnie kell a hulladék átvételéért, és még oda is kell szállítaniuk a begyűjtött mennyiséget. Az igazgató elmondása szerint azt nem tudják, hogy az átvevő cég milyen módon hasznosítja vagy kezeli tovább a textilhulladékot. Volt ugyan egy másik ajánlat is: egy kézdivásárhelyi vállalkozás tonnánként 1000 lejért vállalta volna az átvételt, ám a Tega végül az olcsóbb megoldást választotta.

A háromszéki köztisztasági vállalat tavaly két alkalommal összesen mintegy 10 tonna textilhulladékot szállított Zernyestbe és fizetett az átvételért.

Kapcsolódó

Három hónap alatt öt tonna textilhulladékot adtak le Csíkszeredában

Január óta gyűjtik új eljárás szerint a textilhulladékot Csíkszeredában. A közeljövőben gyűjtőkonténereket helyeznek el a városban.

textilhulladék hulladékgazdálkodás Csíkszereda

Nincs piaca a szelektív hulladéknak

Máthé László szerint a probléma túlmutat a textíliákon. Úgy véli, a szelektíven gyűjtött hulladékoknak – legyen szó műanyagról, papírról vagy textilről – gyakorlatilag nincs piaca. Ezeket nehéz értékesíteni, sok esetben pedig a hulladékkezelők kénytelenek fizetni az átvételért.

Példaként említette az italcsomagolások RetuRo visszaváltási rendszerének bevezetését. A Tega ezzel elveszítette azt a lehetőséget, hogy a begyűjtött PET-palackok értékesítéséből bevételhez jusson. Jelenleg ugyan összegyűjtik a szelektív hulladékot, ám azt nem tudják eladni.

A háromszéki tapasztalatok így azt mutatják, hogy a textilhulladék elkülönített gyűjtése önmagában nem jelent megoldást. Amíg nincs kiépített feldolgozói háttér és kiszámítható piac, addig a kötelezettség elsősorban többletköltséget jelent a hulladékkezelők számára és végső soron a lakosság számára is.

Szatmár: használt ruha, géprongy és égetés

A szatmárnémeti lakosok 2025-ben csaknem 82 tonna használt ruhát és textíliát helyeztek el a város tavaly március vége óta működtetett gyűjtőkonténereiben – derült ki az önkormányzat januári tájékoztatásából.

Maskulik Csaba városmendezser a Maszol érdeklődésére elmondta, a textilhulladék külön gyűjtésére majd újrahasznosítására a Secondtex vállalattal kötöttek szerződést: ez a szatmári cég végzi a begyűjtést saját konténerekkel, az elszállítást, a feldolgozást és az értékesítést. „Jelenleg hat gyűjtőpontot működtetünk, ahová konténerek vannak kihelyezve. Azért csak hat, mert fontos, hogy olyan helyen legyenek, ahol felügyelni tudjuk, hogy ne lehessen hozzáférni, és szétdobálni, ami benne van” – mondta Maskulik, hozzátéve, nem mindig könnyű ilyen helyszínt biztosítani.

Mivel minden hónapban jelentést kapnak a cégtől, így arról is be tudott számolni, mi történik a begyűjtés után a textilekkel: több mint 5 százalékát válogatják, mossák, fertőtlenítik, majd használt ruhaként értékesítik. Közel 88 százalékából többek között géprongy lesz, a fennmaradó közel 7 százalékát pedig „energetikai alapon hasznosítják, azaz elégetik”.

„Így a begyűjtött mennyiségből semmi nem kerül a szemétlerakókba. A cég a megfelelő környezetvédelmi engedélyek birtokában és az előírásoknak megfelelően dolgozza fel azt” – részletezte.

Mindez azonban nem kevés pénzbe kerül a városnak. „Tonnánként 1800 lejt fizetünk. Ebből 900 lej a begyűjtés, amit hetente végeznek, hisz megtelnek a konténerek, és további 900 lej az előkészítés, újrahasznosítás. 2025-re 177 000 lejt fizettünk” – számolta össze.

„A szelektív gyűjtés, sokan azt hiszik, hogy olcsó játék, a szelektív gyűjtés a legdrágább” – jegyezte meg. Ennek ellenére meg van elégedve, hiszen a begyűjtött textil nem kerül a kommunális hulladékba. „Valószínűleg elérjük az évi 130-140 tonnát” – mondta a jövőre nézve. Hozzátette, induláskor 150 tonna textilre kötöttek szerződést egy egész évre.

Székelyudvarhely egy éve a minisztériumra vár

Székelyudvarhelyen októberben találtak megoldást kizárólag a ruhaneműk szelektív gyűjtésére, öt konténert helyzetek ki. Az önkormányzat – akkori közlése szerint – a hulladékkezelővel közösen vásárolta meg az új konténereket. Zörgő Noémi városházi szóvivőtől megtudtuk, a városnak hulladékudvara is lehetne, ahol átvehetne más textilhulladékot is a törvényeknek megfelelően, azonban a környezetvédelmi minisztériumra várnak, hogy ez meg is valósulhasson.

„Nyertes pályázatunk van hulladékudvar létesítésére a környezetvédelmi minisztériumnál. A pályázat keretében vannak bizonyos kötelezettségei a városnak – többek között, hogy a helyszínt elő kellett készíteni, le kellett aszfaltozni, be kellett keríteni – a minisztérium pedig beszerzi a konténereket. A mi részünket helyi a költségvetésből megoldottuk, és több mint egy éve várjuk a konténereket” – számolt be Zörgő Noémi, hozzátéve, számos – hozzájuk hasonlóan pályázatot nyert – településen emiatt késlekedik a hulladékudvar beüzemelése, hiszen a szaktárca országos programot hirdetett erre.

„Mivel nyertes pályázatunk van, ezzel párhuzamosan, ugyanarra a célra nem költhetünk pénzt” – jegyezte meg. Hogy mi a begyűjtött ruhanemű sorsa – tudomása szerint a helyi hulladékkezelő szétválogatja és elszállítja különböző gyűjtőpontokra az országban.

Az olyan kisvárosban, mint Székelykeresztúr – hiába, hogy egy éve megoldott kellene legyen a szelektív gyűjtés – a konténerek beszerzése még csak folyamatban van. Addig is, a szolgáltatóval kötött szerződés értelmében előre meghatározott napokon és helyszínen veszik át a textilhulladékokat, elsősorban ruhaneműt –számolt be nemrég a Koncz Hunor-János polgármester.

Van, ami a szemétlerakóban végzi

Kolozsváron Hai, na! feliratú ruhás konténerek váltották fel tavaly a korábbiakat. A polgármesteri hivatal 40 konténert helyezett el a város különböző pontjain a textilhulladékok külön gyűjtésére, és 147 tonna ruha gyűlt össze ezekben szeptemberig – számolt be a Kolozsvári Rádió, megszólaltatva Gündisch Zoltánt, a Textilanyagokat Újrahasznosító Romániai Egyesület elnökét, aki elmondta, a pamutból géprongy lesz, a szintetikus anyagokat pedig újrahasznosítható üzembe juttatják, ahol reciklált szálat állítanak elő belőle ipari felhasználásra. Gündisch Zoltán szerint számos településnek gond a begyűjtés utáni újrahasznosítás, és ha nem talál szolgáltatót, aki megoldja a hulladék kezelését, akkor „jó esetben az égetőbe kerül a textil, rossz esetben a szemétlerakóba”.

Kapcsolódó

Sem az ipar, sem az állam nem tud mit kezdeni az egyre aggasztóbb textilszennyezéssel

Egy uniós rendelet értelmében a jövő év elejétől Romániában is külön kell gyűjteni a használt ruhákat.

ruha textilhulladék textilipar

(Nyitókép: illusztráció | Fotó: Unsplash)