Diákok, szülők és pedagógusok aggódtak, hogyan zajlanak idén az érettségi kompetenciavizsgái – ismertebb nevén a szóbelik –, tekintettel arra, hogy tanév közben szervezik meg ezeket, tehát a tanórákat is ugyanúgy meg kell tartani. A szóbelik január 27-én kezdődtek, az érintettek különösebb gond nélkül vették az akadályokat, annál is inkább, hogy a vizsgának alig van súlya: megbukni nem lehet, mindössze a feltétele annak, hogy a végzősök részt vehessenek az írásbeli megmérettetésen. Erdélyi körképünkben annak jártunk utána, hogy a magyarlakta területeken az egyes középiskolák, hogyan szervezik meg a szóbeli vizsgákat, továbbá szakértő-pedagógusokat, diákokat és szülőket is megkérdeztünk arról, hogyan látják ezt rendszert, melyek a visszásságai, és arra is választ kerestünk, hogyan lehetne jobbá tenni a teljes érettségit.

Körülményesebb volt a szervezés, de elboldogultak

Logisztikai, szervezési kérdés egy iskolának tanév közben lebonyolítania a kompetenciavizsgákat, hiszen szervezési, értékelési bizottságnak kell összeállítaniuk, miközben a tanórákat is megtartani eléggé körülményes, szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke rámutatott, különösen a nagyobb iskolákban valamelyest felborult a működési rend. Ugyanakkor ez nem szokatlan, még előfordult az elmúlt harminc évben, hogy miniszterek rövidebb-hosszabb időszakokra tanév közben betettek különböző felméréseket, érettségi formákat. Egy tapasztalt igazgató már látott hasonlót.

„Körülményesebb megszervezni, mint olyan időszakban, amikor már befejeződött a tanítás, és nincs más oktatás-szervezési feladat. Úgy gondolom, a tanintézményeink elboldogultak, megugrották ezt a kihívást” – összegzett az RMPSZ alelnöke. Kérdésünkre kifejtette, a szóbeli vizsgának nincs különösebb tétje, annyi hozadéka viszont van, hogy bizonyos körülmények között, például külföldön az oklevél elismertethető nyelvvizsgaként vagy digitális kompetenciaként.

A székelyföldi megyékben megoldották az iskolák

A tanintézmények tehát egyenként döntötték el, hogyan szervezik meg a szóbeliket. A Kovászna megyei tanfelügyelőség azt ajánlotta, hogy az ingázókat részesítsék előnyben, ne ábécésorrendben ütemezzék be a diákokat. Ahol kevesebb, egy-két végzős osztály van, egy nap alatt is le tudták bonyolítani egy-egy tantárgyból a szóbelit, ahol viszont három-öt tizenkettedik osztály van, körülményesebb volt a szervezés, mondta el megkeresésünkre Kiss Imre főtanfelügyelő. Hozzátette, eddig nem érkeztek visszajelzések fennakadásokról. A február 3-án kezdődő idegennyelvvizsgák hosszadalmasabbak, azt minden tanintézményben már délelőtt elkezdik.

A szóbeli érettségik szervezésének módszertanával kapcsolatosan közölt oktatási minisztériumi pontosításokat figyelembe véve és betartva választották meg a vizsgák időpontjait a Hargita megyei középiskolák is – közölte a Maszol érdeklődésére Borbély Botond tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségi-bizottság alelnöke.

„A pontosítás azt fogalmazta meg, hogy a nagyobb diáklétszámú iskolákban akár reggel kilenc órától is elkezdhetik a kompetenciavizsgákat. Ezt ki is használták a nagyobb iskolák, mivel valójában lett volna olyan intézmény, ahol a sok diák miatt nagyon hosszan elhúzódhatott volna a vizsga, ha csak 13 óra után kezdték volna el. A kisebb iskolákban maradtak az eredeti felállásnál, hogy 13 óra után kezdtek” – mondta Borbély Botond.

Maros megyében egyes iskolákban 11 órától, máshol 12 óra után kezdtek. Az órákon való részvételt is rugalmasan kezelik annak érdekében, hogy ne terheljék a diákokat. Fejes Réka Maros megyei szaktanfelügyelő a Maszol megkeresésére elmondta, „az egyik minisztériumi átirat sem pontosított, hogy a tizenkettedikeseknek kötelező módon részt kell venniük a tanórákon vagy sem. Egyes helyeken az iskolák vezetőtanácsai felvállalták, hogy rövidített órákat tartanak, és így van ideje a diáknak kicsit koncentrálni a vizsgára is”. Összesen 885 magyar tanuló érettségizik Maros megyében. 35-en német anyanyelvűek, ők is a napokban vizsgáznak.

Fejes Réka is megerősítette, nagyon ritka esetben történik az, hogy valakit ne engedjenek át a szóbeli vizsgán. Ami az idegen nyelvet illeti, nagyon sok esetben a diákok „kiváltották” a vizsgát. Mivel az egyetemre kellenek a nyelvvizsgák, egyesek letették azt, és az oklevél birtokában dönthettek úgy, hogy nem vesznek részt a szóbelin. „Ez a kompetenciavizsga egy kicsit felbolygatja az órarendet, de később, amikor jönnek az írásbelik, a diákok örülnek, hogy ezen túlvannak” – tette hozzá a tanfelügyelő.

Szilágy megyében zökkenőmentesen zajlik a vizsgázás

Szilágy megyében 1214-en vizsgáznak, közülük négy személy az előző években végzett. Hét iskolában van magyar tagozat, az ott tanuló diákok mindegyike, 232-en jelentkeztek a magyar nyelv és irodalom megmérettetésre – ismertette Faluvégi Ervin főtanfelügyelő-helyettes.

„Megyénkben magyar nyelv és irodalomból délutánonként, órák után, szerdán és csütörtökön vizsgáztak a tanulók. Délelőtt a diákok és a tanárok részt vettek az órákon, délután pedig vizsgáztak, illetve vizsgáztattak. Ezt minden iskola a diákok létszáma és a szabad termek függvényében szervezte és bonyolította le. A zilahi Silvania Főgimnáziumban például az egyik magyar tagozatos osztály diákjai szerda délután, a másik osztály tanulói csütörtök délután vizsgáztak magyar nyelvből” – nyilatkozta a főtanfelügyelő-helyettes, hozzátéve, a jövő heti nyelvvizsgán, illetve a digitális kompetencián nem vesz részt minden diák.

Az idegen nyelvvizsgára 1096 diák jelentkezett, mert vannak, akiknek már megvan a magas szintű nyelvvizsgája – Cambridge angolból, a DSD németből vagy a DELF franciából –, ezért ők a legjobb minősítést kapják felmérés nélkül. A digitális kompetenciára 987 diák iratkozott be, mert akik már letették az ECDL-vizsgát, azoknak szintén a legjobb minősítéssel ismerik el a vizsgájukat, ezáltal ez utolsó két felmérés nem kötelező minden diák számára.

„A jövő hét végén zárulnak az érettségi kompetenciavizsgái, és elmondhatom, hogy mindezidáig a megyében minden a legnagyobb rendben, probléma nélkül zajlott. Nem volt negatív visszajelzés sem technikai, sem egészségügyi probléma, járvány miatt. Reméljük, hogy ez így lesz a jövő héten is” – zárta Faluvégi Ervin.

Fehér megye két magyar középiskolájában is vizsgáznak

Fehér megye mindkét magyar középiskolájában, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, illetve a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban is 13 órakor kezdődnek a szóbeli érettségi próbák.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a Maszolnak elmondta: „Az újdonság erejével hatott az, hogy délután kell szóbelire jelentkezni. Miután kielemeztük a helyzetet, arra a következtetésre jutottunk, hogy a 13 órától kezdődő vizsgáztatás nem borítja fel az iskola programját éppen annyira, mintha a délelőtt folyamán, például a vizsgáztató román szakos ne tartaná meg az épp vizsgára készülő nyolcadikosoknak az órát. Tehát így a tanórákat meg lehetett tartani, illetve a diákok is részt vehettek, nem maradtak el a tananyaggal. Nem okozott nagy felfordulást a szóbeli idei formája, valószínűleg azért is, mert elegendő teremmel rendelkezünk és nem kellett felfüggesztenünk a tanítást sem.”

Az igazgató arra a kérdésünkre is választ adott, mit gondol a szóbeli érettségi vizsga jelenlegi formájáról. „Jó lenne, ha a diákok nemcsak minősítést kapnának, hanem jegyet is, ami valamilyen százalékban, akár minimális egy százalékban is, de beszámítana a végső jegyükbe, mert akkor több értelmét látnák a diákok is és a vizsgáztató tanárok is, hogy valóban részt vesznek ezeken a kompetenciavizsgákon. Van olyan diák, akinek az az egy százalék is segítene, mert lehet, hogy szóban jobban kommunikál, mint írásban, és ha már erre a vizsgára odaállítjuk a gyerekeket, akkor legyen valami tétje.

Hozzátette: nem volt rossz az, hogy most már másodjára az év elején szervezik meg az „előrehozott” szóbeli érettségit, hiszen 2018-ban is már január–februárban „átestek” ezen a diákok, és utána ténylegesen már csak az írásbelire kellett készülniük. „Hosszabb távon a diákok is meg fogják ezt érteni, még akkor is, ha most macerásnak érzik, hogy délután is be kell menniük az iskolába.” Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy az iskolai programot ugyanúgy felkavarta a nyári szóbeli érettségi is, ugyanis azt is a tanórák alatt tartották meg.

Bár a szóbeli jelenlegi formáját Farkas Ervin, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója sem tartja racionálisnak, mégis megpróbálta megkeresni a lehetőséget, ami egy ilyen megmérettetésben rejlik. „Ez a vizsga csak azoknak a diákoknak jó, akik nem vettek részt soha semmilyen versenyen vagy rendezvényen, mert először szembesülnek vizsgáztatóbizottsággal, és igenis van gyomoridegük. Tudatában vannak ugyan annak, hogy ezen a vizsgán nem lehet megbukni, csak akkor, ha nem jelennek meg, vagy ha csalni próbálnak, mégis néhányan nehezen kezelik az érzelmeiket és letesztelhetik, mennyire tudják uralni önmagukat. A szóbeli egyfajta akklimatizáció az írásbelire, szereznek egy kis rutint. Ha a templom a mennyország előcsarnoka, akkor a szóbeli az írásbeli előcsarnoka, így is mondhatnám” – fogalmazott az igazgató.

Az érettségi egészét kellene átgondolni

Az érettségi rendszerét teljesen újra kellene gondolni, relevánsabbá tenni: a vizsga-centrikussága helyett inkább a kimeneti kompetenciamérés szemszögéből megközelíteni, fejtette ki Ferencz-Salamon Alpár. Például a magyar diákok románnyelvtudását az átlag nyelvvizsgához hasonlóan felmérni, az írásbelin is elég lenne egy szöveg, de a hallás utáni szövegértést is bevezethetnék. A szóbeli vizsga lehetne fakultatív, de az érettségi vizsga általában lehetne relevánsabb, dinamikusabb, onnan megközelítve, hogy mire van szüksége a diáknak. A pedagógusszövetség már számtalan javaslatot megfogalmazott, ám még akkor sincs garancia arra, hogy ezek megvalósulnak, ha bekerülnek a törvénybe – mutatott rá a szakmai szövetség alelnöke.

Ebben a formában nincs súlya a kompetenciavizsgának, ám a tanügyi törvény követelményét be kell tartani, ez az egyik feltétele annak, hogy a diákok sikeresen letegyék az érettségit, erősítette meg Kiss Imre főtanfelügyelő. Kifejtette, a szóbeli nem a tananyagokhoz kapcsolódik, valóban csak kompetenciákat mérnek, bizonyítvánnyal igazolják a nyelvtudást, a digitális ismereteket. Megbukni nem lehet, ha a diák megjelent a vizsgán és mond valamit, esetleg alacsonyabb minősítést kap, és mehet az írásbelire. 

A Kovászna megyei főtanfelügyelő emlékeztetett, azért törölték el a jegyeket a szóbeli vizsgákon, hogy kiküszöböljék a szubjektivitás lehetőségét. Amikor a szóbelire kapott jegy befolyásolta az érettségi általánosát, nagy volt a szubjektív megítélés kockázata, még két tízes felelet között is lehettek óriási különbségek, idézte fel a főtanfelügyelő.

Meglátása szerint a kompetenciavizsgákat külön lehetne választani az érettségitől. Az új tanügyi törvény különben is másként kezeli a vizsga egészét, elméletileg a jelenlegi kilencedik osztályosok érettségiznek az új megközelítés alapján, de még ez sem biztos. A régi tanügyi törvényben is volt egy új megközelítésű érettségi, a jogszabály 13 évig volt érvényben, de ez a rendelkezés soha nem lépett életbe, emlékeztetett a főtanfelügyelő.

Nem volt megerőltető, de sok múlott a szerencsén

„Éreztem, hogy a szóbeli vizsgának nincs különösebb tétje, ám sokkal könnyebb lett volna, ha nem kell a tanórákra bejárni” – összegzett egy végzős sepsiszentgyörgyi diáklány. Mint mondta, hétköznapokon is átlagban hét órát töltenek az iskolában, a kompetenciavizsgák során ez még meghosszabbodott. Aki szerencsés volt, már a nap elején sorra került, és szabadult, viszont aki késő délutánra, estére volt beütemezve, nem szívesen ment közben haza, mert általában gyorsabban zajlott a vizsga, és hamarabb behívták őket a megadott időpontnál.

A román- és a magyarvizsga nem okozott különösebb nehézséget neki, a globális felmelegedésről, és a szabadidős tevékenységeiről kellett beszélnie, mind a két téma közel áll hozzá – részletezte a diáklány. Nem mindenki volt ilyen szerencsés, a román vizsgán például voltak törvény-szövegek, amelyeket nehezen lehetett értelmezni.

Megkérdeztük a nagyenyedi Bethlen kollégium diákjait is, mi a véleményük a kérdésről. Gábor Farkas Ferenc szerint két nagy probléma áll fenn a vizsgának nevezett felméréssel kapcsolatosan, mert két tulajdonsága hiányzik, amellyel rendelkeznie kellene: először is ezen a vizsgán nem lehet megbukni és másodsorban nincs semmi haszna.

A tizenkettedikes diák szerint ez utóbbi abból is kiderül, hogy nem kéri ki soha senki a titkárságról az érettségi oklevél azon mellékleteit, amelyek a szóbeli minősítéseket igazolják. Még angolból sem igazán kérik ki, mert ha nyelvvizsga szükséges valahova, nem elég az, amit ez az oklevél tanúsít. Egyetlen papíros, amit néha elkértek, az a digitális kompetenciák írásbelije, mert egy-egy munkahelyen nem rendeznek külön vizsgát, hanem ezt kérik.

„Röviden és velősen azt mondhatnám, hogy az első három vizsgának semmi értelme, a negyedik pedig nem tudni, miért kötelező. Idő-, pénz-, papír-, tinta-, elektromosáram- és idegpazarlás az egész. Ha akarjuk, hogy legyen szóbeli vizsga, akkor annak legyen tétje, ha pedig nem akarjuk, akkor egyszerűen szűntessék meg! De ez biztos, hogy nem jó opció, hogy csak úgy van... Ez egy fantomállapot” – summázta a diák.

A társai nevében nyilatkozó Gábor Farkas Ferenc szerint jobb volt, amikor délelőtt zajlott a vizsgáztatás, mert nem volt annyira fárasztó, a délelőtti tanórákon amúgy is nehezen tudnak a tananyagra koncentrálni annak tudatában, hogy délután vizsgára állnak majd.

Az biztos: a rendszer nem diákközpontú

Egy végzős diák édesanyja leszögezte, valóban nem volt megerőltető a szóbeli, bár azt újra megerősítette, hogy az oktatási rendszer nem diákközpontú, a gyerekek érdekei nem számítanak. „Csak az számít, hogy le kell bonyolítani, akkor is, ha a gyerek reggeltől estig ül az iskolában. Képmutatásnak tartom például azt, hogy megüzenték: megfelelően öltözzenek fel. Amúgy is megtették volna, de ezt külön hangsúlyozták” – foglalta össze a szülő.