Idén is lehetősége nyílik minden nagykorú kolozsváriaknak, hogy beleszólhasson a helyi döntéshozatalba és segítsen az önkormányzatnak eldönteni, mire költse a város költségvetésének egy részét. Úgy tűnik a zöldövezetek rendbetétele a legfontosabb a kolozsváriaknak. Eközben a polgármesteri hivatal következetesen érvényteleníti az általa „etnikai pályázatnak” minősített projekteket, például ezért nem kerülhettek ki román, magyar és angol nyelvű turisztikai táblák a kincses városban.

Megfellebbezték a diszkriminációellenes tanács határozatát

A részvételi költségvetés egyik kitétele, hogy semmilyen nyelvi, etnikai vagy politikai projektre vonatkozó tervezetet nem fogadnak el. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tavaly beadvánnyal fordult a polgármesteri hivatal felé, amelyben kérték, hogy az etnikai kritériumot vegyék ki a program szabályzatából. Ezt a polgármesteri hivatal elutasította, Antal Gézának, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökének a többnyelvű turisztikai jelzőtáblákra vonatkozó projektjével együtt, így végül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz került az ügy, ahol kimondták a hátrányos megkülönböztetés tényét.

A polgármesteri hivatal válasza az volt, hogy a háromnyelvű (román, magyar és angol) turisztikai táblák kihelyezésre vonatkozó projektet nem etnikai alapon zárták ki, hanem azért, mert nem felelt meg annak a kritériumnak, hogy „a kolozsvári városháza hatáskörébe tartozzon és közterületre vonatkozzon”. A polgármesteri hivatal ugyanakkor hangsúlyozta: más projektjük sem támogatja a „nacionalizmus terjesztését”, például nem promotálják a román identitás erősítését sem, és pontosan azért zárták ki a tábla-projektet, hogy ezzel ne mozdítsanak elő semmilyen politikai vagy etnikai kérdést és ne generáljanak különbségeket a magyarok és más nemzetiségűek között.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács azonban kimondta: az etnikai szó használata, akkor is, ha a polgármesteri hivatal állítása szerint nem a magyar kisebbség megkülönböztetésére irányul, pontosan az ellenkezőjét érheti el, és azt a látszatot kelti, hogy betiltják a magyar kisebbséghez tartozó projekteket, illetve az erre a nemzeti kisebbségekre utaló elemeket tartalmazó javaslatokat.

„Így olyan helyzet alakulhat ki, amikor megkülönböztetés történik a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megtagadásával, amelyet a 137/2000. számú kormányrendelet 1. szakasza 2. alpontjának f) bekezdése mond ki, azaz a közhasználatra rendeltetett valamennyi helyhez és szolgáltatáshoz való hozzáférés joga sérül” – áll a határozatban. A tanács kimondta a diszkrimináció tényét, és a polgármesteri hivatalt megrovással szankcionálta, azzal az ajánlással együtt, hogy vegyen ki a szabályzatból mindenféle etnikai hovatartozásra vonatkozó kitételt.

Oláh Emese szerint ez egy olyan kérdés, amit valószínűleg a bíróságon fognak megoldani, hiszen tudomása szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát a polgármesteri hivatal megtámadta, most pedig várják a bírósági döntést.

A magyar alpolgármestert és az RMDSZ-frakciót meg sem kérdezték

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a Maszol megkeresésére elmondta: a Bukaresti Táblabíróság érvénytelenítette a tanács döntését, de egyelőre nem kapták meg az indoklást. „A kolozsvári polgármesteri hivatal etnikai vonatkozású projektnek minősítette, hogy a pályázatba a magyar nyelv használatát is belefoglalták, a román és angol mellett, de ilyen alapon a román nyelv használatának is van etnikai vonala. A Bukaresti Táblabíróság szerint ez lehetséges és törvényes” – tette hozzá.

Asztalos Csaba azt is elmondta, egyelőre ki kell közöljék az indoklást, majd ezt követően 15 napon belül lehet megóvni a döntést. Ha fellebbeznek, az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz kerül, ami még legalább másfél éves procedúra. Arról, hogy szerinte miért fellebbezte meg a kolozsvári polgármesteri hivatal a tanács döntését, Asztalos Csaba azt mondta: „csak megrovást szabtunk ki, ami azt jelenti, hogy az illető szabályt ki kellett volna vegyék a szabályzatból, és gondolom, azért óvták meg, mert ezt nem akarták megtenni”.

Oláh Emese hozzátette: alapvetően minden ilyen dokumentumot megtámad a polgármesteri hivatal, ám ezekről a kérdésekről a polgármester dönt. Mint fogalmazott, a fellebbezésről sem őt, sem az RMDSZ-frakciót nem kérdezték meg. „Ez történt annak idején azzal a határozattal is, amely kötelezte az önkormányzatot, hogy kihelyezze a többnyelvű helységnévtáblákat, és hosszú tárgyalások után sikerült csak meggyőzni a polgármester urat, hogy ne fellebbezze meg” – tette hozzá.

Idén vezetnek a bicikliutak és járdák kialakítására beküldött projektek

Idén a beérkező 103 projektből 20-at ítélt versenyképesnek az önkormányzat, a többit a műszaki bizottság formai vagy jogi okokból kizárta. Oláh Emesét, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét arról kérdeztük, melyek voltak a leggyakoribb okok, amelyek miatt kizárták a leadott civil projekteknek a több mint 80 százalékát. „Meg vannak adva a főbb területek, amelyeken belül lehet pályázni, emellett egy pályázat sem haladhatja meg a 150 ezer eurós költségvetést, közterületre kell vonatkoznia, illetve fontos, hogy ne legyen már erre vonatkozó terve az önkormányzatnak. Ezek a feltételek” – szögezte le az alpolgármester.

Az alpolgármestertől megtudtuk, a legtöbb pályázat a zöldövezetek, bicikliutak, játszóterek és közterek felújítására vonatkozik, illetve van egy „nagyon érdekes” projekt is, amely a könyvolvasást népszerűsítené, könyv alakú installációkat kérnek kihelyezni, amelyekkel bátorítanák az olvasást.  

„Van olyan projekt, amely a Györgyfalvi negyedben egy tízhektáros park modernizálását feltételezi. Van olyan, hogy mini színpadokat kérnek a város több pontján, amelyeket kiállítótérként is használnának, mások dőlt szemetesek kihelyezését kérik, ami a bicikliseknek lenne nagy segítség, és vannak környezetbarát játszóterek létrehozására vonatkozó pályázatok is” – emelte ki Oláh Emese.

Emellett az egyik pályázat az épületek zöldesítését kezdeményezi, az épületek tetejét szeretnék növényekkel beültetni, ugyanakkor napelemek kihelyezésére vonatkozó pályázat is van, a játszóterek árnyékolását is kérik, továbbá a különböző folyók, patakok mentén bicikliutak, illetve gyalogos övezetek létesítését.

Több projektben kérnek szabadtéri edzőgépeket, moduláris görkorcsolya- vagy gördeszka-pályákat, sakkozó-helyek létesítését, utcai bútorzat kihelyezését, különböző parkok akadálymentesítését, illetve a pihenőpadok számának a gyarapítását is. A kezdeményezők közül sokat azt szeretnék, ha gyermekeik minél több időt tölthetnének a szabad levegőn, és ha minden negyedben lenne erre lehetőség.

A projektre szavazók közül eddig legtöbben a bicikliutak és a gyalogos övezetek kiépítését kérték, ám ez még nem garancia arra, hogy ez a pályázat lesz a végső nyertes. Oláh Emese szerint ez egy olyan projekt, ami általánosan szerepel az önkormányzat tervei között is, már régóta tárgyalják a Szamos partján kialakítandó bicikliutat, de ez egy „hosszabb és nagyobb horderejű projekt”, hiszen a tervek szerint Gyalutól egészen Bonchidáig tartana a kerékpársáv.

A projekteket idén is hat kategóriában lehetett benyújtani: Sétányok, járdák és gyalogosövezetek; Városi mobilitás, akadálymentesítés, és biztonságos közlekedés; Zöldövezetek és játszóterek; Közterületek rendbetétele; Oktatási és kulturális infrastruktúra és Digitális város. A kijelölt kategóriákban a kiválasztott húsz projektből nyolc érkezett a zöldövezetek és játszóterek kialakítására és szintén nyolc a közterületek rendbetételére.

Sokan keveslik a költségvetést, mások az elbírálást kritizálják

A részvételi költségvetési kiírást gyakran éri az a kritika, hogy a 150 ezer eurós támogatás nem elég egy nagyobb, fontosabb projekt megvalósításához. Az alpolgármester szerint azonban abban az esetben, ha olyan tervről van szó, amely egyértelműen a közt szolgálja, de a költségvetése meghaladja a keretet, akkor – mint ahogy volt már rá példa – az önkormányzat átveszi a kezdeményezést a saját programjába és megvalósította azt saját költségvetéséből. „Két vagy három évvel ezelőtt volt például két iskola felújítására vonatkozó projekt, a Creangă- és a Ghibu-iskolákról van szó. Mindkét projekt meghaladta a 150 ezer eurót, de az önkormányzat felvállalta ezeknek az iskoláknak a felújítását” – emelte ki Oláh Emese.

Voltak olyanok is a pályázók között, akik azt nehezményezték, hogy kizárólag közterületre vonatkozó projekteket lehet leadni, ami nagymértékben korlátozza a lehetőségeket. Szerintük a helyhatóság tárgyalhatna magántulajdonosokkal is, hogy felvásároljon területet, ha ez a közjót szolgálja. Felvetődött továbbá egy másik probléma a projektek kizárásával kapcsolatban: sokan nem értik, hogy miért nem fogadtak el egy-egy projektet, továbbá hiányolták a nyilvános vitákat a pályázatok elbírálásáról, emellett azt is javasolják, hogy vegyenek részt civil szervezetek képviselői és a projektek kitalálói is a döntő gyűlésen.

Oláh Emese a felvetésekről közölte: nem változtatnak azon a feltételen, hogy csak a közterületekre vonatkozóan lehet projekteket benyújtani, mivel a magántulajdon esetében a vásárlás jogi procedúrája annyira hosszadalmas és bonyolult, hogy a pályázatok kifutnának az egy éves megvalósítási periódusból. Oláh Emese elmondta továbbá, nyilvános megbeszélés igényét is figyelembe fogja venni az önkormányzat, mert nyitottak a részvételi költségvetés fejlesztésére.

A projektekre november 28-ig lehet szavazni a https://bugetareparticipativa.ro/ oldalon, az eredmények kifüggesztése pedig december 6-án történik meg.

(Címlapképen: Kolozsvár a Szent Mihály-templom tornyából. Fotó: Kiss Gábor)