Klaus Iohannis kedden kijelentette, hogy elítélendőnek tart bármilyen túlkapást és szélsőségességet, a törvényszegéseket szerinte szigorúan büntetni kell. Az államfő elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes személyek vagy csoportok „pillanatnyi politikai érdekeikre” használják fel a holokausztot.

Klaus Iohannis a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen mondott beszédet a bukaresti Kórus Templomban. Hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok és szabadságok védelme, a történelmi igazság tiszteletben tartása és a holokauszt során történt szörnyűségek okainak megértése a biztosítékai annak, hogy ilyen emberiség elleni bűncselekmények soha többé ne forduljanak elő.

Az államfő úgy vélekedett: a demokráciára leselkedő veszélyek manapság új, csalóka formát öltöttek. „Az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, az intolerancia, a rasszizmus és a diszkrimináció elharapódzása, a háborús bűnösök rehabilitálására tett kísérletek, akárcsak az emberiség legfőbb értékeinek védelméről való lemondás a történelem tragikus tapasztalatainak megismétlődéséhez vezethetnek” – jelentette ki.

Iohannis elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes személyek vagy csoportok cinikusan „pillanatnyi politikai érdekeikre” használják fel a holokausztot. Szerinte mindez veszélyezteti azt az előrelépést, amelyet Románia az elmúlt években a múltjának feldolgozása és a szélsőségek elleni küzdelem terén elért. „Mindannyiunknak határozottan nemet kell mondanunk a gyűlöletre, a hazugságokra, a félretájékoztatásra és az összeesküvés-elméletekre, mert csak így szavatolhatjuk a demokratikus értékek és elvek tiszteletben tartását” – fogalmazott beszédében az államfő.

Kapcsolódó

Ionopot chivanoc: a politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre

Függetlenül attól, hogy képviselőről, szenátorról vagy éppen államelnökről van szó, az alkotmányban lefektetett politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre is.

Asztalos Csaba Klaus Iohannis CNCD

Kifejtette azt is, hogy a koronavírus-járvány felerősítette az antiszemita támadásokat, és az összeesküvés-elméletek, illetve a félretájékoztatás terjedésének kedvező környezetet teremtett. Figyelmeztette hallgatóságát, hogy az antiszemita, radikális és diszkriminatív magatartások és megnyilvánulások táptalaja éppen a közöny. „A történelem minden kétséget kizáróan megmutatta, hogy az alapvető értékekről való lemondás, a demokrácia megvetése, a gyűlölet és a szélsőséges magatartással szembeni passzivitás milyen szörnyűségeket eredményezhet. Nem maradhatunk csendben, hallatnunk kell a hangunkat!” – mondta az államfő.

Iohannis a túlkapások és szélsőségességek szigorú megbüntetésére szólította a hatóságokat. Kitért arra, hogy Románia jó példát mutat a régióban a múlt feldolgozására tett lépésekkel, például a zsidó és a holokauszt történetével kapcsolatos oktatási programok bővítésével és megerősítésével. Az államfő szerint az oktatás a „mérgező tendenciák” ellenszere, a tolerancia, a szolidaritás és a sokféleség iránti tisztelet ápolása pedig újjáépíti a társadalomba vetett bizalmat. „Nyíltan és őszintén kell beszélnünk a holokausztról, hogy a fiatal nemzedék és a jövő generációi is szerezzenek tudomást erről a fájdalmas múltról” – mondta Iohannis.

A holokauszt nemzetközi emléknapja egyébként január 27-én, csütörtökön lesz. Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.

A bukaresti eseményen részt vett Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, Nicolae Ciucă kormányfő, Silviu Vexler parlamenti képviselő, Bogdan Aurescu külügyminiszter, Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter, Vasile Dâncu védelmi miniszter és Ramona Chiriac, az Európai Bizottság romániai küldöttségének a vezetője is.