Kihívást jelent az egyetemeknek az online vizsga megszervezése

Egy év telt el a koronavírus-járvány terjedése óta, azóta az egyetemisták két vizsgaidőszakon vannak túl: volt, aki online felvételizett, és olyan diák is, akinek így kellett megírnia a záróvizsgáját. Nagy port kavart nemrég a Bukaresti Tudományegyetem jogi karán történt eset, amikor csalás miatt kizártak 45 elsőéves hallgatót. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorát, Tonk Mártont és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét, Markó Bálintot kérdeztük arról, hogy mennyire kedvez az online oktatás a csalásnak a felsőoktatási intézményekben.  

Mint korábban írtuk, az online vizsgákon elkövetett rendszeres csalás miatt kizártak 45 elsőéves joghallgatót a Bukaresti Tudományegyetemről, az ügyészi, bírói, illetve ügyvédi hivatásra készülő fiatalok ugyanis Whatsapp üzenetküldő-csoportokba tömörülve, rendszeresen puskáztak és közösen oldották meg a tételeket az online vizsgákon.

A Sapientia sajátossága: kisebb méretű csoportokkal dolgozik

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora megkeresésünkre elmondta, az online oktatás bevezetése óta két vizsgaszesszión vannak túl, de a bukarestihez hasonló léptékű csalási kísérlet nem volt az intézményben. A vizsgák megszervezése azonban jelentős kihívást jelentett az egyetem számára.

A rektor tájékoztatása szerint 2020 májusában-júniusában a Sapientián is bevezették az online vizsgáztatási szabályzatot, amely érvényes a rendes vizsgákra, a záróvizsgákra, és a felvételire is. Hasonlóan jár el a többi egyetem is: kötelező kép- és hangkapcsolat a diákkal, ellenőrzött vizsgakörülmények, két oktató jelenléte az online térben, és egy videofelvétel, amelyet a szabályzat alapján el kell készíteni. A rektor szerint a vizsgák megszervezése azért volt kihívás, mivel az adatvédelmi szabályok szerint a hallgató magánszféráját nem szabad megsérteni.

Tonk Márton rámutatott, hogy a Sapientia és a Bukaresti Egyetem között az a jelentős eltérés, hogy ők nem dolgoznak nagyméretű csoportokkal. „Nálunk is előírja a szabályzat, hogy a diák személyazonosságát a vizsga előtt le kell ellenőrizni, de erre alapvetően nincs szükség, hisz szándékosan kisebb évfolyamaink vannak, még a leghúzóbb szakokon is. Ismerjük a hallgatókat, így vizsga alkalmával fel sem merül, hogy valaki más legyen ott a hallgató helyett” – fogalmazott.

Magyarázata szerint náluk az oktatás úgy zajlik, hogy a hallgatókkal igyekeznek kommunikálni, a szakmai tartalmakról beszélgetnek velük, rendszeresen visszajelzést kapnak tőlük arról, hogyan állnak a tananyag megértésével, és így sok esetben a szemeszter végén már kialakul egy kép a tanárokban a diákok tudásszintjéről, motivációs szintjéről, és ez nagy mértékben segít vizsgázáskor is. Már tavaly májusban ajánlották az oktatóknak, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a félév közbeni ellenőrzésre, mert így szerinte már megvalósíthatók bizonyos vizsgajegy-komponensek, és „megnyugtatóbb módon” nyerhetik el a hallgatók a minősítéseket.

Tonk Márton közlése szerint sok oktatójuk arra az ajánlásra is hangsúlyt fektetett: a vizsgaanyag úgy legyen eleve felépítve, hogy bármilyen forrást felhasználhassanak a diákok a tételek kidolgozásához, így nincsen lehetőség csalásra. „A napokban hallottam, hogy Bukarestben is az egyik nagy egyetem áttért a tesztrendszerről arra, hogy ne definíció- vagy tételszerűen kérje számon az anyagot. Ez az oktatótól komoly erőfeszítést igényel, de rá kell bírni az oktatói kollektívát, mivel most olyan helyzetben vagyunk, amikor a vizsgamódszereken is változtatni kell” – magyarázta.

A rektor az elmúlt egy év tapasztalatait összevetve úgy vélte: az oktatás „nem egy online műfaj”, és bármilyen sikeres gyakorlatok is voltak az online módon zajló oktatásban a pandémia előtt, szerinte nagyon lényeges különbség, hogy a sikeres gyakorlatokban a hallgató valamilyen szinten mindig erősen motivált volt. „Fontos összetevő ez a motiváció. A bukaresti példába én azt is belelátom, hogy a diploma volt a lényeges a diákok számára, nem a tudás, ezért mérlegelnie kell a Sapientia egyetemnek is, hogy ha nincsenek szigorúbb járványügyi korlátozások, akkor a vizsgákat lehetőség szerint fizikai módon szervezzük meg” – jelentette ki.  

BBTE: a kikapcsolt kamera és az interakció hiánya a legnagyobb probléma

Markó Bálint, Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint egészen biztosan megpróbálták kijátszani az oktatókat a BBTE diákjai is, de a bukarestihez hasonló masszív csalási kísérlet nem jutott tudomásukra. Hozzátette, hogy abban az esetben, ha ilyen gyanú felmerülne, és ez bizonyítást nyerne, a BBTE is ugyanúgy járna el, mint a bukaresti egyetem: kizárná a vétkes hallgatókat.

A rektorhelyettes elmondta, tavaly nyáron a diákokat és oktatókat egy kérdőív segítségével kifaggatták arról, hogyan látják a járvány körülményei között lezajlott második tanulmányi félévet. A hallgatók többek között azt sérelmezték, hogy túl sok volt a tananyag. Markó Bálint szerint a diákok kifogásainak egy része mindenképpen jogos volt, de az is lehet, hogy egyfajta „percepciós problémával” szembesültek. Az online oktatás sajátossága ugyanis, hogy „nem mozdulunk ki, órákon keresztül nézzük a képernyőt”, és ez önmagában stresszes.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Ha erre a stresszre rájön akár egy normál mennyiségű tananyag, akkor lehet, hogy az már egy olyan terhet jelent, amit többletként értékelnek a hallgatók” – magyarázta a rektorhelyettes. Markó Bálint szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy akár a tanárban is lehet egy „kompenzációs kényszer”: a szemtől szembeni oktatásból fakadó kiesést azzal kompenzálja, hogy több feladatot ad a normál mennyiséghez képest.

A tanárok részéről is érkeztek panaszok: a legáltalánosabban az, hogy a hallgatók nagyon sokszor kikapcsolja a kamerákat, így az oktatók egy „arctalan tömegnek” beszélnek. Emellett problémaként fogalmazódott meg az interakció hiánya is. Markó Bálint szerint mindkét panaszt nagyon nehéz orvosolni, mivel a kamera bekapcsolására a vizsga kivételével nem kötelezhetik a diákot. Az interakció hiányát pedig az egyetem azzal próbálja orvosolni, hogy különböző programokon keresztül megtanítják a diákokat kommunikálni az online szférában, segítik őket felvállalni a véleményüket.

E segítség hatásai azonban nem fognak azonnal megmutatkozni. „Ez a periódus kihívás nekünk, oktatóknak és a diákoknak is. A maga módján mindkét fél próbál ezzel megvívni, hogy ebből egy értelmes folyamat szülessen, és úgy gondolom, hogy az egyetemek általában, és a mi egyetemünk is elég ügyesen vette ezt az akadályt. Eleve az oktatók fel voltak készülve arra, hogy valamiféle vizuális segédanyaggal oktassanak, a diákok is hozzá voltak ehhez szokva, és ez sokat segített nekünk” – mondta a rektorhelyettes.

(Címlapfotó: Kiss Gábor)

Kapcsolódók

Kimaradt?