Roma gyerekek iskolai oktatása gyönyörű feladat, viszont óriási kihívás is ugyanakkor. Mivel szociálisan hátrányos helyzetűek, általában az otthoni nevelés-tanítás és sok esetben az óvodai évek is kimaradnak, így az iskolára hárul mindennek a pótlása.

Nagyon szép eredményeket lehet elérni ezekkel a diákokkal, ha a tanító abszolút az alapoktól indul, rendszeres és kitartó a munka, és természetesen ha a szülő és a gyerek is partner ebben a feladatban. Gyakran társul a tanulási nehézségek mellé a helytelen magaviselet.

Nemcsak tanítani, nevelni is kell

A tananyagra szánt időből nekem is rendszeresen „el kell lopnom” azért, hogy tudjunk beszélni a helytelen viselkedés különféle vetületeiről. Úgy gondolom, óriási kihívás megtanítani a gyerekeket alapdolgokra, például a színek megismerésére, az állatok megnevezésére, ceruzafogásra, ollóval való vágásra, emellett folyamatosan egyfajta szigor szükséges, hogy ne álljon a feje tetejére a világ. Hab a tortán, hogy nem csak helyesen beszélni kellene megtanítani a gyerekeket a saját anyanyelvükön (ugyanis számtalan hétköznapi szó ismeretlen számukra), hanem elvárás az is, hogy román szavakat tanuljanak, tőmondatokat tudjanak megfogalmazni. Sokszor érzem azt, hogy annak ellenére, hogy nagyon szeretem a hivatásom, mégis egyszerre zúdul rám minden. És természetesen a gyerekeknek sem egyszerű nap mint nap építkezni olyan alapra, ami vagy nincs meg, vagy nagyon inog.

A személyiségfejlesztés, az életre való nevelés, a becsületesség, őszinteség, szeretet, bizalom, az illem megtanulása körbeszövi a mindennapjainkat, amit sózunk-borsózunk matematikával, anyanyelvvel, románnal. Egyik sem egyszerű, viszont a román nyelv tanítása igazi vért izzasztó feladat. Rendszeresen újabbnál újabb ötletekkel kell előrukkoljak, hogy megnyerjem a gyerekek figyelmét, érdeklődését, és hogy esetleg a tanultakból valami kicsi el is raktározódjon.

Témákban való gondolkodás

Ami sikeresnek bizonyult kicsi osztályokban, az a témákban való gondolkodás. Egy-egy témán belül alapszinten csak szavakkal, kifejezésekkel ismerkedünk, amiket folyamatosan fejre állva, hason fekve, körbe ülve és minden létező formátumban mondunk és mondunk. Lerajzoljuk, elmutogatjuk, megrágjuk és lenyeljük a szavakat. Mindenféle interaktív módszert használok, keresve azt a típust, ami a leghatékonyabbnak bizonyul. A szavak mellé igyekszem képeket vinni, vagy ha lehetséges, élőben bemutatni. Ezeket a képeket a gyerekek is rakosgatják, mondogatják, hogy mit ábrázol, egymástól kérdezgetik. Emellett online játékokkal is gyakorolunk. Próbálok versikét, éneket keresni a témában, amit többször meghallgatunk. Ha a folyamat nagy részben sikeres volt, akkor megpróbáljuk a szavakat tőmondatokká alakítani, esetleg felismerni a tanult szót, ami bele van foglalva mondatba.

Lassú a haladás, de ha van, nagy öröm

Sokszor egy-két hétig ragadunk le egy témánál, és folyamatosan ismétlünk visszafele, ha nem tesszük, nagyon könnyen elfelejtődnek a tanultak, ugyanis a napi egy románóra nagyon kevés, főleg, hogy otthon a legtöbb gyerek nem ismétel, nem gyakorol. Azoknak a gyerekeknek nagy a sikerélményük, akik magukon is érzik a fejlődést, ezzel motiválják társaikat is. Gyakran csak tátott szájjal nézik, ha románul mondom az utasításokat, annyira különleges nekik, hogy valaki más nyelven beszél.

Számomra az a legfontosabb a román nyelv tanításában, hogy legyen egy alapszókincsük, tudjanak olyan mondatokat alkotni és szövegeket megérteni, amik a mindennapokhoz szükségesek, és élvezzék a fejlődést, hogy egyes dolgokat más nyelven is el tudnak mondani, hogy van, amit ők is megértenek.

A szimultán osztály előnyei

Óriási pluszdolog, hogy mivel szimultán osztályban tanítok, a kisebbek a nagyoktól sok mindent hallanak, így a jó képességű gyerekek sok szót elsajátítanak, megjegyeznek, vagy megkérdezik egy-egy számukra ismeretlen szó jelentését.

Amikor eljön a betűtanítás ideje, a legnagyobb kihívás, hogy vannak olyan gyerekek, akik magyarul sem ismerik a betűket annak ellenére sem, hogy már tanulták, ugyanis a rengeteg hiányzás, az érdektelenség miatt nem tudják megtanulni. Ha még ehhez csatlakoznak a román betűk, teljessé válik a káosz. Több tanuló elkezdi a román betűket a magyarral felcserélni, és fordítva. Rengeteg idő, munka, energia, amíg megtanulják különválasztani, főleg a két nyelvre jellemző karaktereket.

Harmadik és negyedik osztályban már teljes szövegeket szükséges megérteni, sok nyelvtani szabályt kell elsajátítani. Sok gyerek ebben az időszakban teljesen elmarad a hiányzások miatt, vagy mert nem is szeretne fejlődni, nem figyel oda. Otthon csupán 2-3 gyerek ismétel, gyakorol, így a román nyelv tanulása teljes mértékben az iskolai mindennapokban van jelen. Vannak diákok, akiknek különösen jó a nyelvérzékük, nagyon jól fejlődnek ezen a téren is. Természetesen a nyelvérzék mellé szükséges a szorgalom, hogy aktívak legyenek az órákon.

Számtalanszor megkapom azt a véleményt az emberektől, hogy felesleges óriási energiát fektetni a roma gyerekek tanítására, nevelésére, különösen románból, hisz felesleges energiabefektetés. Én úgy gondolom, hogy a hosszú, kitartó munkának megvan azt eredménye. Természetesen soha nem fogok eljutni a gyerekeimmel arra a szintre, mint egy olyan iskola, ahová magyar nemzetiségű gyerekek járnak, mivel a szociális háttér sem adott, és a gyerekek tapasztalatai, tudása meg sem közelíti egymást. Viszont a roma gyerekeknek nem is az a legfontosabb, hogy nagyon jól beszéljenek románul, tapasztalatom szerint lényegesebb, hogy elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyekkel kulturáltan meg tudnak jelenni bárhol. Számukra az egyik legfontosabb dolog, hogy megértsék az érzéseiket, tudják azokat kontrollálni, legyenek céljaik, amikért tudnak harcolni, rájöjjenek, hogy kitartó munkával lehet előrébb jutni, és természetesen mindennek becsülettel, őszintén, szeretettel kel hozzáállni.

Fontos, hogy mindenki megtanulja az alapokat

Ha a tudásukat nézzük, törekszem arra, hogy elsajátítsák az alapokat. A különösen jó képességű diákokkal gyönyörű eredményeket tudok elérni a tanulás terén is, viszont figyelek arra, hogy mindenki megtanulja az alapokat: számolni, írni, olvasni, hétköznapi román szavakat, mondatokat használni. Amelyik diákkal sikerül megszerettetnem a tanulást, sikerül megértetnem, hogy a tudás hatalom, az a gyerek várja, hogy valami újat tanulhasson, aktív az órákon és figyelmes. Annak érdekében, hogy minél inkább megszeressék a románt, van olyan alkalom, amikor meghívok egy vendéget, aki foglalkozást tart, nagy részben románul. Ezzel is példát mutatva a gyerekeknek. Ezeken az alkalmakon olyan szerepjátékokat játszunk, amik a való életben is folyamatosan megjelennek: vásárlás az üzletben, piacon, segítség kérése az úton, egy idegen útbaigazítása, jegyvásárlás a vonatra stb. A tanulók nagyon szeretik ezeket az alkalmakat, aktívak, motiváltak.

Kapcsolódó

Még mindig probléma: továbbra is döcög a román nyelv tanulása

Még azok is nehezen boldogulnak az állam nyelvével, akik sikeresen érettségiztek, és egyetemre járnak, vagy már az egyetemi diplomát is megszerezték.

Magyar Közoktatás román nyelv román nyelv oktatás

Úgy gondolom, nagyon lényeges, hogy nemcsak a roma gyerekek, hanem a magyar nemzetiségű gyerekek is élvezzék az iskolai mindennapokat. Természetesen minden nap nem egyforma, vannak nehezebb napok, amikor minden olya nehezen megy, de akadnak persze olyan napok is, amikor óriási a haladás, megnő a jókedv. Jobban belegondolva, mi felnőttek is így vagyunk, viszont részben tőlünk függ, miként telik a gyerekek számára az az idő, amit a tudás megszerzésének útján töltenek.