banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kelemen Hunor: elsődleges a családok védelme az elszabaduló energiaárakkal szemben

A koalíciós válságról, az USR–PLUS minisztereinek lemondása nyomán kialakult helyzetről és a lehetséges forgatókönyvekről kérdeztük Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét. A politikus kiemelte azt is: a szövetség számára elsődleges, hogy még a tél beállta előtt plafonálják az energiaárakat és ártámogatást nyújtson a kormány a rászoruló családoknak.

Az Anghel Saligny-program nyomán kialakult vita rávilágított arra, hogy „nagyon komoly világnézeti különbség” van a koalíciós pártok között, de ez csak kirobbantotta a felgyűlt feszültségeket és elvezetett oda, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) a kormánykoalíció felbontását látta az egyetlen lehetséges útnak, összegezte az elmúlt napok történéseit a Maszol megkeresésére Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Miután az USR–PLUS összefogott a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) és közösen bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, egyedi helyzet állt elő, ugyanis „nem volt még arra példa, hogy egy magát progresszívnek, liberálisnak nevezhető politikai formáció összefogjon egy neolégionárius, náci, szélsőjobboldali párttal. Most már erre is van példa” – állapította meg az RMDSZ elnöke. A kormány ellen közösen benyújtott bizalmatlansági indítványuk után az USR–PLUS miniszterei nem is maradhattak a kabinetben, kedden reggel mindannyian beadták lemondásukat, emlékeztetett Kelemen Hunor. Szerinte Klaus Iohannis nem sieti el a lemondások elfogadását és aláírását, de erre még a héten sor kerül.

Fotók: Agerpres

Akkortól, amikor az államfő kihirdeti a miniszterek lemondását, az Alkotmány szerint egy 45 napos időszak veszi kezdetét, ami alatt ügyvivő minisztereket neveznek meg a kabinet tagjai közül és ők vezetik azokat a minisztériumokat, amelyek élén megüresedtek a tárcavezetői pozíciók a lemondások nyomán. Ezután a parlament elé kell járulni az új miniszterekkel, ugyanis ezeknek az elfogadás a törvényhozás feladata – magyarázta Kelemen Hunor.

A belső harc élezte ki a koalíciós vitákat

Voltak feszültségek a koalícióban, de az vezetett el a konfliktus kirobbanásához, hogy a két pártnak, a PNL-nek szeptember 25-én, és az USR–PLUS-nak pedig október 2-án tisztújító kongresszusa következik. Ez a helyzet elmélyítette a nézeteltéréseket és sajnos nem sikerült felülemelkedniük a sokszor súlyos, de mégis megoldható problémákon, véli az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint ők próbáltak mindkét partnerhez a ráció hangján szólni, „de olyan mély lett a szakadék, hogy ezt már nem tudtuk mi sem áthidalni, nem tudtuk rávenni őket arra, hogy ne siessék el a szakítást”.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, továbbra is azt gondolja, amennyiben egy párt kormányon akar maradni és törekszik az együttműködésre a koalícióban, akkor nem szabad olyat állítania, amit a másik nem tud elfogadni, nem tud betartani, mert akkor nincs egyesség. Ez már eleve nehéz helyzetbe hozza a partnert, másrészt pedig ha valaki olyan radikális lépésre szánja el magát, mint az USR, akkor annak a lépésnek a következményeit pontosan be kell mérni.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: az, hogy az USR egy hajóba került az AUR-ral, azt mutatja, ők nem látnak semmiféle elvi problémát abban, hogy összeálljanak egy szélsőséges párttal, ezzel azonban legitimálják azt a pártot, amit nagyjából egy éven keresztül elszigetelt a román belpolitika. Ennek hosszú távú következményei lesznek, amivel számolni kell.

Október elejéig nem várható lényeges változás

A kongresszusok lejártáig nem számíthatunk lényegi változásra, véli Kelemen Hunor, de az elvárható, hogy a pártok „ne fokozzák tovább egymás kritizálását, mocskolását, mert az teljesen méltánytalan lenne azoktól, akik együtt indultak kormányozni és együtt is kormányoztak nyolc hónapon keresztül”. Szerinte a tisztújító kongresszusok után lehetne még egy esély visszatérni és „a kormánykoalíciót újra összevarrni”, mert „ennek a többségnek igazából nincsen alternatívája a parlamentben”.

Kelemen Hunor a Maszol kérésére felvázolta: ha nem sikerül rendezni az ügyeket a koalíción belül, a kisebbségi kormány folyamatosan fuldokolni fog. A másik oldalon pedig ott lenne az USR és az AUR, amely összekötötte magát a bizalmatlansági indítvánnyal és bárki bármit is mond, egy pontszerű együttműködés alakult ki közöttük, továbbá ott van az egyre erősödő Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyancsak az ellenzékben, „úgyhogy nem lenne ez egy egyszerű menetelés”.

Prioritás az energiaár plafonálása és a rászorulók támogatása

Túl a koalíciós válságon most az RMDSZ számára elsődleges, hogy a téli időszakra készülve a kormány tud-e, akar-e olyan intézkedéseket hozni, amellyel az elszabadult energiaárakkal szemben védi a fogyasztókat. „Én azt gondolom, hogy tud és akar ilyen intézkedéseket hozni. Két lehetőség van: az egyik, hogy jövő tavaszig plafonáljuk az energiaárakat, liberalizáció ide vagy oda, ezt egy helyes és elfogadható megoldásnak tartanám”, fogalmazott a kormányfő-helyettes.

Szerinte a másik lehetőség energiaár-támogatást adni a rászorulóknak, „és ezt is meg tudja tenni a kormány, tehát mi azon leszünk és sürgetjük a koalíciós partnerünket, hogy egy hónap alatt, még a hideg idő beállta előtt ezt az intézkedést meg kell hozni” – mondta a Maszolnak Kelemen Hunor.

Meglátása szerint fontos lépni a családok támogatása érdekében, hogy „a téli hónapokban ne legyen senki, aki ne tudná kifizetni a fűtést, a meleg vizet vagy akár a villanyt. Mi ezt a két, egyszerre megléphető megoldást javasoljuk és látjuk kivitelezhetőnek”, szögezte le az RMDSZ elnöke.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?