Elkezdődött a Romániai Biogazdálkodók Konferenciájának 18. kiadása, amelyet a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szerveztek meg szombaton. Az idei nagyszabású konferenciát Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, dr. Nagy István, Magyarország agrárminisztere, dr. Nagy Miklós, a Bioterra egyesület elnöke, dr. Cornel Cățoi, az egyetem rektora, valamint Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete nyitotta meg.

A rendezvény célja, hogy minél többen értesüljenek és informálódjanak egyebek mellett a biogazdálkodás ágazatáról, a természetes alapanyagok felhasználásáról, a fenntarthatóságról és a talajkímélésről is.  A Pro Agricultura Egyesület és a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesületének szervezésében megvalósuló konferencián közel 350 személy vesz részt. A Bioterra tavaly novemberben fennállásának 25. évét ünnepelhette, szokás szerint minden évben konferenciát szervez az egyesület, amely mára már nemzetközi konferenciává vált.

Nagy Milós, a Bioterra Egyesület elnöke beszédében megfogalmazta: a biogazdálkodóknak segítségre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy terveiket megvalósíthassák: növelni kell a területeket, folyamatosan beszélni kell a biogazdálkodásról és annak kihívásairól, ugyanakkor dolgozni kell a tiszta és az egészséges táplálék jövőjéért. „Számos nehézséggel kell megküzdeni. Elsősorban támogatásokra gondolok. (…) Pénzre és támogatásra van szükség a termeléshez, ugyanakkor fontos, hogy együttműködjünk és ne konkurenciaként tekintsünk egymásra, hiszen egységben van az erő” – tette hozzá Nagy Miklós.

Dr. Cornel Cățoi, a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem rektora szerint az egyetem a lehető legmegfelelőbb keretet biztosítja a találkozónak. „Nemrég lett 150 éves az egyetem, ahol természetesen az oktatás és a kutatás az elsődleges tevékenység. Sok szervezet volt már, amely a biogazdálkodás kérdésével foglalkozott,  de a legtöbbjük megszűnt. A Bioterra Egyesület azonban folyamatosan tevékenykedik és ez nagyon fontos” – magyarázta a rektor.

Kiemelte, az új közös agrárpolitika az ökológiai gazdálkodásra fekteti a hangsúlyt: a környezettudatosságra, a klímaváltozásra, az egészséges élelmiszerek termelésére. Cornel Cățoi nyomatékosította, a konferencia megfelelő alkalom az együttműködések és kapcsolatok kialakítására, amely hozzájárul „a magunk elé kitűzött cél megvalósításához. Akik itt jelen vannak, azok a legfontosabb szereplői annak a folyamatnak, amely javulást és újabb lehetőségeket eredményez” – zárta beszédét a rektor.

 „A mezőgazdaság a kulcsa az ország fejlődésének”

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke méltatta a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem munkáját, hiszen a tanintézet az ország legjobb egyetemei között szerepel, ugyanakkor nemzetközi szinten is elismerik az oktatás minőségét.

Hozzátette, az Európai Unió tagállamai három nagy kérdést fogalmaztak meg. Kifejezetten fontos elgondolkodni azon, hogy a kitűzött célokat el lehet-e érni a kihívásokkal teli világban, amelyet a koronavírus-járvány, a háború, az energiaválság is befolyásol. Kérdés, hogy fenntartható-e a bioélelmiszer-termelés, fenntartható-e a növekedés, amelyhez ásványi anyagokra van szükség, azonban ezek az anyagok végesek. Kérdés az is, hogy elérhető-e a karbonsemlegesség, amikor egyre nagyobb a fosszilis energia iránti igény. „Ilyen körülmények között elérhetőek-e a nagy célok?” – tette fel a kérdést Kelemen Hunor. Úgy véli, előbb mentalitásváltásra van szükség, úgy bekövetkezik a változás. Hozzátette: sok kitartásra és rengeteg kapcsolatra van szükségük azoknak, akik a mezőgazdaságnak a biotermeléssel kapcsolatos szeletét választották.

Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: Románia előtt nagyon fontos kihívások állnak, ugyanakkor a következő 10 év nagy változásokat hozhat. „Kijelenhetjük, hogy Románia még soha nem rendelkezdett akkora erőforrásokkal és lehetőségekkel, mint napjainkban. Ha a pénzzel jól gazdálkodunk, az elkövetkező évek hatalmas változásokat hozhatnak az életszínvonal és az infrastruktúra tekintetében is” – magyarázta. Ugyanakkor véleménye szerint a mezőgazdaság a kulcsa az ország fejlődésének, ehhez pedig a kormány próbálja biztosítani az erőforrásokat.

Pályázati forrásokat és támogatási eszközöket kell biztosítani

Dr. Nagy István, Magyarország mezőgazdasági minisztere szintén részt vett a megnyitón. Beszédében a gazdálkodók kihívásairól beszélt: „a gazdálkodók arra keresik a választ, hogy hogyan tudják megoldani az aszállyal kapcsolatos problémákat, mit kezdjenek a fogyasztói szokások változásával, hogyan kezeljék a klímaváltozás hatására megjelent új kórokozókat – ehhez pedig a tudomány segítsége nélkülözhetetlen”.

Magyarország agrárminisztere arra biztatja a gazdálkodókat, hogy ezekben a kihívásokkal teli időkben lássák meg a lehetőséget és használják ki azokat. „A mezőgazdaság napjainkban egyre inkább a középpontba kerül, egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik, stratégia ágazattá alakul át” – tette hozzá. Szerinte óriási felelősség van a gazdák és a politikusok vállán is, azonban megéri foglalkozni a biogazdálkodással, hiszen „ez a megkerülhetetlen jövő. Politikusként az a feladatunk, hogy olyan támogatási eszközöket és pályázati forrásokat biztosítsunk, amelyek sikeressé teszik ezt a tevékenységet.

Petre Daea, Románia mezőgazdasági minisztere nem tudott részt venni a rendezvényen, így üzenetét Ivan Ilarie egyetemi tanár, a miniszter személyes tanácsadója adta át. A tárcavezető sok sikert és kitartást kívánt a biogazdálkodóknak céljaik eléréséhez. Végül Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete szólalt fel, aki a román–örmény kapcsolatokról beszélt, úgy fogalmazott a mezőgazdaság terén is fejődést mutatott a két ország közötti együttműködés, amely az elkövetkezőkben még hatékonyabbá válik majd.

A nap folyamán bemutatják az új Nemzeti Agrárstratégiát, kerekasztal beszélgetést tartanak az EU vegyszermentes stratégiájáról, és a jelenlevők első kézből tudhatnak meg többet a hazai biogazdálkodás irányelveiről és szabályozásáról.