Kelemen Hunor: Torockó az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája

Torockó az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája, élő példa arra, hogy hogyan lehet megőrizni és továbbadni mindazt, ami bennünket magyarrá tesz – mutatott rá Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton Torockón, a 10. Duna Napok hivatalos megnyitóján.

Az MTI összefoglalója szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a jubileumi rendezvényen, a Duna-ház előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, a Duna Televízió remek döntést hozott, amikor épp Torockóra álmodta meg a Duna-házat és a Kárpát-medencei magyar kultúra ünnepét. Aláhúzta: az erdélyiek a Kárpát-medence egyik legszebb településének tartják Torockót, a település a természet és az ember találkozásának egyik emlékezetes példája és gyakorlata, és az erdélyiség egyik legpompásabb metaforája.

Kelemen Hunor Torockón | Fotók: Kelemen Hunor/Facebook

A település történelme az évszázados szorgos kitartást példázza: a helyiek gyarapodását a természettel való eredményes küzdelem a vasércbányászat biztosította, másrészt mindig képesek volt megvédeni magukat. „Torockó példája azt mutatja, hogy egy közösség akkor is lehet tartósan sikeres, ha a körülmények nem kedveznek mindig, akkor is lehet sikeres, ha sokszor túlerővel szemben kell védekeznie” – mondta Kelemen Hunor.

űAz RMDSZ elnöke szerint a helyi magyar közösség sikerének egyik oka a hagyományok biztos kézzel való őrzése és ápolása, az irányt adó értékekhez való elkötelezett ragaszkodás. „Ez a közösség soha nem felejtette el, hogy honnan jön. És mivel ezt nem felejtette el, mindig tudta, hogy hová tart” – emelte ki a politikus.

Rámutatott: a torockói magyar közösség mindig megvédte örökségét, a keresztény értékrendet, mindazt, ami magyar, erdélyi, nem fordítottak hátat a gyökereknek, Torockón a kommunista diktatúra alatt sem ütötte fel a fejét a kultúra eltörlése. „A torockóiak, az itt élő emberek mindig tudták, hogy a hagyomány nem béklyó. A hagyomány megtartó erő. És aki a hagyományt ápolja, a reményt ápolja. A reményét annak, hogy tudja alakítani az életét, a saját sorsa a kezében van” – húzta alá Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a globalizáció miatt ma különösen fontos a hagyományok ápolása.

„A Duna Napok célja nem csupán a múlt emlékeinek felidézése, hanem annak a jövőnek az építése is, amelyben kulturális örökségünk, a magyar kultúra öröksége él és virágzik” – mondta, kiemelve, hogy a rendezvényen a Kárpát-medence magyar közösségei közösen ünneplik a hagyományt.

Emlékeztetett: az ünneplés mellett kötelességük is van a magyar nemzet, minden magyar iránt, hiszen a magyarok azt szeretnék, hogy béke és élet legyen Európában, mivel ez teszi lehetővé az építkezést, alkotást.

Kelemen Hunor szerint az is a nemzeti összefogás, szolidaritás példája, hogy az EP-választásokon a Kárpát-medence azon közösségei, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, jelen lehetnek a Fidesz-KDNP listáján, míg az erdélyiek „a magunk lábán” tudják megjeleníteni közösségüket. Kérte a jelenlévőket, hogy ezt a szolidaritást is ünnepeljék, és „amikor bele kell szólni a dolgokba”, felelősséget vállalva minden magyarért, tegyék meg kötelességüket.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: a közszolgálati média egyik legfőbb célja, hogy megőrizze a magyar kultúrát és nemzeti identitását határon innen és túl. Megismertesse kincseit, épített és szellemi örökségét, kultúráját, hagyományait a magyarsággal és a széles nagyvilággal, mert „örökségünk mindannyiunkat kötelez”.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?