„Az autonómia szó zavaró? Használhatunk egy másik kifejezést. Én próbálom a szubszidiaritás gondolatát bevezetni, mivel ez a kifejezés Európában mindenhol használatos. Ehhez természetesen hozzáadjuk az intézményi garanciákat és a nyelvi jogköröket ott, ahol etnikai közösségek élnek” – mondta egyebek mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje a SpotMedia.ro portálnak adott interjúban.   

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fűzödö kapcsolatára vonatkozó kérdésre a szövetségi elnök azt mondta, kollegiális kapcsolatról van szó, amely az idők során alakult ki. „Az 1990-es évek eleje óta ismerjük egymást. Néha találkozunk, évente 3-4 alkalommal. Júliusban, amikor Romániába jön, és találkozókat szervez a Magyarország határain kívüli magyar közösségek szervezeteivel, vagy esetleg a választási kampányban. Ezeken a találkozókon előfordul, hogy együtt ebédelünk” – mondta az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: idén kétszer beszéltek telefonon: egyszer, amikor Orbán Viktor felhívta, hogy gratuláljon az európai parlamenti választásokon elért eredményekhez, másodszor pedig, mielőtt  Bukarestbe látogatott a magyar miniszterelnök. 

Kelemen Hunor azt is elmondta: vannak bizonyos kérdések, ahol eltérő álláspontjaik vannak, ilyen az orosz–ukrán háború. Az Orbán Viktor által korábban Tusnádfürdőn megfogalmazottakkal kapcsolatban – amikor a kormányfő „kevert fajokról” tett említést – az RMDSZ államfőjelöltje fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar miniszterelnök néhány nappal később Bécsben tisztázta az ominózus mondatot, s hibás, félreérthető megfogalmazásnak nevezte azt. 

Schengen halála az EU megszűnését is jelentené

A schengeni rendszer migráció miatti válságát érintő kérdésre válaszolva Kelemen Hunor azt mondta, nem hiszi, hogy halálán van ez a rendszer, hiszen az az EU megszűnését is jelentené. Mit tenne elnökként Románia teljes jogú Schengen-tagságáért? – kérdezték a magyar politikustól.

„Elmennék Ausztriába és tárgyalnék. Minden eszközt használni kell, legyen az diplomáciai, politikai, adminisztratív. Tizenkét éve teljesítjük a feltételeket, ismerjük az európai intézmények döntéseit, mégis gúnyolódnak és megaláznak bennünket. Ez egy partnerségben elfogadhatatlan. Meg kellett volna védenünk a pozíciónkat. Băsescu megpróbálta a hollandokkal. Nem feltétlenül zsarolásra kell gondolni, de az EU-ban mindenkinek vannak érdekei, és jó, ha ezek egybeesnek, nagyon pragmatikusnak kell lenni. Az osztrákoknak is vannak érdekeik Romániában, nem akarok részletekbe bocsátkozni. De, ha nem vagy képes az asztalra csapni, az emberek megszokják ezt. Ebben a tekintetben hibáztunk” – fogalmazott Kelemen Hunor. 

Az RMDSZ-szel kapcsolatban sokszor megfogalmazott vádakról, miszerint revizionista lenne, s etnikai alapú autonómiára törkeszik, az államfőjelölt leszögezte: „mindazt, ami a magyar identitásunk megőrzését és az intézményi garanciákat jelenti közösségünk számára, Románia jelenlegi határain belül képzeltük el”. Hozzátatte: az intézményi garanciák a szubszidiaritás és a helyi autonómia elvéből indulnak ki. Mint fogalmazott, nagyon sok döntési jogkört szeretne az összes helyi közösségnek, szinte minden lehetséges területen, kivéve a külügyet, a védelmet, a közrendet és a nemzetbiztonságot.

„Az autonómia szó zavaró? Használhatunk egy másik kifejezést. Én próbálom a szubszidiaritás gondolatát bevezetni, mivel ez a kifejezés Európában mindenhol használatos. Ehhez természetesen hozzáadjuk az intézményi garanciákat és a nyelvi jogköröket ott, ahol etnikai közösségek élnek” – mondta az RMDSZ elnöke.  

Arra a kérdésre, hogy ha a szövetség ismét kormányra kerül, melyek lennének a prioritások, a politikus az adózást, az adórendszert emelte ki. „Tiszta, egykulcsos adórendszerre van szükség, kivételek nélkül. Nem emeljük az áfát, több pénzt gyűjtünk be, és csökkentjük a munkabért terhelő adókat. Az adórendszert illetően legalább a következő négyéves ciklusban konszenzusra van szükség. Aztán ott vannak a nemzeti fejlesztési prioritások a gazdaságban és az infrastruktúrában. Én az élelmiszeriparra, a gyógyszeriparra és néhány más ágazatra helyezném a hangsúlyt, ahol Romániának pénzt kellene fordítania a vállalkozások – beleértve a kis- és középvállalkozásokat – támogatására, mert így tudjuk csökkenteni a kereskedelmi mérleg hiányát” – összegzett Kelemen Hunor. 

Úgy vélte, az egészségügy terén meg kell szüntetni a rezidensvizsgát, mert csak Franciaországban és Romániában van ilyen. „Vidéki infrastruktúrába kell befektetnünk, milliók élnek háziorvos nélkül, mert senki sem megy vidékre. Bizonyos könnyítéseket kell nyújtani nekik, például lakhatást biztosítani, felszerelt rendelőt, amit a költségvetésből finanszíroznak” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Mint mondta, az oktatás terén az óraszámok csökkentésével kezdené. „Jelenleg az iskola olyan, mint egy gyár – a gyerek heti negyven órát tölt ott. Ezt harmincra kellene csökkenteni, és olyan rendszerben, ahol a készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt” – mondta.

Meg kell tanulni, hogyan használjuk a modern technológiát

Szerinte a mesterséges intelligencia sok szakmát meg fog szüntetni. „Nem kell minden matematikai, fizikai vagy kémiai képletet tudni, mert a mesterséges intelligencia ezen a területen úgyis jobb, de meg kell tanulni, hogyan használjuk a modern technológiát, amely nagyon gyorsan fejlődik, az emberek javára. És ez az adott szakma javát is szolgálja, amelyben dolgozni szeretnél. Tehát a megközelítést meg kell változtatni” – fogalmazott Kelemen Hunor. 

Diana Șoșoacă államfőjelölti eltiltásáról a politikus azt mondta, a választóknak kellett volna dönteniük. „Nem fogom bírálni az alkotmánybíróság döntését, mert valahogy minden, ami Șoșoacă mögött áll, ebbe az irányba mutatott. A létrejött precedens alapján bármely politikai szereplő elszenvedhet jogkorlátozást anélkül, hogy meghallgatnák, védekezhetne vagy jogorvoslati lehetősége lenne a bíróságon. Ez határozottan precedens lehet. Az intézményes rendszerünkben az alkotmánybíróság egyszerre politikai és jogi szerv, de nem része az igazságszolgáltatási rendszerünknek. Ez a második probléma. Lehet, hogy egy ponton az alkotmányjogászoknak el kell gondolkodniuk egy reformon, nem az alkotmánybíróság jogköreinek csökkentése érdekében, hanem bizonyos ügytípusok esetében” – mondta Kelemen Hunor.