FRISSÍTVE: Keddtől tizennégy élelmiszertermék és termékcsoport árrését három hónapra korlátozzák, a kormány által június 30-án elfogadott sürgősségi rendelet értelmében. FRISSÍTÉS: A hét végére várhatóan elkészül az első kimutatás arról, milyen mértékben alkalmazzák a vállalatok az  ideiglenes intézkedést.

Az intézkedés a termelési, behozatali, forgalmazási és kiskereskedelmi láncban részt vevő valamennyi jogi személyre érvényes, szervezeti formától függetlenül.

A sürgősségi rendelet ezekre az élelmiszerekre vonatkozik:

1. Egyszerű fehér kenyér, 300g-500 grammos;
2. Friss tehéntej, 1,5% zsírtartalommal, 1 literes kiszerelésben;
3. Tehéntejből készült, kimérős friss sós sajt (telemea);
4. Sima tehéntejből készült joghurt, 3,5% zsírtartalommal, legtöbb 200 grammos kiszerelésben;
5. Fehér búzaliszt. 000-s, 1 kilogrammos;
6. Kukoricaliszt, 1 kilogrammos;
7. M méretű tojás. 10 darabos kiszerelés;
8. Napraforgóolaj, 1 literes;
9. Friss csirkehús - egész csirke, csontos egész csirkecomb és csirkeszárny, csirkeaprólék standard változatban;
10. Friss sertéshús - munkahús, csontos és csont nélküli sertéscomb, sertéslapocka;
11. Friss ömlesztett zöldség - paradicsom, hagyma, uborka, szárazbab, sárgarépa, fehér paprika és kápiapaprika;
12. Friss ömlesztett gyümölcs - piros és zöldalma, szilva, görögdinnye és csemegeszőlő;
13. Friss fehér burgonya ömlesztve;
14. Fehér cukor, 1 kilogrammos.

A polcár-képzés egységes kell legyen, a gyártók és a kereskedők a rendeletbe foglalt sajátmárkás termékeire. A korlátozott árrést az áfa nélküli értékre kell alkalmazni.
Az előírások be nem tartása szabálysértésnek minősül, kivéve ha olyan körülmények között követik el, amelyek a büntetőjog szerint bűncselekménynek minősülnek, ilyen estekben az előírás be nem tartását 100 000 lejtől 2 000 000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethetik.

A sürgősségi rendelet tervezete szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.

Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón kijelentette, mezőgazdasági termelők árképzését nem korlátozzák.

„Semmilyen módon nem avatkozunk be a mezőgazdasági termelők, a nyersanyagtermelők értékesítési árainak megszabásába, mivel az ő haszonkulcsuk amúgy is kicsi a nyersanyag romlandósága miatt. Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – mondta Barbu.

A tárcavezető szerint ez az intézkedés rá fogja vezetni a lakosságot, hogy ismét hazai termékeket vásároljon, és védeni fogja fog az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.

Összevetik a jelenlegi és a korábbi árakat 

Az alapélelmiszerek árrését korlátozó sürgősségi kormányrendelet tiszteletben tartását ellenőrzi a Versenytanács. Az ellenőrzés során a jelenlegi és a rendelet hatályba lépése előtti árakat vetik össze – közölte az Agerpres hírügynökséggel Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke.

Chiriţoiu azt mondta, e hét végére várhatóan elkészül az első kimutatásuk arról, milyen mértékben alkalmazzák a vállalatok az alapélelmiszerek drágulását fékező, ideiglenes intézkedést.

Hangsúlyozta, a monitorozást folytatják, együttműködnek a mezőgazdasági minisztériummal és az adóhatósággal, a tapasztalatok függvényében egyeztetnek a kormány képviselőivel, hogy milyen további intézkedésekre van szükség.