Iskolai hiányzások: meghatározta a minisztérium, hány hiányzás után kell értesíteni a szociális ellátási szolgálatot
Az Edupedu.ro számításai szerint, ha egy középiskolás tanulónak 750-nél több és egy általános iskolai tanulónak 540-nél több hiányzása van, csak akkor köteles az igazgató értesíteni a szociális ellátási szolgálatot a lemorzsolódás veszélyéről. Ez az oktatási minisztériumnak az iskolák működéséről szóló idei keretrendeletében szerepel. A keretrendeletben a tanítási órák 75 százalékát határozzák meg támpontként.
A 2024-es Keretrendelet a közoktatási intézmények szervezéséről és működéséről (ROFUIP) egyik cikkelye úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tanuló „a tanévre tervezett tanítási órák legalább 75 százalékát elmulasztja az egyes tantárgyakból/modulokból”, akkor az igazgató köteles értesíteni a szociális ellátó szolgálatot, számol be az Edupedu.ro.
Romániában az általános iskolásoknak 720 órájuk van évente, a középiskolásoknak pedig 1001 órájuk – az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Education at a Glance 2023 című jelentése szerint, írja az Edupedu.ro. A portál által végzett számítások szerint így egy középiskolás tanulónak egy tanévben több mint 750 igazolatlan hiányzást kellene összegyűjtenie, egy általános iskolásnak pedig 540 hiányzást ahhoz, hogy az iskola igazgatója értesíthesse a szociális gondozói szolgálatot az iskolaelhagyás veszélye miatt.
Tekintettel arra, hogy a tanév 34 hétből áll, amelyben 1001 középiskolai tanóra van, egy középiskolás tanulónak 29,4 hiányzást kellene összegyűjtenie egy héten, ha minden órát elmulaszt, és 118 hiányzást egy hónapban, egy általános iskolás tanulónak pedig 21 hiányzást egy héten és 84 hiányzást egy hónapban. Ez azt jelenti, hogy csak a tanév majdnem háromnegyede, azaz 9 tanítási hónapból 7 után jelezheti az igazgató, hogy a tanulót a lemorzsolódás veszélye fenyegeti.
Mint az Edupedu.ro idézi: a 95. cikkely, (4) bekezdése szerint „az oktatási egység igazgatója köteles értesíteni a szociális segítő szolgálatokat (SPAS/DAS) és hozzájárulni az iskolaelhagyás megelőzését célzó intézkedések kidolgozásához azon elsődleges kedvezményezettek esetében, akik egy tanévben az adott tantárgyak/modulok óraszámának legalább 75%-ában hiányzást jegyeznek”. Az oktatási intézmények vezetői a gyermekvédelmi igazgatóságok keretében működő szociális közjóléti szolgáltatásokhoz (SPAS) vagy a polgármesteri hivatal szociális igazgatóságához (DAS) fordulhatnak.
A lemorzsolódási arány 2021–2022-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjét érte el, de vidéken csaknem háromszor magasabb – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett Jelentés közoktatás helyzetéről című szövegéből. Ez az első alkalom, hogy az Oktatási Minisztérium keretrendeletében (ROFUIP) egyértelműen meghatározza, mit jelent a lemorzsolódás, iskolaelhagyás. Ilyen helyzetűnek minősülnek azok a tanköteles tanulók, akik annyi igazolatlan hiányzást halmoztak fel, hogy emiatt nem tudtak két egymást követő tanévet befejezni. A rendelet értelmében őket törölni kell a nyilvántartásból, és visszaírathatók, újra felvehetők olyan szintű osztályba, ahonnan kimaradtak.
CSAK SAJÁT