Az oktatási minisztérium a napokban két tervezetet bocsátott nyilvános konzultációra: az iskolai oktatás megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzatot (ROFUIP) és a diákstatútumot. Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke leszögezte, a nevelésre kell hangsúlyt fektetni, nem a szabályokra. 

Nagy port kavart a diákstatútumban a „büntetőszoba” bevezetése, bár a tervezetben nem szerepel ez az Amerikai Egyesült Államok oktatási rendszerében használatos megfogalmazás. A dokumentumban valójában körülírják ennek a lehetőségét: a tanórákat megzavaró tanulókat egy pedagógus felügyelete mellett egy másik osztályterembe lehet majd elkülöníteni, ahol különböző tevékenységeket végeznek – olvasnak vagy feladatlapokat töltenek ki.A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) mélyrehatóan elemzi a közvitára bocsátott két dokumentumot, véleményezik, és megfogalmazzák javaslataikat, mondta el a Maszol megkeresésére Ferencz-Salamon Alpár, a szövetség szakmai alelnöke. Elviekben a szakmai szövetség alelnöke leszögezte, a nevelésre kell hangsúlyt fektetni, nem a szabályokra, másrészt nemcsak szabályokat kell alkotni, hanem körülményeket kell teremteni azok betartására. Fontosnak tartja, hogy a két dokumentum olyan intézkedéseket tartalmazzon, melyek nem restriktív, hanem nevelő jellegűek.

Nevelő jellegű szabályozásokra van szükség: nemcsak kötelezettségekkel, hanem lehetőségekkel is

A pedagógusoknak, az iskoláknak meg kell adni az eszközöket a nevelésre, a számonkérésre, ezeket következetesen alkalmazni is kell, de nemcsak kötelezettségeket, hanem lehetőségeket nyújtva, szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Meglátása szerint, rá kell nevelni a diákot arra, hogy a tanórákat ne zavarják meg, ha mégis megteszik, annak következményei lesznek. Az amerikai oktatási rendszerben igencsak helytelenül „büntetőszobának” nevezik a bepótló, felzárkóztató tevékenységeket, ám ennek, ha helyesen, empátiával alkalmazzuk lehet szerepe, pozitív hatása, ám ehhez meg kell teremteni az ideális körülményeket.A szülő értesítésével, belegyezésével lehet külön foglalkozást szervezni a diáknak, ha ezt a pedagógus jónak látja, például ha hiányzott, be kell pótolni az anyagot, szüksége van a felzárkóztatása, vagy ha éppen zavarta az órát, és akkor nem figyelt.

A kulcskérdés az alkalmazás, mert le lehet mindezt írni egy statútumban, de a folyamata, a kivitelezése a lényeg. „Hogyan alkalmazzuk ezt a szabályozást? Ki marad a különteremben a diákkal? Kinek lesz ez benne a munkaköri leírásában? Kifizetik-e a pluszórákat a jelenleg alulfinanszírozott oktatási rendszerben?” – fogalmazta meg a felmerülő kérdéseket Ferencz-Salamon Alpár. Hozzátette, ha az iskolaigazgatók nem tudják megteremteni a feltételeket, a körülményeket a szabályzat alkalmazásához, ezt rajtuk kérik számon, ez pedig még inkább elriaszthatja az amúgy is ódzkodó pedagógusokat, hogy vezető tisztséget vállaljanak az oktatási intézményekben.

„Olyan nevelő jellegű szabályozásokra van szükség, melyek hozzájárulnak a pozitív szervezeti kultúra megteremtéséhez, melyek nemcsak kötelezettségeket írnak elő, hanem lehetőségeket is” – összegzett az RMPSZ szakmai alelnöke.

„Olyan nevelő jellegű szabályozásokra van szükség, melyek hozzájárulnak a pozitív szervezeti kultúra megteremtéséhez, melyek nemcsak kötelezettségeket írnak elő, hanem lehetőségeket is, és olyan alkalmazási módszertan áll mögötte, amely következetesen, korrektül és nevelői célzattal alkalmazható, és amely jogilag támadhatatlan, elvitathatatlan. Kell tudja, érezze a diák, hogy magatartásbeli gondok esetén, órazavarás vagy akár iskolai erőszak bármilyen formájának alkalmazása esetén számonkérhető, tetteiért felelnie kell. Igy működik társadalmunk is. Ellenben ehhez a szabályalkotásban nem szabad az intézkedésnek kimerülnie. Következetes, tiszta és nevelő jellegű alkalmazási módszerek kellenek, fokozottan hangsúlyt kell fektetni az iskolai nevelésre, a pozitív példák promoválására és a törekedni kell a pedagógusok részéről is tanórai tevékenységek vonzóbbá tételére. A lefoglalt, interaktív, érdekes és mozgalmas tanórának kevés zavarója akad” – összegzett az RMPSZ szakmai alelnöke.

Tilalmak és szankciók

Amint megírtuk, a közvitára bocsájtott diákstatútumban többek között az szerepel, a tanórákat megzavaró tanulókat egy pedagógus felügyelete mellett egy másik osztályterembe lehet majd elkülöníteni, ahol különböző tevékenységeket végez: olvas vagy feladatlapokat tölt ki. Ugyanezen dokumentum szerint tilos a mobiltelefonok használata a tanórák alatt, ellenkező esetben azokat elkobozzák, majd még aznap visszaadják a szülőknek. A mobiltelefonokat vagy más elektronikus kommunikációs eszközöket a tanórán csak oktatási célokra, a tanár beleegyezésével lehet majd használni. A tervezet további szankciókat is bevezet, mint az egyéni megfigyelés, írásbeli megrovás, a tanuló ösztöndíjának ideiglenes vagy egész tanévre szóló megvonása, fegyelmi áthelyezés ugyanannak az oktatási intézménynek egy párhuzamos osztályába, a tanuló felfüggesztése korlátozott időre, a kizárásról szóló értesítés, kizárás azzal a joggal, hogy a következő tanévben újra beiratkozhat ugyanabba az oktatási intézménybe, kizárás azzal a joggal, hogy a következő tanévben újra beiratkozhat egy másik oktatási intézménybe, kizárás a középiskola utáni oktatásban részt vevő tanulók esetében az újrairatkozás joga nélkül.

Ami az iskolai oktatás szervezéséről és működéséről szóló rendeletet illeti, a főbb rendelkezések/módosítások célja a digitalizációs folyamat folytatása és a digitális eszközök által kínált lehetőségek maximális kihasználása azáltal, hogy fenntartják a fizikai jelenléttel járó órák felfüggesztésének lehetőségét kivételes helyzetekben, azzal az egyértelmű rendelkezéssel, hogy ezekben a helyzetekben a tevékenység online vagy hibrid formában is végezhető.

Ugyanakkor bevezetik annak lehetőségét, hogy az igazgatói tanács/tantestület ülései hibrid vagy online formátumban is megtarthatók, anélkül, hogy ezt kivételes körülmények fennállásától tennék függővé.