Klaus Iohannis államfő szerint úgy kell lefolytatni a tárgyalásokat az uniós intézmények vezetőinek személyéről, hogy egyik tagállam sem érezze azt, hogy kizárják, mellőzik vagy marginalizálják.

A román elnök az olasz hivatali kollégájával folytatott megbeszélést követően nyilatkozott szerdán az újságíróknak. Elmondta, hétfő este az Európai Unió állam- és kormányfői informális találkozót tartottak, amelyen kiértékelték az európai parlamenti választások eredményét és az uniós vezetői pozíciókról is tárgyaltak. Iohannis nem közölt részleteket az informális ülésen elhangzottakról, de leszögezte, az Európai Unió egy „nagy sikerű projekt", amelynek a jövője azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül megfelelnie a továbbiakban a polgárok elvárásainak, illetve hogy „mennyire tud számítani a globális egyenletben". „Politikai tárgyalásokról lévén szó, ezek összetettek, mert az EU felépítése is összetett" - fogalmazott.

Hozzátette, az EU „államok, nem pártok Uniója", és úgy kell a tárgyalásokat lefolytatni, hogy egyik tagállam se érezze azt, hogy kizárják, mellőzik vagy marginalizálják. „Ha esetleg így történne, ezt helyre kell hozni" - szögezte le. Hangsúlyozta, a pártcsaládoknak erős a tárgyalási pozíciójuk, de ez nem nyomhatja el a tagállamoknak a tárgyalásokban való részvételhez és a döntéshez való jogát. Az Agerpres által idézett Iohannis beszélt arról is, hogy az európai polgároknak vannak elvárásaik az uniós intézményekkel szemben, és ezek az elvárások nem mindig teljesültek. Szerinte túl nagy a távolság a választópolgárok és a brüsszeli intézmények vezetése között, és fontosnak tartaná, hogy ezek közelebb kerüljenek egymáshoz.

A román elnök kiemelte, az európai intézményeket „valamennyi tagállam, valamennyi politikai család részvételével, korrekt módon megválasztott embereknek" kell vezetniük, akiket nagy tisztelet övez és minden gyanú felett állnak. Arra a kérdésre, hogy miután a kelet-európai országok jobb képviseletét szorgalmazta az uniós intézmények vezetésében, Romániát méltányosan kezelték-e a tárgyalásokon, Iohannis azt mondta, mások is hangsúlyozták az úgynevezett földrajzi egyensúly fontosságát. „Romániát korrekt módon kezelik, erről megbizonyosodtam" - tette hozzá. 

Az uniós vezetők hétfő este Brüsszelben egy informális találkozón próbáltak megegyezni a fontos EU-posztokról, de nem született végleges döntés a négy legfontosabb uniós tisztségviselő (Európai Bizottság elnöke, Európai Tanács elnöke, Európai Parlament elnöke, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) jelöléséről. Bár az elemzők gyors megegyezést vetítettek előre arról, hogy Ursula von der Leyen második ciklusára készülhet, a volt portugál miniszterelnök, António Costa az Európai Tanács elnöki posztját tölthetné be, a máltai Roberta Metsola maradhatna az Európai Parlament elnöke, míg az észt Kaja Kallas lehetne az új külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a döntés jövő hétre maradt.