Ilie Bolojan ügyvivő államfő pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Cotroceni-palotában tartott konzultációkon a parlamenti pártok elviekben egyhangúlag támogatták Ukrajna további támogatását.

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint Ilie Bolojan hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem Románia biztonságának szempontjából is kulcsfontosságú. „Elvi kérdés megvédeni az áldozatot az agresszortól, de ez egyben Románia védelmét is jelenti” – fogalmazott. Az ügyvivő államfő figyelmeztetett: amennyiben Oroszország nem változtat ellenséges magatartásán, a történelmi tapasztalatok alapján Ukrajna „csak az első áldozat lesz.”

A sajtótájékoztatón Bolojan kitért az elnökválasztás elhalasztására is. Elmondta, Cristian Diaconescu elnöki tanácsadóval közösen bekérték az illetékes hatóságoktól az erre vonatkozó információkat.

„Elolvastam a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) teljes jegyzőkönyvét, hogy pontosan megértsem a helyzetet” – mondta Bolojan. Hozzátette, hogy eddig csupán a Legfőbb Ügyészségtől kaptak egy rövid tájékoztatást, miszerint több ügyben is nyomozás van folyamatban, de további részletek egyelőre nem ismertek.

Az ügyvivő államfő hangsúlyozta, hogy a választások törlését az Alkotmánybíróság döntése alapján, alkotmányos keretek között rendelték el, miután a CSAT biztonsági aggályokat jelzett. „Ez egy rendkívüli döntés volt, amelyet személy szerint nem kívántam, és egyetlen állampolgár sem akarta ezt” – mondta.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: román csapatoknak nincs mit keresniük Ukrajnában

Ilie Bolojan ügyvivő államelnökkel tárgyalt az RMDSZ küldöttsége. 

konzultáció RMDSZ Ilie Bolojan háború

„Ez egy kész tény, amelyet tiszteletben kell tartanunk, mert az Alkotmánybíróság minden döntését tiszteletben kell tartani, nem csak azokat, amelyek tetszenek nekünk” - mondta Ilie Bolojan.

Bolojan szerint a legfontosabb most az, hogy a következő elnökválasztás megszervezése során elkerüljék az ilyen rendkívüli helyzeteket. A román demokrácia jelenlegi állapotáról szólva megjegyezte, hogy az állami intézményekkel szembeni bizalomhiány és a gyenge politikai teljesítmény miatt a rendszer „immunitása” alacsony, így különösen sebezhető a félretájékoztatással és más külső hatásokkal szemben.