A Velencei Bizottság hétfőn közzétette jelentését a romániai elnökválasztás alkotmánybíróság általi érvénytelenítéséről. Kifejtik, a választások érvénytelenítése csak „nagyon kivételes” körülmények között történhet meg, és nem lehet kizárólag titkos információkra alapozni.

„Az online és közösségi médiakampányok révén elkövetett törvénysértések bizonyítása különösen nehéz. Az ilyen ügyekben a jól megalapozott és átlátható döntések kulcsfontosságúak. A Velencei Bizottság véleménye szerint az ilyen határozatoknak pontosan meg kell jelölniük a jogsértéseket és a bizonyítékokat, és nem szabad kizárólag minősített információkra támaszkodniuk – ezek csak háttér-információként használhatók –, mivel ez nem garantálja az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget” – idézi a jelentést a G4Media.
A Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmaz:

A. A választási eredmények érvénytelenítésére vonatkozó döntéseket a legfelsőbb választási hatóságnak kell meghoznia, és az ilyen döntéseket a legfelsőbb bírói szervnek, az alkotmánybíróságnak vagy egy erre szakosodott választási bíróságnak kell felülvizsgálnia, amennyiben létezik ilyen;

B. Az alkotmánybíróságok hatáskörét a választások hivatalból történő érvénytelenítésére – ha ilyen előfordul – a kivételes körülményekre kell korlátozni és egyértelműen szabályozni ;

C. A választás egy részének vagy a választás egészének érvénytelenítése csak nagyon kivételes körülmények között, végső megoldásként engedélyezhető, feltéve, hogy a választási eljárás szabálytalanságai befolyásolhatták a szavazás eredményét;

D. A választási eredményekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatot megfelelő és elégséges biztosítékoknak kell kísérniük, különösen a tisztességes és objektív eljárás és a kellően indokolt döntés biztosítása érdekében, amelyek a szabálytalanságokat bizonyító, egyértelműen megállapított tényeken alapulnak, és amelyek olyan jelentősek, hogy befolyásolhatták a választás eredményét; az érintett feleknek lehetőséget kell adni arra, hogy ismertessék álláspontjukat és bizonyítékaikat, és a választási ügyekben eljáró bíró mérlegelési jogkörét a törvényben előírt feltételeknek kell korlátozniuk; a döntéseket ésszerű határidőn belül kell meghozni ;

E. Lehetővé kell tenni a választási eredmények megtámadását a választási jogok, szabadságok és választási érdekek állami és magán választási szereplők általi megsértése, valamint a média, különösen a közösségi média befolyása alapján, beleértve a külföldről támogatott és finanszírozott médiát is;

F. Az államoknak szabályozniuk kell az információs zavarok, a kibertámadások és a választási integritást fenyegető egyéb digitális fenyegetések következményeit; a jelölteknek és a pártoknak tisztességes és méltányos és egyenlő hozzáférést kell biztosítani az online médiához, és szabályozásokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az internetes közvetítők mesterséges intelligencia rendszerei ne részesítsenek előnyben bizonyos pártokat vagy jelölteket másokkal szemben ;

G. A kampányfinanszírozásra és az átláthatóságra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni a közösségi médiaplatformokon keresztül folytatott online választási kampányra; az államoknak azt is szabályozniuk kell, hogy az online választási hirdetéseket ekként kell megjelölni, és átláthatónak kell lenniük, valamint hogy a közösségi médiaplatformok kötelesek legyenek nyilvánosságra hozni a politikai hirdetésekre és szponzoraikra vonatkozó adatokat.