Árván maradt medvebocsokat fogad be és nevel fel a Hagymás-hegységben (Hargita megye) működő Bear Again Rehabilitation Center for Orphan Bears elnevezésű, a köznyelvben „medvevisszavadítóként” ismert központ. Az anya nélkül felnövő medvéket szigorú szakmai alapokon nyugvó, jól kidolgozott módszerek szerint szoktatják az önállóságra, majd engedik el természetes élőhelyükön. A központ létrehozójával, Bereczky Leonardóval beszélgettünk.

A Hagymás-hegységben, az Olt folyó forrásának közelében 2003 óta működik a Bear Again Rehabilitation Center for Orphan Bears nevet viselő központ, amelyet általában (tévesen) „balánbányai medvevisszavadítóként” szokás emlegetni.

A létesítménynek csupán annyi köze van az említett egykori bányászvároshoz, hogy ott van bejegyezve az azt működtető egyesület – szögezte le beszélgetésünk elején Bereczky Leonardo, erdőmérnök, vadbiológus, a létesítmény alapításának kezdeményezője, léterhozója.

Mint a szakember megosztotta: a központ célja olyan fél év alatti medvebocsok befogadása és felnevelése, amelyek valamilyen okból árván maradnak.

„Az alapelv az, hogy ezek a mackók úgy nőjenek fel körülbelül másfél-két éves korig, hogy teljesen vadak maradjanak és vissza tudjuk engedni azokra az élőhelyekre, ahonnan származnak. Tehát vissza a vadonba. Ez azért lehetséges, mert megfigyeléseink szerint azok az alap viselkedési jellegzetességek, amelyek további túlélésüket biztosítják, nem tanult, hanem öröklött alapokon fekszenek. Az anya fő rendeltetése a védelem” – osztotta meg Bereczky Leonardo, aki másodmagával, olykor önkéntesek bevonásával végzi a nem hétköznapi tevékenységet.

A központban jelenleg húsz idén született bocs van, illetve további hét tavalyi, amelyeket nemsokára szabadon engednek, tudtuk meg. A bekerülésük okairól feltett kérdésünkre a biológus elmondta: eddig az évig a fő ok a medvék telelőfészkének-barlangjának (amelyben késő tavaszig még ott vannak a kis bocsok az anyával) erdőkitermelés általi zavarása volt. Idén azonban, miután megengedték az emberi településekre bejáró medvék azonnali kilövését, a bocsok mintegy fele ilyen okokból maradt árva. De ebben az évben előfordult olyan eset is, amikor az anyamedvét elvitte az áradat.

„Sokszor viszont ismeretlenek az okok. Van olyan, hogy egyszerűen talál valaki egy egyedül kóborló mackót. Nagyon gyakran pásztorkutyák áldozatai, amelyek nagy számban kószálnak mindenhol az élőhelyeken és mindent megölnek, ami mozog és utolérhető. Sokszor a medvecsaládra ráront egy ilyen kutyahad és a bocsok felmenekülnek a fákra. Miután elcsendesedik a hely, a kutyák elmennek, az anya várja őket egy darabig, de némelyek félénkebbek lévén, később másznak le. Van, hogy az ilyeneket az anya már nem várja meg, és elmegy a már lekerült többi bocsával” – sorolta a központba bekerült mackók árvaságának lehetséges okait Bereczky Leonardo.

Így zajlik a „visszavadítás”

Mint a szakember elmondta: a rehabilitáció folyamata három részre bontható. Az első fázisban a bocsok egy kisméretű, úgynevezett szoktató kertbe kerülnek, ahol megszokják a villanypásztor korlátozó hatását, illetve szocializálódnak egymással. A második fázisban átkerülnek egy nagyobb kert-rendszerbe, ahol természetazonos körülmények közt fejlődnek tovább. Itt önállóan kialakítják a telelőbarlangokat is késő ősz folyamán, majd az első telelésük is itt történik.

„A központ völgyét »otthon területüknek« érzik már és nem hagyják el, még ha mondjuk ráesik egy fa a kerítésre, akkor sem. Ez az élőtér folyton bővül, a mackók igényeit követve, amit az egyre nagyobb kerítményekbe való átengedéssel tudunk elérni. A harmadik fázisban, amely egybevág a természetes szétszéledési ösztönükkel, megnyitjuk az utolsó kertet és a medvék elkezdenek ki-bejárni, felfedezvén a környéket. Egy ideig gyakran visszajárnak a kertbe (ennek gyakoriságát tudjuk a kihelyezett póttáplálék mennyiségével is befolyásolni), majd egyre ritkábban. Ebben az időszakban befogjuk őket és visszavisszük származási helyükre” – osztotta meg a szakember.

Kapcsolódó

Kilőtték a Transzfogarasi úton motorkerékpárosra támadó bocsos medvét

Az olasz motorkerékpáros leszállt a járműről, fényképezte és etetni próbálta a medvét, mielőtt az állat rátámadt, derült ki a nyomozás során.

medvetámadás Transzfogaras halálos baleset

Érdekességként megemlítette, hogy a nyomkövetőkből származó adatok szerint több mint száz kilométerre elvándorolnak azok a medvék is, amelyek a közeli élőhelyekről származnak és ebből kifolyólag nem viszik őket máshová a folyamat végeztével.

A rehabilitációs folyamat fontos része, hogy az ottlétük alatt az etetésüket sodronypálya-rendszerrel oldják meg, amivel elkerülik a táplálékforrás és az ember jelenlétének az összekapcsolását az állatok fejében. A központ völgye teljesen el van zárva az emberi behatolástól, így az ott nevelkedő medvék nem találkoznak emberekkel.

„Ezért van az, hogy az elengedés utáni monitoring eredményei szerint a mi mackóink sokkal nagyobb mértékben elkerülik az emberi településeket, mint a vadonban, anyjuk mellett felnőtt fajtársaik. Erre úgy jöttünk rá, hogy követtünk párhuzamosan a vadonból befogott, hasonló korosztályú egyedeket is és az adatokat összehasonlítottuk” – hangsúlyozta Bereczky Leonardo.

Júliusig fogadnak bocsokat

A központ ebben az évben már nem tud befogadni több medvebocsot, ugyanis a befogadási időszak júliusig tart. Ez azért van, mert ezt követően az újonnan jöttekkel nem fog a már kialakult csapat szocializálódni.

„Félni fognak egymástól, és ez stressz állapotot generál. A medvék itt tartása igazán nem kemény fizikai korlátokkal történik, hanem egy pszichológiai tartás: a mackók itt érzik magukat otthon és csak akkor akarnak elmenni, amikor ösztöneik az anyjuk mellől is elterelné. Ha késői időszakokban »bedobunk« új egyedeket, felbomlik az egyensúly és a rend. Ezen kívül ilyenkor, nyár közepe után, az árván maradt mackók már önállóan megélnek a vadonban. Ha őket most egy kertbe helyezzük, folyton ki akarnak ásni, törni, tönkretéve az infrastruktúránkat. Mindezt sok éves megfigyelés és próbálkozások sorozata után tanultuk meg” – közölte a szakember.

Zárszóként Bereczky Leonardo kifejtette: a vadonban egy elárvult medvebocs legnagyobb kihívását a ragadozók, illetve nagy számban jelenlévő pásztorkutyák jelentik, amelyek ellen nincs, aki megvédje őket. Ha az elárvulás túl korai időszakban történik (június előtt), akkor – ha nem a ragadozók ölik meg – éhen hal. A Hagymás-hegységben működő rehabilitációs központ valójában az anya védelmét helyettesíti és lehetőséget nyújt a mackók ösztöneinek kibontakozására egy vad élőhelyen.

Húsz idén született medvebocs nevelkedik a központban.