Így akadályoznák meg a Gyilkos-tó teljes eltűnését

FRISSÍTVE: Ötven év múlva teljesen eltűnhet a Gyilkos-tó, ha a beleömlő patakok által hozott hordalék a jelenlegi mértékben tölti fel a medrét. Ezt az 1960-as években elkészült ülepítő gátrendszer újjáépítésével akadályoznák meg. Az ehhez szükséges anyagi források előteremtésének lehetőségeiről és a legfontosabb tennivalókról a napokban a helyszínen folytatott megbeszéléseket Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A Gyilkos-tó Székelyföld egyik legtöbb kirándulót vonzó turisztikai attrakciója. Az 1837-ben egy földcsuszamlás következtében keletkezett tó medre nagy mértékben töltődött fel az elmúlt évtizedek során a belefolyó patakok vizével érkező hordalékkal. A múlt század hatvanas éveiben rögzített adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik a meder, a tó emberi beavatkozás nélkül 2080-ra teljesen eltűnik. A közelben két hordalékfogó gáttal próbálták megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.A Gyilkos-tó 2021 tavaszán | Fotó: Hegyi Barna

„Ezek a gátak már nem látják el a feladatukat. Az egyik teljes egészében fel van telve iszappal, ami azt jelenti, hogy nincs, ahol leülepedjen a patak vize, mielőtt belefolyik a tóba. A gát szerepe ugyanis az, hogy lelassítsa, felfogja a vizet, leülepedjen a hordalék és anélkül érkezzen a tóba” – mondta el a Maszol érdeklődésére Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának gyergyószéki alelnöke.

Hozzátette, a másik gát még nincs teljesen feltelve, ám azzal is adódtak problémák. A politikus tájékoztatott: arra kérték Tánczos Barnát, környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert, hogy vizsgálják meg a Gyilkos-tóval kapcsolatos kedvezőtlen folyamatokat és oldják meg a feltöltődés problémáját.

Miniszteri vizit

A jelzés nyomán Tánczos Barna nemrég látogatást tett a helyszínen és ennek nyomán az a döntés született, hogy az egyik gátat még ebben az évben kitakarítják, mentesítik az iszaptól. Ez az ideiglenes beavatkozás a vízügyi hatóság bevonásával történhet meg minisztériumi finanszírozással.

Hosszú távon annak a lehetőségét vizsgálták meg, hogy milyen európai uniós alapból lehetne a teljes gátrendszert újjáépíteni a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi szabályozásnak megfelelően. A politikus hozzátette: a Juh-patakon található gáton egy repedés is keletkezett. A finanszírozás a helyreállítási alapból (PNRR), vagy valamelyik „környezetvédő tengelyből” történhet meg – foglalta össze a megbeszéléseket Barti Tihamér.

FRISSÍTÉS: Tánczos Barna a Maszol érdeklődésére elmondta: 30-35 ezer köbméter hordalék halmozódott fel abban a hordalékfogó tóban, amelyiket érdemes kitakarítani. A folyamat mintegy 1,5 millió lejbe kerül. "A vízügyi hatóság elkezdte ennek a munkának az tervezését, előkészítését, engedélyeztetését és ahogy ez sikerül, elő fogjuk teremteni a pénzt is. Keressük a finanszírozási lehetőséget" - fogalmazott a politikus. Hozzátette: az ülepítő, amit ki fognak takarítani, a továbbiakban is el fogja látni a feladatát, a másikkal viszont olyan problémák léptek fel, amelyek miatt újat kell építeni.

A miniszter kiemelte: a '90-es évek végén, 2000-es évek elején óriási mennyiségű fát vágtak ki a környéken, az ülepítő tavak ennek nyomán az esőzésekkor lezúduló hatalmas hordalékmennyiségnek köszönhetően teltek fel. Ugyanakkor az elmúlt húsz évben szépen visszaerdősödött a terület - tette hozzá. Tánczos Barna szerint az ülepítő tó kitakarítását még ebben az évben szeretnék elvégezni, a következő lépést pedig a következő évben tehetik meg.

Mint Táczos Barna beszámolt róla: víz- és csatornahálózatok fejlesztésére egy csütörtöki koalíciós elvi döntés alapján 1 milliárd euro áll a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium rendelkezésére. Ebből a pénzből elsősorban a nemzeti parkokban és védett területeken található települések vízhálózatát szeretnék úgy rendbetenni, hogy ne veszélyeztessék a biodiverzitást, ne szennyezzék a vizeket - emelte ki a tárcavezető.

"16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A Gyilkos-tó problémája egyaránt érinti a vízügyi hatóságot, a Békás-Szoros Nagyhagymás Nemzeti Parkot, amelynek területén található, illetve Gyergyószentmiklós városát, ahová közigazgatásilag Gyilkostó üdülőtelep tartozik.

Hiányzik a víz- és csatornahálózat

A Gyilkostó mint turisztikai településrészt érintő egyéb aktuális kérdések is szóba kerültek az egyeztetések során. Ugyanis nemcsak a tó és a tó feltöltődése okoz fejtörést, hanem a területen található turisztikai egységek számára nincs megoldva a víz- és csatornahálózat.

„Van egy minimális hálózat kiépítve, de az nem tudja ellátni a feladatát. A miniszteri látogatásnak az is része volt, hogy szót ejtsünk ennek a helyzetnek a megoldásáról, hogy további turisztikai fejlesztésekben, beruházásokban lehessen gondolkodni” – hangsúlyozta Barti Tihamér.

Hozzátette: ennek a folyamatnak az első fázisa arról szól, hogy működésbe kell helyezni és bővíteni a már lefektetett gerincvezetéket. A város fejlesztési minisztériumi finanszírozásban ebben a kérdésben továbblépne. Erre alá van írva a kivitelezési szerződés. A munka magában foglalja egy derítőállomás létrehozását is - emelte ki a politikus.

Tudják, hogy nagy a baj

Már 2004-ben megállapították a szakemberek, hogy aggasztó mértékű a Gyilkos-tó feltöltődése, amely a jelenlegi ütemben haladva a vízfelület teljes eltűnését okozhatja 50-80 év múlva – mondta el a Maszol érdeklődésére Hegyi Barna, a Békás-Szoros Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója.

A tó a nemzeti park kiemelt természeti értékének számít, ezért már 2013-ban keresték a pályázati lehetőségeket a feltöltődés megakadályozásához, az említett gátrendszer átépítéséhez. Azonban természetvédelmi vonalon ez nem volt lehetséges, hiszen a gátak inkább árvízvédelmi, vízügyi beruházás keretében építhetők újra – emelte ki a szakember.

A folyamatban elképzelhető, hogy a nemzeti park a gyergyószentmiklósi önkormányzattal közösen fog pályázni az ülepítő gátaknak az újjáépítése érdekében. „Ez egy hidrotechnikai beruházás, ezen kívül az új gátak építéséhez várhatóan területeket is kell majd kisajátítani, amit a nemzeti park önállóan nem tud véghezvinni. Ezért mindenképpen szükséges a helyi önkormányzat partnersége a pályázathoz” – emelte ki Hegyi Barna.

Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

A következő időszakban tárgyalóasztalhoz fognak ülni a park képviselői a gyergyószentmiklósi önkormányzattal, a környezetvédelmi minisztériummal és egy pályázatíró cég bevonása is szükséges lesz, tudtuk meg.

„Nemrég bukkantunk rá egy informatikus kollégánk segítségével egy sor légifelvételre, amelyek 1985-től készültek. Amikor a tíz évenkénti felvételeket egymásra tettük, pontosan láttuk, mekkora részt hódított el a szárazföld a vízfelszínből. Hatalmas mértékű a feltöltődés, még ha külső szemlélő számára nem is nyilvánvaló ez a probléma” – hívta fel a figyelmet HegyiBarna.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?