Tudjuk, hogy az egészséges életmód elengedhetetlen része a testmozgás és a sportolás. Nemcsak fizikai, hanem mentális és érzelmi egészségünkre is pozitív hatással van. Azonban fontos megérteni, hogy a sportolásnak megvannak a maga szabályai. Ha valaki fejetlenül vág bele anélkül, hogy megfelelő előkészületeket tenne, vagy figyelembe venné testének jelzéseit, akár komoly egészségügyi problémákkal is szembesülhet. Dr. Bachner István Lászlót, sportorvosi feladatokat ellátó sürgősségi főorvost kérdeztünk arról, mire figyeljünk, hogy a testmozgás valóban javíthasson az életminőségünkön.

Dr. Bachner István László szerint fontos elválasztani a profi és az amatőr sportolókat. Az amatőrök esetében, ha egy személynek szívproblémája, tüdőproblémája van, esetleg magas a vérnyomása vagy emésztőrendszeri gondokkal küzd, ami miatt nem megfelelő a cukor-, kálcium-, magnéziumszintje, akkor mindenképp ki kell vizsgálni az illetőt, hogy megállapítsák sportolhat-e, és ha igen, pontosan mit. „Például lehet, hogy úszhat vagy sétálhat, de nem szaladhat vagy biciklizhet. Fontos, hogy ne csináljon olyan megterhelő gyakorlatokat, amelyek veszélyeztetik az életét” – mondta a szakember.

Ezért van az, hogy kötelező orvosi vizsgálaton kell átesniük azoknak, akik amatőr szintről profi szintre váltanának. Ilyenkor a sportolók esetében megpróbálják kiszűrni a fent említett problémákat: veseelégtelenséget, szívelégtelenséget, szívritmuszavart, keringési problémákat, légzési elégtelenségeket. „Van egy 138 pontos listánk, amelyen meghatározták, hogy melyek azok a betegségek, amelyek mellett nem engedélyezett a sport” – tette hozzá Bachner István László.

A profi sportolók esetében a hazai sportorvosi előírásoknak megfelelően félévente kell elvégezni ezt a vizsgálatot. Ilyenkor a kiskorúak esetében követik azt is, hogy a kornak megfelelő-e a növekedési ritmus. „Előfordul már fiataloknál is, hogy ízületi fájdalmak jelentkeznek, de amennyire lehet, megpróbálunk időben segíteni a problémákon” – hangsúlyozta a szakértő.

Rossz jel, ha ájulás és hányinger jelentkezik sportolás után

Teljesen rendben van az, ha kifáradunk sportolás közben vagy után, nehezebbnek érezzük a testünket, azonban aggodalomra ad okot, ha ájulás, hányinger, gyengeség, görcsök jelentkeznek az edzés után. „Bizonyos esetekben a sportok velejárói ezek a tünetek, de a legfontosabb mindig a megelőzés” – fejtette ki Bachner István László. Példaként felhozta, ha úgy érezzük, hogy egyik héten túlterheltük magunkat, a másik héten ne menjünk el 20 kilométert szaladni, elégedjünk meg a kétszer három kilométerrel, hiszen amatőr sportolóként így is levezethetjük a feszültséget.

Ezzel szemben a profi sportolók erőnléti edzések során feszegetik a határaikat. „Az edzők a versenyprogramnak megfelelően be tudják állítani a sportoló erőnléti állapotát. Vannak nyári felkészítők, amelyek célja, hogy a sportolók elérjenek egy bizonyos szintet, ami szükséges ahhoz, hogy kedvező körülmények között tudják végigcsinálni a szezont vagy a versenyeket” – mondta a szakértő. Emellett természetesen elengedhetetlen a megfelelő értend, a megfelelő hidratálás, továbbá táplálékkiegészítőket is kapnak.

Bachner István László szerint a folyadékbevitelre kiemelten kell figyelni sportoláskor. Részben az izzadás miatt, részben az erőkifejtés miatt a szervezet több folyadékot veszít. A megfelelő táplálkozás is elengedhetetlen. Bár fontos a fehérje és a szénhidrát is, a szakember szerint a túlzott szénhidrátbevitel sem megfelelő, hiszen amit nem használ fel a szervezet, az lerakódik. Amatőr sportolóként is szükséges meghatározni, hogy milyen tápanyagból mennyit kell fogyasztani. „A megelőzés itt is fontos, hiszen nem csupán a sportolás után kell pótolni a tápanyagot, hanem előtte is úgy kell étkezni, hogy az ájulást, a rosszulléteket elkerüljük.

Hogyan számítsuk ki a napi kalóriaszükségletünket?

Először is ki kell számolnunk, hogy mennyi az alapanyagcserénk. Az alapanyagcsere (BMR) az az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges. Az egyik módszer ennek kiszámolására a Harris-Benedict képlet. Férfiak esetében: 66,46 + (13,8*testtömeg kilogrammban) + (5*magasság centiméterben) – (6,8*életkor években megadva). Nők esetében: 655 + (9,6*testtömeg kilogrammban) + (1,9*magasság centiméterben) – (4,7*életkor években megadva).

A napi energiaszükséglet függ elsősorban az alapanyagcserétől, ezen kívül pedig a fizikai aktivitástól. Ennek mértékére fizikai aktivitási faktorokat határoztak meg, amelyekkel az alapanyagcserét (BMR) megszorozva megkaphatjuk a becsült napi energiaszükségletet. Ülőmunka esetén: BMR*1,2; alacsony fizikai aktivitás esetén: BMR*1,375; közepes fizikai aktivitás esetén: BMR*1,55; nagy fizikai aktivitás esetén BMR*1,725; extrém fizikai aktivitás esetén: BMR*1,9-2,4.

Ezzel megkapjuk, hogy mennyi a napi kalóriaszükségletünk, milyen értékek között kell biztosítani a megfelelő tápanyagokat a szervezetünk számára.