Az állam idén mintegy 95 millió lejes bevételre tehet szert a borravalóból származó jövedelmek megadóztatásából, derül ki a profit.ro gazdasági portál elemzéséből. Ez nem egy jelentős összeg, tekintve, hogy az idei költségvetés 540 milliárd lejes bevétellel számol. A Maszol által megszólaltatott érintettek szerint a gyakorlati alkalmazás nem ütközik nehézségekbe. Miklós Zoltán parlamenti képviselő, az alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja kifejtette, érkeznek visszajelzések, a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó javaslatok, ezek alapján van lehetőség a finomításra.

A borravaló hivatalosítására vonatkozó jogszabály január 1-jén hatályba lépett, ez alapján a baksist fel kell tüntetni a számlán, majd kötelező ezt az alkalmazottaknak kiosztani, viszont csak 10 százalékos jövedelemadót terhelnek rá, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni utána, és nem ÁFA-köteles. A jogszabály tisztázza a borravaló törvényes fogalmát: az a pénzösszeg, amit a vendég önszántából ad a nyugtán szereplő összegen felül a kiszolgálásért, ez opcionális, nem lehet erre kötelezni senkit. A baksis a fogyasztás értékének 0 és 15 százaléka között lehet, de abszolút értékben is feltüntethető. A megadózott borravalót a munkaadó a belső szabályzat alapján ki kell ossza az alkalmazottak között. A jogszabály két tevékenységi kódot (CAEN) jelöl meg – az éttermek, valamint a bárok és egyéb italokat felszolgáló egységek - kell alkalmazzák.

Kedvesebb lehet a pincér

Nem bonyolult a jogszabály alkalmazása, mondta el a Maszolnak Debreczeni János könyvviteli szakértő. Kifejtette, első lépésben egy fizetési jegyzéket (notă de plată) készítenek a vendéglátó egységben, ezen szerepel a fogyasztás, majd hozzáírják a vendég által felajánlott borravalót, ez alapján állítják ki a végleges pénztári nyugtát, és veszik el a pénzt. A borravalót külön tételként könyvelik, levonva belőle a 10 százalékos jövedelemadót. A maradékot a belső rendszabály alapján szétosztják az alkalmazottak között.

Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem tulajdonosa is megerősítette, hogy a gyakorlatban zökkenőmentesen alkalmazzák a jogszabályt, viszont esetenként kínos, hogy a pincér rá kell kérdezzen a vendégre, ad-e borravalót. Ennek az is lehet a hosszútávú hatása, hogy a felszolgálók sokkal kedvesebbek lesznek, véli a vállalkozó, hangsúlyozva, hogy ez a rendszer a világszerte elterjedt, előbb-utóbb Románia is fel kellett zárkózzon.

Érkeznek a visszajelzések, javaslatok

Nem feltétlenül az állami bevételek növelése volt a cél, hanem hogy a borravaló kikerüljön a szürke zónából, szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, akinek a módosító javaslatait is tartalmazza a jogszabály. Az RMDSZ gazdasági szakértője hangsúlyozta, már érkeztek visszajelzések, ezek alapján utólag is lehet majd finomítani az alkalmazáson.

A jogszabályt elsősorban a szakma szorgalmazta, több érv is szólt mellette. Elsősorban az, hogy bankkártyás fizetés esetén nem volt lehetőség arra, hogy a vendég borravalót adjon, mert az összeg automatikusan bekerült volna a cég számlájára, és onnan nem lehetett visszajuttatni az alkalmazottaknak. Szintén kizárta a baksis lehetőségét, ha egy cég képviselői üzleti ebédet fizettek, és azt el kellett számolják. A jogszabály azt is megoldotta, hogy a vendéglátásban dolgozóknak ezentúl hivatalos jövedelemként jelenik meg a borravaló, amit fel tudnak mutatni például, ha bankhitelt akarnak felvenni. Ugyanakkor az ágazat pénzügyeiben is rendet tett, hiszen korábban egy pénzügyi ellenőrzés során nem tudták bizonyítani, hogy a kasszában levő plusz pénz tulajdonképpen a borravaló, és nem adócsalásból származik.

Visszajelzések érkeznek, felmerült, hogy a cukrászdákban, a falusi kocsmákban a pultnál fizetnek a vendégek, nem indokolt rákérdezni, hogy adnának-e borravalót. Olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy a vendéglátóegységek írják ki jól látható helyre, az alkalmazott árréshez hasonlóan, hogy mekkora szervizdíjjal dolgoznak, ami akár 0 százalék is lehet, ha nem akarják ezzel bonyolítani a tevékenységet. A gyakorlati alkalmazás során megfogalmazódnak javaslatok, ezek alapján még lehet módosítani a jogszabályt, szögezte le az RMDSZ szakpolitikus.

(Nyitókép: Unsplash)