A kiegyensúlyozott étrend alapja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, ám egyre nagyobb terhet ró a családokra ezek beszerzése. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a zöldségek drágultak leginkább, februárban januárhoz képest átlag 6,35 százalékkal növekedtek a zöldség- és zöldségkonzerv árak.

Közben a papíron hatalmas agrárpotenciállal rendelkező Románia nem képes fedezni a belső termelésből a hazai fogyasztást, az import zöldség pedig gyakran olcsóbb, mint ami helyben megterem. Románia 33 év alatt nem dolgozott ki egy hatékony agrárstratégiát, vázolta a kialakult helyzet okát megkeresésünkre Fazakas Miklós, zöldségtermesztő vállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei elnöke, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnöke.

Az elmúlt években folyamatosan növekszik a zöldség- és gyümölcsimport, jelenleg ezekből a termékekből több mint 1,5 millió tonnát hozunk be külföldről, ami 1,2 milliárd euróval növeli a kereskedelmi deficitet. A KeysFin elemzői arra számítanak, hogy középtávon tovább növekszik Románia függősége általában az élelmiszer-importtól, és ezen belül különösen a zöldség- és gyümölcsimporttól. Az okok között említik a nyersanyagok és a közüzemi szolgáltatások növekvő árait, de mindenekelőtt a jól meghatározott országos támogatási program hiányát. Közben szerencsére az igény növekszik, az ourworldindata.org adatai szerint 2019-ben a romániaiak voltak az egyik legnagyobb zöldségfogyasztók Európában, 141,5 kilogrammal fejenként. A mezőgazdasági minisztérium pedig közölte, hogy két évvel később, 2021-ben az egy főre jutó romániai zöldségfogyasztás 180,2 kilogramm volt. Ezzel párhuzamosan viszont a termőterületek csökkenése miatt a zöldségtermés 1,2 százalékkal visszaesett.

Hiányzik a stratégia

Minden probléma abban gyökerezik, hogy az elmúlt 33 évben Romániában nem sikerült kidolgozni egy hatékony agrárstratégiát, és a törvénykezésben is elmaradások vannak, szögezte le Fazakas Miklós. Az RMGE Maros megyei elnöke kifejtette, a zöldség- és gyümölcstermesztést mostohán kezelték, „sok vonat elment”, az uniós előcsatlakozási programokat nem sikerült hatékonyan kihasználni, majd a csatlakozás után sem készült egy olyan finanszírozási mechanizmus, amelyen keresztül az ágazatot valósa módon lehetett volna támogatni. Olyan beruházásokat, és termesztéstechnológiákat kellett volna meghonosítani, melyek szavatolják a megfelelő mennyiség és minőség gazdaságos megtermelését. A jelenlegi feltételek mellett a hazai termelők, egységnyi területen, sokkal kevesebbet termelnek, mint külföldi versenytársaik, a lengyelek, törökök, olaszok vagy a spanyolok, részletezte Fazakas Miklós.

Évtizedekre visszamenőleg látszik, hogy mekkora hiányosságok vannak a zöldség- és gyümölcstermelés terén, a hazai termelők a friss piacot sem tudják ellátni. Fel kellene építeni az ágazatot, hiszen a jelenlegi csak „szánalmas töredéke” annak, amire szükség és igény lenne. „Még mindig 30-50 éves technológiával próbálunk termelni és fennmaradni, miközben megváltozott a világ, és a fogyasztói elvárások, szokások” - részletezte Fazakas Miklós. Meglátása szerint egyértelműen jelzi, hogy az egész rendszerben hiba van, míg a lengyel gazda a töredékéért állítja elő ugyanazt a zöldséget, mint a hazai termelők, mert a lengyelek beruháztak technológiába, értékesítési modulokba, nagy raktárakba, logisztikába, így olcsón tudja behozni a jó minőségű zöldséget. Ha a helyi gazdák ugyanolyan feltételek mellett termelnének, már a szállítással „ráverhetnének” árban az importra, hiszen ezer kilométer szállítás a jelenlegi üzemanyagárak mellett már jelentős többletköltséget generál, szögezte le Fazakas Miklós.

Több támogatásra, egyszerűbb pályázati feltételekre lenne szükség

Hozzátette, a székelyföldi zöldség ízvilága és beltartalmi értéke kiemelkedő, például Alsó-Nyárádmentén, az úgynevezett „Murokországban” Európában egyedülálló ízvilágú sárgarépa terem, de ennek népszerűsítésére sincs stratégia. Ezért nem lehet a kistermelőket felelőssé tenni, hiszen önállóan nagyon nehéz ezt megoldani, mutatott rá Fazakas Miklós. A Marosi Termék védjegyet ugyan kilenc kategóriában bejegyezték, de arra sem kaptak támogatást, hogy ezt a projektet elindítsák, holott pozitív hatása lehetett volna a helyi termékek értékesítésében, ha sikerül olyan vásárokat megszervezni, ahol a védjegy használati jogával rendelkező gazdák árulnának. Ezzel biztosítva lett volna az eredet, a minőség, és a megfelelő ár. A termelő és a fogyasztó is jól járt volna, ezzel is erősítve a bizalmat a két fél között.

Ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban megfelelő ágazati beruházások és termesztéstechnológiák beszerzése valósulhasson meg, melyek révén segíteni lehetne az ágazatot, az uniós pályázati feltételeket egyszerűbbé kellene tenni, és a rendelkezésre álló finanszírozási keretet jelentősen bővíteni szükséges, összegezte Fazakas Miklós.