Több mint száz napja nevezték ki az európai alapok minisztériumának államtitkárává, de már a kinevezése előtt megkezdte a felkészülést Hegedüs Csilla, akit arról kérdeztünk, milyen tapasztalatokat gyűjtött országjáró körútja során. Megtudtuk, rengeteg jó példával szembesült, de megannyi kritikát és javaslatot is kapott az uniós projektek lebonyolításával kapcsolatban.

Közel kétszáz nap eltelt államtitkári kinevezése óta. Önnek nem új terep Bukarest, de mégis miképpen sikerült felvennie és átlátnia a feladatait az európai alapok minisztériumában?

Már a kinevezésem előtt, amikor megtudtam, hogy rám vár ez a feladat, elkezdtem olvasni, tanulni. Persze, mondhatni szerencsés vagyok, hiszen nem idegen számomra ez a közeg, sem Bukarest, sem az Európai Unióval való munka: 17 éve írtam az első uniós pályázatot, 15 éve dolgozom az európai bizottsággal, voltam már államtitkár Bukarestben. De természetesen attól még izgalmas és kihívásokkal tele volt az elmúlt időszak, rengeteget kellett tanulnom, és tanulok folyamatosan, emberekről, rendszerekről, arról, hogyan tudnám a „nem lehet” attitűdöt a „megoldjuk” hozzáállásra változtatni.

Ha röviden összegeznem kellene ezt a fél évet, ezek jutnak eszembe: több mint 1000 órányi egyeztetés, gyűlés, amelyben az országos helyreállítási tervet raktuk össze, 12 kulturális útvonal-tervet dolgoztunk ki, amelybe 300 turisztikai látványosságot fogunk népszerűsíteni és 225-öt pedig restaurálni. Több mint 200 polgármesternek, alpolgármesternek, tanácsosnak mutattam be az országos helyreállítási tervet, hogy időben tudjanak felkészülni a pályázásra. Az Emberi Erőforrások Fejlesztési Program által több tíz támogatási szerződést írtunk alá, amelyből például 1,4 millió emberen fogunk segíteni a rákos, érrendszeri és más betegségek megelőzésében, támogattuk az Iskola utáni iskola felzárkóztató programot, amelyen több ezer diák vehetett részt.

Egyszerűsítettük a pályázati rendszert és létrehoztunk egy olyan honlapot, ahol minden pályázati lehetőséget összesítünk és közzéteszünk, már most 200 felhívás közül lehet válogatni. A munkát folytatjuk, hiszen hamarosan indul az új pályázati ciklus, az országos helyreállítási tervet véglegesítenünk kell, majd természetesen, az ott megfogalmazott vállalásokat életbe is kell léptetnünk.

Az elmúlt hónapokban számos terepszemlét tartott szerte az országban. Milyen tapasztalatokat gyűjtött az uniós támogatások felhasználásáról?

Az elmúlt fél évben jártam Bihar, Szilágy, Szatmár, Maros, Kolozs, Hargita, Kovászna megyében és nagyon jó példákat láttam mindenhol. Az egyik kedvencem talán annak a roma származású nőnek a története, aki úgy indította el betonkerítés-öntő vállalkozását, hogy sem írni, sem olvasni nem tudott, a vállalkozása viszont annyira kinőtte magát, hogy most már egy nagyobb műhelyre lenne szüksége.

Egy másik kedves történet annak a fiatalnak a története, aki egy Bihar megyei faluban nyitott egy gyorsétkezdét. Kolozsváron kollégáimmal egy olyan kávézóban ittunk nagyon finom kávét, amelyet egy látássérült fiatal nyitott pár hónapja és négy fogyatékkal élő alkalmazottal dolgozik. Ugyancsak Kolozsváron meglátogattunk egy olyan varróműhelyt, amelyet uniós támogatásnak köszönhetően indítottak el, és ahol újrahasznosított és természetes anyagokból készítenek gyerekruhákat. Voltunk egy olyan nappali központban is, ahol naponta 40–50 idősnek tartanak foglalkozásokat és több, mint 80 embernek biztosítanak otthoni ellátást. Egy olyan központban is jártam, ahol a családon belüli erőszak áldozatain segítenek, és ahol már több mint 120 áldozattal dolgoznak.

Bihar megyében voltam olyan szakiskolában, ahol végre kipróbálhattam, milyen egy buldózert kezelni, hiszen európai pénzből egy szimulációs rendszert tudtak vásárolni és felszerelni a diákok számára. De láttam jó példákat Hargita megyében is, ahol az iskolák és vállalkozások kötöttek partnerséget azért, hogy a diákok szakmai gyakorlatukat egy helyi cégnél végezhessék el, így segítve azt, hogy az iskola után munkahelyet is találjanak maguknak ott.

Ezen tapasztalatok alapján miben módosítaná az EU-s források felhasználásának előírásait?

Amikor ezekkel az emberekkel találkozom, akkor mindig megkérdezem, hogy mi az, amin változtatnának. Legtöbben a túlzott bürokráciára panaszkodtak, ezzel pedig teljesen egyetértek és harcolunk is a minisztériumban azért, hogy egyszerűsítsük a pályázati rendszert.

Egy másik dolog, amire felhívták a figyelmem, az az, hogy egyes projekteknek talán hosszabb kifutási idejük kellene legyen, lásd például az iskolák és cégek közötti partnerséget, most például dolgozunk azon, hogy azt a projektet meghosszabbítsuk.

Románia elég gyengén áll a rendelkezésére álló uniós alapok felhasználásával. Hogyan lehetne növelni az uniós támogatások felhasználásának mértékét?

Ez igazából egy tévhit, akár az ellenzék által terjesztett álhírnek is nevezhetnénk, hiszen Románia nem áll rosszul, de természetesen állhatna jobban is... Május elején az abszorbciós ráta, a 2014–2020-as támogatási ciklusban, 55%-os volt, azaz 16,8 milliárd euró érkezett az országba. Ez az EU-s 58%-os átlagát üti, egyenlő például a Belgiuméval és nagyobb, mint az Olaszországé, Spanyolországé, Dániáé és Hollandiáé.

Több helyen is bemutatta az országos helyreállítási tervet. Milyen visszajelzések érkeztek az intézkedéscsomagról?

„Hű, milyen zöld lesz minden!” És valóban, hiszen az önkormányzatoknak lehetőségük lesz zöld autóbuszokat vásárolni, bicikliutakat építhetnek vagy környezettudatos módszerekkel újíthatják fel a középületeiket. Amikor a kulturális utakról beszéltem nekik, akkor is ajánlottak helyszíneket, ott helyben szőttek terveket arra, hogy a településük, egy-egy látnivaló hogyan tudna bekerülni az útvonalakba. És persze, ott van a víz- és gázhálózat építése is, amit rengeteg polgármester örömmel vett, hiszen sok településen lenne szükség ezeknek a hálózatoknak a bevezetésére.

Én minden esetben azt láttam, hogy a polgármesterek nyitottak ezekre az intézkedésekre, vannak terveik, és érdekli őket az, hogy hogyan tudják európai uniós alapokból fejleszteni közösségeiket. Viszont rengeteg kérdésük és megjegyzésük is volt, ezeket jó volt tisztázni, számomra is nagyon tanulságos volt az építő kritika, sok mindent fel tudtam használni az Európai Bizottsággal való egyeztetésekkor is.

Új uniós költségvetési ciklus kezdődik, hogyan látja, az önkormányzatok felkészültek az újabb és sok esetben nagymértékben megváltozott pályázati kiírásokra?

Azt látom, hogy az önkormányzatok, a polgármesterek, alpolgármesterek nyitottak, kíváncsiak és akarnak dolgozni, akarják fejleszteni a településeket. Hogy mennyire felkészültek, nem tudom, viszont mi pontosan azért vagyunk ott a minisztériumban, azért vagyunk kormányon, hogy segítsünk nekik bármikor, amikor elakadnak, amikor kérdésük van.