Csendesen telt a hétvége a parajdi sóbánya vízzel elárasztott tárnái környékén, nem történt semmilyen kirívó esemény. A Korond-patak mederszabályozásán dolgozó kivitelező cég három munkafronton halad – hangzott el a hétfői, helyszíni sajtótájékoztatón.

Semmilyen váratlan, biztonsági intézkedést maga után vonó esemény nem történt az elmúlt 48 órában a parajdi sóbánya környékén, illetve a Korond-patak medrében a károsult szakaszon – számolt be hétfői, parajdi sajtótájékoztatóján Petres Sándor, Hargita megye prefektusa.

A Korond-patak mederszabályozásán dolgozó kivitelező cég három munkafronton halad, számolt be a kormánymegbízott. „Egyrészt a felfüggesztési rendszer betontartóit öntik be, másrészt a csővezeték elhelyezésével dolgoznak, harmadrészt pedig a csővezetékbe beléptető vízrendszer kialakítását végzik” – részletezte Petres Sándor.

Kapcsolódó

Sószennyezés a Kis-Küküllőben: ismertette megoldásait a Maros megyei prefektúra

A szennyezett víz tisztítását lehetővé tevő fordított ozmózis berendezéseket szereznek be, és nyersvíz-vezeték is épülne a tervek szerint. 

parajdi katasztrófa Parajd sóbánya Parajd Kis-Küküllő mente ivóvíz só

A prefektus a vízügyi intézkedésekkel kapcsolatosan megosztotta: a Korond-patak és az Egres-patak vizét továbbra is átszivattyúzzák a bánya alatti meder-részbe. Ennek köszönhetően „elég szépen” csökkent a bánya alatti mérések során rögzített vezetőképesség, de még mindig 3-4 gramm/liter sótartalom szintet regisztráltak.

A Kis-, illetve Nagy-Küküllő folyók, valamint a Maros vizét is monitorozzák a vízügy szakemberei, az első szennyezési hullám Nagylakig ért el, ám ott a megengedett klorid-tartalmi értékeken belüli adatokat mértek – közölte Petres Sándor.

A Kis-Küküllő folyó sótartalmának riasztó emelkedése miatt „a megyei hatóságok nem csupán a sürgősségi vízosztásra korlátozzák intézkedéseiket”, épp ellenkezőleg: „a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság aktív és koordináló szerepet vállalt a rövid, közép- és hosszú távú megoldások azonosításában és előmozdításában” – tette közzé a Maros megyei prefektúra vasárnapi közleményében.

A közleményben ismertették a jóváhagyott rövid és középtávú megoldásokat, valamint a lakosság folyamatos segítésének módját: 

„1. Rövid távú megoldás – sürgősségi beruházás: Pénzügyi támogatást kértek az Országos Katasztrófavédelmi Bizottságtól fordított ozmózis berendezések beszerzésére. Ezek a modern rendszerek lehetővé teszik a szennyezett víz gyors kezelését, valamint a sók és egyéb szennyeződések eltávolítását.

2. Középtávú megoldás – tartós infrastruktúra: Javaslat született egy nyersvíz-vezeték kiépítésére a bözödi víztározóból, amely több víztisztító állomást látna el a térségben (Gyulakuta, Küküllőszéplak, Dicsőszentmárton), és a jövőben más, a Kis-Küküllő mentén fekvő településeket is kiszolgálhatna.

3. Folyamatos lakossági támogatás: Továbbra is zajlik a lakosság ivóvízzel való ellátása ciszternák és palackozott víz biztosítása révén az összes érintett településen – ez az egyik legfontosabb intézkedés a közegészségügy védelmében” – sorolják a közleményben. 

Mint korábban írtuk, a parajdi bányát ért katasztrófa nyomán a Korond-patakba és onnan a Kis-Küküllőbe került magas sótartalom miatt több település vezetékes ivóvíz nélkül maradt a folyó mentén, ugyanakkor – egy független szakemberekből álló csoport megállapítása szerint – nagy valószínűséggel kipusztult a halfauna és ezzel párhuzamosan a makrogerinctelen közösség is elpusztult.