Hargita megyében 1850 személy talált munkát 2026 első nyolc hónapjában a megyei foglalkoztatási program keretében – közölte a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM). Ez 521-gyel kevesebb, mint tavaly, az év azonos időszakában.

A január 1. és augusztus 31. között munkába állók 53,57 százaléka, azaz 991 személy férfi, 46,43 százaléka, 859 személy pedig nő volt. Lakóhely szerint 1102-en, vagyis 59,57 százalékuk vidéken, 748-an, azaz 40,43 százalékuk városi környezetben él.

Az AJOFM szerint ugyan a nyilvántartott munkanélkülieknek mindössze 29,22 százaléka városi lakos, a városiak elhelyezkedési aránya azt mutatja, hogy könnyebben találnak munkát, mint a vidéken élő álláskeresők.

A 45 év felettiek tették ki az elhelyezkedők csaknem felét

Korosztály szerint a munkába állók legnagyobb csoportját a 45 év felettiek alkották: 921-en foglaltak el új munkahelyet, ami az összes elhelyezkedő 49,78 százaléka. A 25 év alatti fiatalok közül 351-en találtak munkát, a 35–45 év közöttiek közül 288-an, a 25–30 éves korosztályból 171-en, míg a 30–35 év közöttiek közül 119-en helyezkedtek el.

Az újonnan alkalmazottak között 473 olyan, 30 év alatti fiatal is volt, aki nem dolgozott korábban, és sem oktatásban, sem szakképzésben nem vett részt, vagyis NEET-fiatalnak számít.

A legtöbben középiskolai végzettséggel helyezkedtek el

Iskolai végzettség szerint a legtöbb munkába álló személy középiskolai tanulmányokat végzett: számuk 677 volt. Őket a szakiskolai végzettséggel rendelkezők követték 498, illetve az általános iskolai végzettségűek 351 fővel.

Egyetemi végzettséggel 190-en, alapfokú végzettséggel vagy végzettség nélkül 89-en, posztliceális képzéssel pedig 45-en találtak munkát.

Az ügynökség nyilvántartásába való bekerüléskor megállapított elhelyezkedési esélyek alapján a munkába állók 71 százaléka a „közepesen foglalkoztatható” kategóriába tartozott. A „nehezen foglalkoztathatók” aránya 20 százalék, a „könnyen foglalkoztathatóké” 5, míg a „nagyon nehezen foglalkoztathatóké” 4 százalék volt.

A legtöbb állást a kereskedelemben, az építőiparban – elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben –, a vendéglátásban és az iparban kínálták.