Október 8-ra halasztotta az alkotmánybíróság a döntést a bírói nyugdíjak alkotmányosságáról. FRISSÍTVE: Átment az alkotmányossági szűrőn az állami hatóságok hatékonyságát növelő kormányjavaslat.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban a legfelsőbb bíróság kért alkotmányossági vizsgálatot. 

A legfelsőbb bíróság szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan ellenzik az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítésére irányuló kísérleteket.

Úgy vélik, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.

A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.

Mint írtuk, Ilie Bolojan miniszterelnök politikai sorsa múlhat az alkotmánybíróság döntésén. Amennyiben a taláros testület elkaszálja a tervezetet, a döntés a kormányfő lemondását, így a kabinet bukását eredményezheti. Bolojan több alkalommal is beszélt arról, hogy amennyiben a tervezett deficitcsökkentő intézkedések megvalósítása ellehetetlenül, nincs elég legitimitása a miniszterelnöki munka folytatására.

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén egyöntetűen elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) beadványát, amellyel megtámadták az energiaszabályozó hatóság (ANRE), a pénzügyi felügyeleti hatóság (ASF) és a távközlési hatóság (ANCOM) működésének hatékonyabbá tételét célzó törvénytervezetet.

A testület közleménye szerint a bírák egyhangúlag döntöttek a beadvány elutasításáról, és megállapították, hogy az autonóm szabályozó hatóságok működésének hatékonyabbá tételét célzó jogszabályjavaslat előírásai nem sértik az alkotmányt. Indoklásuk szerint a kormány az alkotmány tiszteletben tartásával vállalt felelősséget a törvénytervezetért, kellőképpen megindokolva az eljárás szükségességét és sürgősségét.

Az alkotmánybíróság leszögezte, hogy a törvényhozónak jogában áll intézkedést hozni az autonóm szabályozó hatóságok alkalmazotti létszámának és a személyzet bérének/juttatásának csökkentéséről, és azt is megállapította, hogy az erről rendelkező előírások nem sértik az alkotmányt. Az alkotmánybíróság döntése végleges és kötelező érvényű.