Eldőlhet Ilie Bolojan miniszterelnök sorsa ezen a héten. A koalícióban óriási a feszültség a közigazgatási leépítések és megszorítások terve miatt, az alkotmánybíróság pedig szerdán dönt a bírák nyugdíját szabályozó törvényről. Amennyiben a taláros testület elkaszálja a tervezetet, a döntés a kormányfő lemondását, így a kabinet bukását eredményezheti. 

Ilie Bolojan több alkalommal is beszélt arról, hogy amennyiben a tervezett deficitcsökkentő intézkedések megvalósítása ellehetetlenül, nincs elég legitimitása a miniszterelnöki munka folytatására.

„Azt tartottam nagyon helyesnek és tisztességesnek a román állampolgárokkal és a koalíciós partnerekkel szemben, hogy amikor egy nagyon fontos felelősséget vállalsz nehéz körülmények között, egy terv alapján, tartsd is magad ehhez a tervhez, és tedd meg mindazt, ami tőled telik, hogy teljesítsd a szükséges feltételeket az eredmények eléréséhez, ne töltsd be a pozíciót hiába. (…) Ha ezek a feltételek már nem teljesülnek (…) egy pozícióban maradni azt jelenti, hogy becsapod a részvényeseidet, egy magánvállalat esetében, vagy a polgárokat, ha egy közösségben betöltött pozícióról van szó” – mondta korábban a kormányfő.

Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint ugyanakkor a bírák nyugdíjának reformja átmehet az alkotmányossági teszten. A volt szociáldemokrata igazságügyi miniszter a Digi24-nek azt mondta: az alkotmánybíróság döntésének alapját képezi a törvény kidolgozásának társadalmi és gazdasági kontextusa is. Szerinte aggodalomra leginkább a bírói nyugdíjak csökkentésére vonatkozó rendelkezés adhat okot.

Kapcsolódó

Szeptember végén lemondhat Ilie Bolojan – Az alkotmánybírák kezében a döntés

Ilie Bolojan miniszterelnököt lemondásra kényszeríthetik, ha az igazságügyi nyugdíjreform alkotmányellenesnek bizonyul.

deficit Ilie Bolojan Bolojan-kormány Alkotmánybíróság

„Ebben a helyzetben hajlok arra, hogy a törvény át fog menni az alkotmánybíróságon. Egy törvényt általában abban a társadalmi, gazdasági kontextusban kell értelmezni, megalkotni, amelyben azt alkalmazni fogják. Emlékezzünk vissza a 2009–2010-es válság időszakára. Ez volt az érv, amiért bizonyos intézkedéseket európai szinten alkotmányosnak nyilvánítottak. A német alkotmánybíróság szépen és megalapozottan mondta ki, hogy a válságidőszakok joggyakorlat-változást is indokolhatnak” – fogalmazott Toader. 

Az egykori alkotmánybíró szerint a bírák esetében a fokozatos nyugdíjkorhatár emelése tisztességes, helyes és szükséges intézkedésnek tűnik. Az alkotmánybíróság szeptember 24-én vitatja meg a sok vitát kiváltó törvényt. Ugyancsak szerdán dönt a taláros testület a kormány  hiánycsökkentő intézkedéseket előíró második csomagjának többi törvényének alkotmányosságáról is. 

Ugyanebben a felállásban folytathatják, új kormányfővel

Szintén ezen a héten – várhatóan kedden – újabb kormánykoalíciós ülést tartanak a helyi közigazgatási reformról. Ilie Bolojan és a PSD illetve az RMDSZ vezetői radikálisan eltérő álláspontot képviselnek, amelyeket egyelőre úgy tűnik, nagyon nehéz összeegyeztetni. Lia Olguța Vasilescu, Craiova polgármestere szerint, ha Bolojan továbbra is rugalmatlan marad és „a mandátumát az asztalra téve játszik”, akkor „mi nem fogunk ellenkezni (a lemondásra vonakozóan)”. A városvezető azt mondta, ha Ilie Bolojan lemond, a koalíció vezetői folytatni tudják a kormányzást ugyanabban a koalíciós felállásban, csak miniszterelnök személye jelentené a változást.

„Mi nem akarjuk Romániát válságba taszítani. Nem akarjuk, hogy Ilie Bolojan távozzon, csak azt szeretnénk, hogy nagyobb rugalmasság legyen a részéről bizonyos, józan ész diktálta ügyekben, amelyeket jól akarunk végrehajtani. Ha azonban Ilie Bolojan úgy dönt, hogy lemond, a koalícióban nem lesz válság, mert van egy aláírt protokollum. Másfél évig a PNL jelöli a miniszterelnököt. Tehát a PNL-t felkérik, hogy azonnal jelölje az új miniszterelnököt, aki vállalja a kormányzás felelősségét. Így nincs politikai válságot” – fogalmazott Vasilescu. Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke kizárta, hogy az általa vezetett párt 2027 előtt átvenné a miniszterelnöki pozíciót. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Antena 3-nak adott interjúban elismerte a négy párt között létező vitákat és bírálta, hogy azok a nyilvánosság előtt zajlanak. Elmondta: bár a koalíció vezetői mind egyetértenek a kiadások csökkentésében, még nem született megállapodás arról, hogyan kellene ezt a megtakarítást végrehajtani. Kelemen Hunor hangsúlyozta, támogatja a ténylegesen betöltött állások 10 százalékának megszüntetését, ami 13 ezer tisztviselő elbocsátását jelentené. Hangsúlyozta: Románia rendkívül nehéz időszakon megy keresztül. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy nem ért egyet azzal, miszerint a négypárti koalíción kívül nincs kormányzati alternatíva. “Mindig van alternatíva, hogy jobb vagy rosszabb, azon lehet vitatkozni” - tette hozzá.

Ilie Bolojan esetleges lemondásával kapcsolatban Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes korábban a Maszolnak azt mondta, van egy ilyen veszély. Hozzátette: az RMDSZ meg van arról győződve, hogy ennek a koalíciónak így, ebben a formában kell tovább mennie. Mint mondta, Románia számára az egyik legfontosabb dolog most a politikai stabilitás. A politikus szerint ez a feltétele annak, hogy az elkövetkező félév nehéz időszaka után a felfelé ívelő ágra lépjen gazdaság, elinduljanak a befektetések, ezáltal munkahelyek jöjjenek létre, visszaálljon a bizalom, aminek következtében növekedni kezdjen a fogyasztás. 

Kapcsolódó

Kinek a kormánya? - Teret nyertek Cioloș bizalmasai a Bolojan-kabinetben

Oana Țoiu külügyminiszter - aki jelenleg az USR parlamenti képviselője - politikai pályafutását a Dacian Cioloș által alapított PLUS pártban kezdte.

PNL Bolojan-kormány Ilie Bolojan Dacian Ciolos

Pászkán Zsolt politikai elemző nemrég a Maszolnak. elmondta: a miniszterelnök már olyan gyakran dobja be ezt a lemondásos jolly jokert, hogy fenyegetésként elkezdett inflálódni. „A politikában és a háborúban ez egy rendkívül kockázatos lépés, mert a blöff csak korlátozott ideig működik és sokkal gyakrabban történik meg, hogy valaki lehívja a blöfföt, mint a kártyaasztalnál. És akkor arcvesztés nélkül nem lehet visszalépni. Ha az alkotmánybíróság most elmeszeli a javaslatát, akkor Bolojan egyre kevésbé tud majd hivatkozni a nemzeti érdekre, ha mégis maradna. Különösen úgy, hogy még a saját pártján belül is növekszik azok száma, akik a fejét vennék” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.  

Az Avangarde közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint az AUR 41 százalékos támogatottsággal nyerné a választást, ha azokat most vasárnap szerveznék. A PSD 19, a PNL 13, az USR 12, az RMDSZ 6 százalékon áll. A megkérdezettek 74 százaléka úgy látja, hogy az ország rossz irányba halad, míg csupán 21 százaléknyian látják úgy, hogy jó irányba. A válaszadók 51 százaléka csalódott a kormányban.