Ilie Bolojan lemondásához és a kormány deficitcsökkentő politikája legitimitásának megkérdőjeleződéséhez is vezethet az alkotmánybíróság estleges elutasító döntése a bírák és ügyészek nyugdíjrefomjával kapcsolatban. Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy feszültség van Nicușor Dan államfő és a miniszterelnök között, a kormányfő óriási politikai hibát vétett, amikor az általános nyugdíjkorhatár várható emeléséről beszélt.         

Ilie Bolojan miniszterelnököt lemondásra kényszeríthetik, ha az igazságügyi nyugdíjreform alkotmányellenesnek bizonyul. Daniel Fenechiu, a PNL szenátusi frakcióvezetője szerint a kormányfő kész vállalni a következményeket. Az alkotmánybíróság szeptember 24-én tárgyalja a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvény ügyében, amelyért a kormány a parlamentben vállalta a felelősséget.

Fenechiu úgy látja, az alkotmánybíróságnak több lehetősége is van, amikor megvizsgálja a legfelsőbb bíróság által benyújtott óvást. „Három megoldása van, nem kettő. Az alkotmánybíróságnak lehetősége van elutasítani a legfelsőbb bíróság által benyújtott óvást, lehetősége van teljes egészében elfogadni azt, a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítva, illetve lehetősége van kimondani: a törvény alapvetően rendben van, de egy kicsit módosítani kell” – mondta a Digi24-nek a PNL-s politkus.

Arra a kérdésre, hogy Bolojan lemond-e miniszterelnöki pozíciójáról egy negatív döntés esetén, Fenechiu határozottan válaszolt: „Igen, biztosan.” Nemcsak a PNL köreiben merült fel a kormányfő távozásának kérdése. Kelemen Hunor RMDSZ-elnöke korábban kijelentette: az alkotmánybíróság  elutasító döntése a kormány legitimitásának elvesztésével lenne egyenértékű. Hasonló álláspontot fogalmazott meg maga Bolojan is. „Ha egy ilyen csomag elbukik az alkotmánybíróságon, nehéz lenne azt feltételezni, hogy ennek a kormány továbbra is legitimitása van ahhoz, hogy más igazságtalanságokat vagy felhalmozódott problémákat megoldjon” - fogalmazott a miniszterelnök.

Kapcsolódó

Reform helyett leépítések – A hadsereg és a titkosszolgálat érinthetetlen 

Cristian Pîrvulescu politikai elemző nehezményezi, hogy a kormányfő reformnak nevezi az elbocsátásokat.

Bolojan-kormány Ilie Bolojan megszorítások deficit

Milyen döntés várható szeptember 24-én az alkotmánybíróságtól a bírák és ügyészek nyugdíjával kapcsolatban? - kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. Szerinte ha az eddigi gyakorlatot követné a részleges tagcserén átesett alkotmánybíróság, akkor el kellene utasítania, s úgy tűnik, az AUR is erre számít, mert ez volt az egyetlen javaslat, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be bizalmatlansági indítványt. 

„Ugyanakkor erőteljes támadás indult az igazságszolgáltatási rendszer ellen a média egy részén keresztül, ami egyfajta mankóként szolgálhat az alkotmánybírák számára. A nép elvárásaira hivatkozva eleget tehetnek a kormányzati elvárásnak. Jelenleg úgy érzem, hogy 50-50 százalékos esélye van mindkét megoldásnak, a következő két hét történései, a belpolitikai zsarolásokat és az esetleges külföldi beavatkozásokat is ideértve, pedig talán majd nekünk, kívülállóknak is jelezhetik majd, hogy melyik változat lesz végül a befutó” – fogalmazott a Maszolnak a Magyar Külügyi Intézet nagybányai származású Románia-szakértője. 

Inflálódott miniszterelnöki fenyegetés

A Bolojan esetleges lemondását firtató kérdésünkre az elemző azt mondta, a miniszterelnök már olyan gyakran dobja be ezt a jolly jokert, hogy fenyegetésként elkezdett inflálódni. „A politikában és a háborúban ez egy rendkívül kockázatos lépés, mert a blöff csak korlátozott ideig működik és sokkal gyakrabban történik meg, hogy valaki lehívja a blöfföt, mint a kártyaasztalnál. És akkor arcvesztés nélkül nem lehet visszalépni. Ha az alkotmánybíróság most elmeszeli a javaslatát, akkor Bolojan egyre kevésbé tud majd hivatkozni a nemzeti érdekre, ha mégis maradna. Különösen úgy, hogy még a saját pártján belül is növekszik azok száma, akik a fejét vennék” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.  

George Rîpă politikai elemző, a Right Politics igazgatója úgy látja, az igazságszolgáltatás valódi reformjának hiánya – az alkotmánybíróságot is beleértve – a bizalmatlanság és a kiváltságok ördögi körében tartja Romániát. Elmondta: míg az Egyesült Államokban a kormányzatok „baloldali aktivista” bírók túlsúlyával szembesülnek, Romániában nem ideológiáról van szó, hanem személyes előnyökről. 

„A reformoknak magukban kellett volna foglalniuk az igazságügyi reformot, az alkotmánybíróságot beleértve. Románia igazságszolgáltatása alacsony bizalmi szintre jutott, méghozzá jogosan” – hangsúlyozta Rîpă a Ziare.com portálnak. Szerinte az emberek látják, hogy az igazságügyi rendszer egy olyan kaszttá alakult, amelynek egyetlen célja saját privilégiumainak védelme. Hozzátette: a bírósági függetlenségre pedig csak akkor hivatkoznak, amikor veszélybe kerül a különleges státuszuk. Az elemző azt is megjegyezte, hogy a pártoknak nincs okuk panaszra, mivel az alkotmánybíróság összetételét ők maguk határozták meg az elmúlt évek kinevezéseivel.  

„Szigorúan politikai értelemben, ha az alkotmánybíróság megakadályozza ezeket a félénk reformkísérleteket, Ilie Bolojan teljes joggal mondhatja: köszönöm szépen, megpróbáltam, ha tényleg nem akarjátok, folytassátok így, amíg a gazdaság a falnak nem megy. Nagyon világosan látszik, hogy ezek a kiváltságos csoportok pontosan ugyanazt a hozzáállást tanúsítják az ország helyzetével kapcsolatban, mint az egykori miniszterelnök, Ciolacu, aki – Boloș szerint – ünnepélyesen kijelentette, hogy őt egyáltalán nem érdekli a hiány” – fogalmazott George Rîpă. Az elemző azt is elmondta: nem gondolja azt, hogy Bolojan lemond. „Ha a csomagok 80 százalékát sikerül átvinni, elégedett lesz, és folytatni fogja a munkát a Victoria-palotában” – mondta az elemző.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE: Bukhatnak a bírák és ügyészek nyugdíját érintő változtatások

Az alkotmánybíróság asztalára került a Bolojan-kormány felelősségvállalással elfogadott törvénytervezete.   

Alkotmánybíróság deficit megszorítások Bolojan-kormány

Ilie Bolojan bizlami index nyárra 32 százalékra csökkent, s megítélésén aligha segít, hogy kedden arról beszélt, hogy Romániában szükséges a nyugdíjkorhatár emelése. A nyilvánvaló politikai hibát röviddel a kijelentés elhangzása után a kormány közleménnyel igyekezett korrigálni. A kabinet leszögezte: jelenleg nincs napirenden a nyugdíjkorhatár emelése.

Nem könnyíti Bolojan helyzetét az sem, hogy hüvőssé vált a kapcsolata Nicușor Dan elnökkel. Egyes politikai elemzők a feszültséget elsősorban a miniszterelnöknek az áfa növelésével kapcsolatos döntésének tulajdonítják. Más szakértők a közelgő fővárosi választásokkal magyarázzák az ellentéteket: amennyiben a PNL és az USR külön főpogármester-jelölttel indul Bukarestben, az akár a koalíciót jelnelgi formájában való működését is veszélybe sodorhatja.