Forrong az igazságszolgáltatási rendszer, legalább két tábor harcol egymással. A csata egyik fontos epizódja lesz az új legfőbb ügyész, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőjének kinevezése. A jelenlegi vezetők – Alex Florența, Marius Voineag és Alina Albu – mandátuma márciusban, illetve áprilisban jár le. 

Az igazságügyi törvények felülvizsgálatára létrehozott munkacsoport második ülésének végén Andrei Lupu államtanácsos bejelentette, hogy a következő - január 21-i - ülésen többek között a bírák és ügyészek delegálásának és áthelyezésének szabályairól, a bírói tanácsok összetételének módosításáról és a bírósági vezető testületek megválasztásának eljárásáról tárgyalnak. 

Az Agerpres beszámolója szerint megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a bírák és ügyészek elleni büntetőeljárások lefolytatása visszakerüljön a DNA és a DIICOT hatáskörébe. A munkacsoport ülésén a miniszterelnöki kancellária, az államelnöki hivatal, a CSM, az igazságügyi minisztérium, a legfőbb ügyészség, bírói és ügyészi szakmai szervezetek, valamint civil szervezetek képviselői vettek részt. 

Az éppen most plagizálással megvádolt Radu Marinescu szociáldemokrata igazságügyi miniszter a múlt héten indította el a pályázatokat a legfőbb ügyészi pozícióra, valamint a DNA, illetve a DIICOT vezetői posztjaira. Az eljárás szerint az alkalmas jelöltek egy interjún vesznek részt a miniszter által kijelölt bizottság előtt, a tárcavezető pedig kiválasztja a jelölteket és javaslatait továbbítja az Igazságügyi Tanács (CSM) ügyészekért felelős szekciójához véleményezésre. 

Kapcsolódó

Elindult a főügyészek kinevezésének eljárása: Nicușor Dané az utolsó szó

Elindította az igazságügyi minisztérium a legfőbb ügyészségi vezetők kinevezésére vonatkozó eljárást, a végső szót pedig Nicușor Dan államfő mondja ki. 

igazságszolgáltatás főügyész kinevezések CSM DNA legfőbb ügyészség DIICOT

A pozitív vélemény lehetővé teszi a javaslatok továbbítását Nicușor Dan elnök felé, míg a negatív vélemény új interjúra vagy az eljárás 60 napon belüli megismétlésére ad lehetőséget. Bár technikailag az elnök nem teszi meg közvetlenül a javaslatokat - ahogy a titkosszolgálatok igazgatói esetében történik -, ezeknél a kinevezéseknél is komoly beleszólása van. Az államfő bármikor visszautasíthatja a javaslatokat, feltéve, hogy ezt megindokolja.

Az igazságügy körüli háború tavaly decemberben robbant ki a Recorder filmjének bemutatásával. A riport a rendszer egyes szereplőitől származó tanúvallomásokra épül, s feltárja, hogy az elmúlt években a korrupciós ügyeket módszeresen „elsüllyesztik”, s az állam bizonyos struktúráit érintő nyomozásokat lezárják. Pászkán Zsolt politikai elemző korábban a Maszolnak elmondta, a filmet a média és az újabban külön befolyásolási üzletágként működő „véleményalakítók” szintén nem érdekmentes része által „dokumentumfilmnek” hazudta, s így fegyverként lehet felhasználni a romániai igazságszolgáltatáson és társadalmon belüli harcokban. 

Cristian Hrițuc politikai elemző szerint az igazságszolgáltatás különböző táborainak érdekeiről van szó. „Túl sok tábor van túl sok érdekkel, és nehéz lesz közös nevezőt találni, még a pártok között is. A politikai formációk érdekei eltérőek, és másképp viszonyulnak az igazságszolgáltatás problémájához. Az igazságszolgáltatásban, amint látható, rengeteg probléma van, és különböző érdekkel rendelkező táborok vannak. Nem tudom, hogy végül ki fog előnyhöz jutni, mert ha tárgyalások kezdődnek, valószínűleg kompromisszumok születnek, és nullszaldós eredményre jutunk” – mondta az Adevărulnak Cristian Hrițuc politikai elemző.