„Elsüllyesztett” korrupciós ügyek – Lerántották a leplet a román igazságszolgáltatásról (VIDEÓ)
Súlyos problémákkal küzd a román igazságszolgáltatás, derül ki a Recorder által készített kétórás dokumentumfilmből. Az oknyomozó riport a rendszer egyes szereplőitől származó tanúvallomásokra épül, s feltárja, hogy az elmúlt években a korrupciós ügyeket módszeresen „elsüllyesztik”, s az állam bizonyos struktúráit érintő nyomozásokat lezárják. Radu Marinescu igazságügyi miniszter egyelőre hárítja a felelősséget, Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint lejárató kampány zajlik.
A Libertatea által is ismertetett dokumentumfilm rámutat arra, ahogyan a legfelsőbb bíróság (ICCJ) és az alkotmánybíróság döntései számos korrupciós ügyben elősegítették a bűncselekmények elévülését. Ezekhez különféle igazságügyi trükköket is alkalmaztak: így a tárgyalótestületek összetételének váratlan megváltoztatásai, valamint a bírákat és ügyészeket érintő gyanús jelölések.

A dokumentumfilm több korrupciós ügyet is bemutat, amelyeket ilyen manőverekkel sikerült döntő módon befolyásolni. Egy figyelemre méltó példa Marian Vanghelie esete. Bukarest ötödik kerületének egykori polgármesterét eredetileg 11 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítéltek kilenc vesztegetési bűncselekményért, de végül egy napot sem töltött a rácsok mögött. Ügyét a bukaresti ítélőtáblán éveken át halogatták, miközben a tárgyaló tanács összetételét ötször is megváltoztatták a per során.
A Recorder tanúvallomásokat mutat be a bukaresti ítélőtábla belső köreiből. A megszólaló bírák felfedik, hogy a bíróság vezetése miként bátorítja a vádlottakkal szembeni megkülönböztetést és hogyan sérti meg az ügyek véletlenszerű kiosztásának elvét. Mint kiderül, az elmúlt években a bukaresti ítélőtábla vezetésébe ellentmondásos előéletű bírákat neveztek ki. Ezek az előléptetések Lia Savonea nevéhez köthetők, aki az elmúlt tizenöt évben a román igazságügyi rendszer egyik kulcsfigurájává vált. Savonea annak ellenére futott be villámgyors karriert, hogy 2010-ben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kihallgatta, és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elutasította a legfelsőbb bíróságra való előléptetését. Nemrégiben Savoneát kinevezték az ICCJ élére.
Kapcsolódó
Mint a filmből kiderül, az elmúlt évek törvénymódosításai a jogrendszer piramisszerű felépítéséhez vezettek, amelynek eredményeként egy szűk, kulcspozíciókban lévő bírói csoport irányítja most az igazságszolgáltatást. Számos tanúvallomás szerint félelem uralkodik a tisztességes bírák körében. Akik a vezetésével ellentétes véleményt fogalmaznak meg, ellenőrzéseknek lehetnek kitéve. A dokumentumfilm arra is kitér, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a DNA által vizsgált nagy korrupciós ügyek száma. Volt és jelenlegi DNA-ügyészek szerint megváltozott a légkör az intézményben, amióta Marius Voineag lett a főügyész.
A Recordernek nyilatkozó egyik ügyész azt állítja: „vannak ügyek, amelyekben egyszerűen nem akarják, hogy haladjon a nyomozás.” A film egy konkrét esetet is bemutat: Liviu Lascu katonai ügyész ügyét. Őt akkor távolították el a DNA katonai részlegének éléről, amikor épp a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) gyanús beszerzéseit vizsgálta. „Azt hiszem, joggal gyanakodhatom arra, hogy amit csináltam, az valakit zavart, és elsősorban azokra gondolok, akiket éppen vizsgáltam” – fogalmaz a filmben Lascu. A SRI-beszerzések ügyét Lascu eltávolítása után lezárták. A Recorder információi szerint, mióta Marius Voineag a DNA főügyésze, több mint húsz ügyész távozott a mintegy 140 fős állományból.
Hárít az igazságügyi miniszter
„Először meg kell nézni, hogy vannak-e a dokumentumfilmben konkrét tények, de egyébként a fegyelmi eljárások a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) és az Igazságszolgáltatási Felügyelet (Inspecția Judiciară) hatáskörébe tartoznak” – így kommentálta a Digi24-nek szerdán Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Recorder Justiție capturată (Elrabolt igazságszolgáltatás) című tényfeltáró anyagát, ami 11 órával a megjelenése után 350 ezer megtekintést ért el. Hozzátette: „bevallom, csak pár részletet sikerült megnéznem” .
A PSD-s minisztert arról is megkérdezték, mit gondol az ügyek elhúzódásáról, valamint arról, hogy egyes bírákat más bíróságokra helyeztek át, ami bizonyos vizsgálatok elhúzódásához vezetett. Marinescu szerint az ügyek ésszerű időtartamát nemrég az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is értékelte, az eljárások elhúzódása pedig sok EU-országban aggodalomra ad okot. Hozzátette, „minden ügyet külön kell elemezni, hogy kiderüljön, az elhúzódás objektíven a per bonyolultságából vagy a résztvevők számából adódik-e, vagy pedig szándékos halogatásról van szó. Ha valaki szándékosan húzza az időt, természetesen vállalnia kell érte a felelősséget”.

Annak kapcsán, hogy tesz-e lépéseket, ellenőrzi-e a Recorder vizsgálatában példaként említett ügyeket azt válaszolta, „a média szabadon kifejezheti álláspontját, és felelőssége is, hogy felhívja a figyelmet bizonyos kérdésekre, ugyanakkor a tényleges intézkedéseket intézményesen, objektíven és méltányosan kell meghozni azoknak, akiknek ez a hatáskörébe tartozik”. Hozzátette, nem tartozik a hatáskörébe a bírák karrierje. „E felelősséget – a fegyelmi ügyek kapcsán – az Igazságszolgáltatási Felügyelet és a CSM viseli. Ugyanakkor, a kérdésére válaszolva: ha valaki szándékosan húzza az időt, vagyis felelősségre vonható, természetesen vállalnia kell érte a felelősséget. Ismétlem: ez mindig a tények pontos megállapításán alapul” – mondta Marinescu. Stelian Ion USR-s képviselő közölte: az USR a parlamentbe hívja meghallgatásra az igazságügyi minisztert a Recorder riportja kapcsán.
Nicușor Dan államelnök Facebook-oldalán a kedd esti utolsó bejegyzés időpontja egybeesett a Recorder dokumentumfilmjének megjelenésével. A bejegyzés alatt – amiben egyébként a franciaországi találkozóról ír – hozzászólásban több tucatan kérik az elnököt, hogy nézze meg a dokumentumfilmet, és tegyen valamit a romániai igazságszolgáltatásért. „Nicușor Dan, talán van ideje megnézni, hol tart Románia, és esetleg megnézi a Recorder legújabb dokumentumfilmjét” – írta egy hozzászóló az elnöknek.
„Hazafelé tartó repülőútja alatt ajánljuk, nézze meg a Recorder új dokumentumfilmjét” – írja egy másik. De azt is sürgetik kommentben, hogy tegyen lépéseket: „Az igazságszolgáltatásról és az elnöknek az annak megerősítésére gyakorolt befolyásáról beszéltél, most, a Recorder dokumentumfilmje után már tudod, hol kell kezdeni” – javasolta egy hozzászóló. „A Recorder leleplezte az igazságszolgáltatás bajait és a bűnösöket. Sürgős és egyértelmű intézkedéseket várunk. Lemondásokat és büntetőeljárásokat a piramis csúcsáról, amely segíti a politikai maffiát és az üzletembereket” – áll egy másik, az elnöknek címzett bejegyzésben.
A dokumentumfilm hatására Tüntetés a független igazságszolgáltatásért címmel tiltakozást is szerveznek a visszaélések ellen. A Justiția Independentă Facebook-oldalon meghirdetett esemény leírása szerint szerdán este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elé hívják tüntetni az embereket. Többek között az követelik, hogy töröljék a törvényből a korrupciós ügyek elévülését és annak lehetőségét is, hogy a bírák kiválaszthassák a vizsgálatot lefolytató ügyészt. „Továbbá fontos, hogy támogassuk ezt az ügyet, hogy bátorítsuk az ország bíróit, akik többségükben becsületesek, de a korrupt közigazgatás miatt félelmükben hallgatnak” – áll a bejegyzésben.
Lejárató kampány zajlik Savonea szerint
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lia Savonea szerint lejárató kampány zajlik, de arra a kérdésre, hogy lemond-e a súlyos vádak után, nem adott egyértelmű választ. „Az igazságszolgáltatás helyzete súlyos, és nem hagyható figyelmen kívül. Gondosan mérlegelem, milyen lépések szükségesek. Sajnos bizonyos igazságszolgáltatási vezetők hitelességét támadó kampány zajlik, olyan névtelen nyilatkozatok és vádak alapján, amelyeket igazságként tálalnak, anélkül, hogy azokat ellenőrizhető tényekkel alátámasztanák” – nyilatkozta a HotNews-nak a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Recorder dokumentumfilmje kapcsán.
„A helyzet összetettebb, mint elsőre látszik, ezért kötelességem alaposan utánanézni a részleteknek, mielőtt nyilvánosan kommentálnám. A pozícióm miatt nem engedhetem meg magamnak a meggondolatlan vagy félreértelmezhető nyilatkozatokat” – tette hozzá Lia Savonea. „Ugyanakkor világos, hogy ez az állapot nem folytatódhat tovább minden vád tisztázása nélkül. Nem szándékozom legitimálni egy olyan területet, amely szándékosan a homályosság és utalások világában működik, még akkor sem, ha ezek a megnyilvánulások a rendszerből belülről érkeznek” – zárta szavait.

A Romániai Bírák Fórumának Egyesülete is megszólalt a dokumentumfilm után. Közleményükben azt állítják, hogy az elmúlt években folyamatosan jelezték a hatóságok felé a reformok szükségességét, a 2022-es törvénymódosítások azonban eltávolodtak ezektől az elvektől. A szervezet hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van valódi reformokra, amelyek összhangban vannak az Európai Unió Bírósága és más nemzetközi szervezetek, például a Velencei Bizottság és az OECD ajánlásaival. Az OECD például kritizálta, hogy a bírók előléptetése nem mindig meritokratikus, különösen a Legfelsőbb Bíróságon.
Nyilatkozatukban felszólítják az „illetékes hatóságokat”, hogy ne hagyják figyelmen kívül a „figyelmeztető jeleket”, és fogadjanak el valódi reformokat, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, a meritokráciát, a hatékonyságot és a felelősségvállalást. Az egyesület konkrét intézkedéseket javasol: a legfelsőbb ügyészek mandátumának hároméves meghosszabbítását, a mandátumok megújíthatóságának megszüntetését, továbbá a garanciák megerősítését arra az esetre, ha a Legfelsőbb Bíróság melletti főügyész indokoltanul megsemmisíti a többi ügyész által hozott intézkedéseket és döntéseket (a DNA és a DIICOT kivételével). Más javasolt módosítások között szerepel, hogy a bírósági alelnököket és a helyettes ügyészeket pályázat útján válasszák ki, valamint annak egyértelmű meghatározása, hogy a bíróságokhoz kirendelt nyomozóhatósági tisztviselőknek nincs jelentési kötelezettségük a Belügyminisztérium felé.
A Velencei Bizottság azt is javasolta, hogy a DNA jogköreit állítsák vissza, hogy vizsgálhassa és büntetőeljárást indíthasson bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények esetén. Az egyesület kiemeli az Igazságszolgáltatási Felügyelet működését szabályozó törvényi módosítás szükségességét is, különösen az Európai Unió Bíróságának 2023. május 11-i kötelező ítélete fényében.
A nap folyamán Nicușor Dan államfő felkérte a bírákat, hogy tájékoztassák a munkavégzésük során tapasztalt problémákról, meglátása ugyanis, hogy a megoldást az igazságszolgáltatási rendszeren belül kell keresni. Hasonlóan „eltökélt” hozzáállást vár Ilie Bolojan kormányfő is az igazságszolgáltatás szereplőitől a rendszer hibáinak helyrehozása érdekében. Ő nem látta még a riportot, de ígérte: megvizsgálja és megvitatja szakértőkkel, megpróbál párbeszédet teremteni az ügyben.
A Recorder dokumentumfilmjét itt láthatják:
CSAK SAJÁT