Kézdivásárhely főterének részleges, illetve később teljes megújítása kapcsán lakossági fórumot szervezett a városháza, hétfőn a látványtervek helyett sokszor inkább a bizalom hiánya, a parkolóhelyek elvesztésétől való félelem és a városvezetés döntéseivel szembeni elégedetlenség került előtérbe. A hétfő és kedd esti találkozón egyaránt kb. 45-en vettek részt, a hétfői háromórás beszélgetés időnként meglehetősen messze került a higgadt szakmai párbeszédtől, kedden azonban jóval kiegyensúlyozottabb, igazi fórumhangulat uralta a Szabadság utcai inkubátorház gyűléstermét.

Aki hétfő este arra számított, hogy Kézdivásárhely főterének jövőjéről nyugodt, érveken alapuló eszmecsere zajlik majd, hamar rá kellett jönnie, hogy a kérdés jóval érzékenyebb annál, mint amit néhány látványterv és forgalmi térkép alapján meg lehetne beszélni. A mintegy 45 résztvevő előtt Szilveszter Szabolcs alpolgármester és ifj. Gál Zoltán építész próbálta bemutatni a városközpont átalakításának elképzeléseit, a jelenlévők egy része azonban már az első percektől fenntartásokkal fogadta a terveket. A hozzászólások között akadtak jogos, megfontolandó kérdések, de a személyeskedő, olykor kocsmai hangulatot idéző beszólások sem hiányoztak.

A vita egyik legfontosabb tisztázandó pontja az volt, hogy a bemutatott terv nem egyetlen, azonnal megvalósuló beruházás. A főtér rendezésének elképzelése két részre oszlik: az első ütem a déli oldalt érinti, amelynek felújítására már rendelkezésre áll az európai uniós finanszírozás. A központ nagyobbik részét érintő átalakítás viszont egyelőre távlati elképzelés. Ennek megvalósításához jelenleg nincs pénzügyi fedezet, és a környező utcák forgalmi átszervezése, illetve felújítása is előfeltétele lenne a teljes terv kivitelezésének. Vagyis a látványterveken bemutatott új városközpont kilencven százaléka jelenleg nem közvetlenül megvalósítás előtt álló beruházás.

Emberközpontú tér, kevesebb autóval

Ifj. Gál Zoltán építész a koncepció bemutatásakor arra emlékeztetett, hogy a főtér átalakításának gondolata nem most született. A tervezés 2012-ben kezdődött, majd 2018-ban újabb elképzelések születtek. Az azóta eltelt időben különböző szakemberek, szakhatóságok és forgalomtechnikai tanulmányok bevonásával alakították ki a most bemutatott változatot.

A tervező szerint a cél nem a város jellegének megváltoztatása, hanem a meglévő értékek jobb érvényesítése. Úgy véli, a jelenlegi főtér túlzottan az autóforgalom és a parkolás uralma alatt áll, miközben kevés olyan minőségi közösségi felületet kínál, ahol a gyalogosok, a családok, a gyermekek és az idősebbek zavartalanul használhatnák a központot.

A tervek szerint megmaradnának a meglévő nagy fák és a magnóliák, a zöldövezeteket pedig új növényekkel bővítenék. A Gábor Áron-szobor a jelenleginél hangsúlyosabb, nyitottabb helyre kerülne, hogy a térre érkezők több irányból is jól láthassák. A színház előtt nagyobb szabad felületet alakítanának ki, amely kisebb szabadtéri előadások, zenés rendezvények és közösségi események helyszíne lehetne.

A szökőkút sem tűnne el teljesen a tervezők elképzeléséből, hanem más formában jelenne meg. A jelenlegi medence helyett játékos vízsugarakkal kialakított felületet terveznek, a régi, betemetett kutat pedig feltárnák és bemutathatóvá tennék. A múzeum előtti részen kisebb, hangulatos teret, a Vigadó környékén pedig teraszos, sétálásra és időtöltésre alkalmas közterületet képzelnek el.

A 99 parkolóhelyből húsz maradna

A lakossági ellenérzések egyik legfontosabb forrása a parkolás kérdése volt. A bemutatott forgalmi elképzelés szerint a jelenlegi, mintegy 99 parkolóhelyből hozzávetőleg húsz maradna a közvetlen főtéri részen. Szilveszter Szabolcs ugyanakkor azzal érvelt, hogy a környező utcák átalakításával és új parkolóhelyek kialakításával összességében nem egyszerűen megszüntetnék a parkolást, hanem másképpen szerveznék meg.

Az alpolgármester példaként említette a Vasúti utcában, a járóbetegrendelő előtt kialakított parkolót, ahol már öttucatnyi hely áll rendelkezésre. A tervek szerint a Márton Áron-szobor környékén és más közeli utcákban is bővítenék a parkolási lehetőségeket. Az ismertetett elképzelés szerint a jelenlegi 74 parkolóhely megszűnése mellett a környező területeken akár 420 hely kialakításával számolnak.

A városvezetés ötperces gyalogos távolságokról beszélt, amelyeket saját bejárásokkal is ellenőriztek. Az alpolgármester szerint a gyakorlatban több útvonal három-négy perc alatt is kényelmesen megtehető. Ez azonban a teremben nem mindenkit győzött meg.

Többen az idősebbek, a nehezen közlekedők, a vidékről ügyintézésre érkezők és az üzlettulajdonosok helyzetét hozták fel. Egy hozzászóló szerint nem lehet mindenkire ráerőltetni, hogy csomagokkal a kezében több utcát gyalogoljon, mások pedig attól tartottak, hogy a parkolóhelyek csökkentése a főtéri üzletek forgalmát is visszavetheti. A kereskedőknek ugyanis nemcsak a vásárlók elérése, hanem az árufeltöltés és a mindennapi üzletmenet szempontjából is fontos az autós megközelíthetőség.

Szilveszter Szabolcs erre azzal válaszolt, hogy a terv nem jelenti az autók teljes kitiltását. A téren lakók és üzlettulajdonosok számára biztosítanák a behajtást, süllyedő oszlopokkal szabályoznák a forgalmat, így az érintettek szükség esetén eljuthatnának ingatlanjukig, de a központban nem hagyhatnák egész nap az autóikat.

„Ki találta ki ezt a tervet?”

A vita során többször is visszatért a kérdés: ki kérte a főtér ilyen jellegű átalakítását, és mennyire vonták be a lakosságot a döntés előkészítésébe?

Egy indulatos hozzászóló azt kifogásolta, hogy néhány ember elképzeléseit próbálják ráerőltetni a város egészére. Szerinte a főtér jelenlegi arculata a kézdivásárhelyi identitás része, és nem világos, miért kell hozzányúlni ahhoz, ami évtizedek óta a városlakók megszokott környezetét jelenti. Mások azt vetették fel, hogy a városnak inkább a leromlott állapotú főtéri épületek felújítására kellene pénzt fordítania, nem pedig a közterület teljes átalakítására.

A szökőkút különösen érzékeny témának bizonyult. Többen a város egyik jelképének nevezték, és értetlenül fogadták, hogy a megszokott látványt másfajta vízfelülettel váltanák fel. A tervezői magyarázat szerint azonban nem a víz eltüntetése a cél, hanem annak újragondolása, hogy a víz és a közösségi tér miként kapcsolódhat egymáshoz.

A résztvevők között olyanok is akadtak, akik a tervek egészét labirintusszerűnek, nehezen áttekinthetőnek nevezték, és alternatív változat bemutatását kérték. Gál Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy a bemutatott változat mögött hosszú szakmai munka áll, amelyben számos szempontot kellett összehangolniuk. Egy másik változat elkészítése nem pusztán egy új rajzot jelentene, hiszen annak is meg kellene felelnie a forgalmi, műemlékvédelmi és egyéb szakhatósági követelményeknek.

Kedden már érdemi párbeszéd zajlott a főtér jövőjéről

A keddi lakossági fórum már egészen más hangulatban zajlott, mint az előző napi találkozó. Ezúttal bekiabálásoktól mentes, konstruktív és minden tekintetben hasznos párbeszéd alakult ki a főtér tervezett átalakításáról, a parkolási lehetőségekről és a helyi vállalkozások jövőjéről. A jelenlévők kulturáltan, egymás véleményét meghallgatva fogalmazták meg észrevételeiket, a felvetésekre pedig érdemi válaszok is érkeztek. A megbeszélésen nagyjából annyian vettek részt, mint előző nap, az átlagéletkor azonban jelentősen csökkent.

A beszélgetés első részében a hétfői menetrend ismétlődött, Szilveszter Szabolcs és Gál Zoltán ismertette az elképzeléseket.

Kisantal Lóránt – aki hétfőn is részt vett a fórumon – a főtér környékének parkolási helyzetét ismertette. Elmondta, hogy egy, szintén a főtéren lakó társával a keddi fórum előtt közösen végigjárták a környék parkolóit, hogy személyes tapasztalatok és helyszíni felmérés alapján mérjék fel, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az ott lakók és az autósok számára. A felmérés célja az volt, hogy ne csupán elméleti elképzelések, hanem a valós parkolási viszonyok alapján lehessen beszélni a tervezett változtatásokról. Kifejtette: a főtér környékén lévő utcák jelenleg is autókban fuldokolnak, igaz, legtöbb helyen nincs kimondottan parkolónak nevezhető hely. A felvetésére úgy reagáltak: az utcák egyirányúsítása révén lehetőség lesz 45 fokos szögben felfestett parkolók kialakítására, így több jármű fog elférni, illetve az iskolák környékén vélhetően fizetős parkolást vezetnek be, mert sajnos tendencia, hogy egy Kézdivásárhely méretű városban a 11-12-es diákok egy része autóval jár iskolába.

A fórumon többek között az is felmerült, hogy a főtér átalakításának nemcsak esztétikai, hanem a mindennapi életet érintő gyakorlati szempontokat is figyelembe kell vennie. Különösen fontos kérdés, hogy a főtéren élők számára a változtatások után is biztosított legyen a megfelelő parkolási lehetőség.

Van, aki közel egymillió eurót fektetett be, és a változás mellett áll

A fórum egyik legmarkánsabb felszólalása Borconi-Szedressy Emiltől, a Céhes Pizza tulajdonosától érkezett. A vállalkozó egyértelműen kiállt a főtér megújítása mellett, és különösen hangsúlyos kijelentést tett saját befektetéseiről: elmondása szerint közel egymillió eurót fektetett be a vállalkozásába, és a környéken további fejlesztéseket is tervez. „Informatikus vagyok, most a nyakunkon a mesterséges intelligencia, ami elveszi sok ember munkáját. A világ folyamatosan változik, alkalmazkodnunk kell” – vont párhuzamot a különböző időszakok által diktált kényszer- vagy valóságalapú változtatások szükségességéről.

Borconi-Szedressy Emil nem titkolta, hogy a munkálatok és az átalakítás időszaka a vállalkozások számára komoly nehézségeket okozhat. Saját példáján keresztül is elismerte, hogy ha a főtér felújítása három, akár öt évig tart, az számára is rendkívül nehéz időszakot jelenthet. Ennek ellenére úgy véli, a változtatásokat nem lehet tovább halogatni, mert hosszú távon a város és a főtér érdeke is a megújulás.

A vállalkozó szerint a főtér átalakítása új lehetőségeket teremthet a vendéglátás, a turizmus és a helyi gazdaság számára. Nem feltétlenül újabb vendéglátóhelyek sokaságában látja a fejlődés kulcsát, hanem abban, hogy a központ valódi élményt kínáljon az ide érkezőknek. Kézműves műhelyek, programok, látnivalók és egy élhető, gyalogosbarát városi környezet egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a turisták ne csupán áthaladjanak a városon, hanem időt is töltsenek ott.

Felszólalásának egyik fontos üzenete az volt, hogy a változásokkal járó átmeneti nehézségeket vállalni kell, ha azok hosszabb távon élhetőbb és gazdaságilag is vonzóbb főtér kialakulását szolgálják. Úgy látja, a városközpontok átalakulása nem egyik napról a másikra történik, és a vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozó körülményekhez.

Beke István, aki az egyik udvartérben lakik, ott működik a vállalkozása, illetve a családnak több ingatlan-érdekeltsége is van a központban ellenkező álláspontra helyezkedett: elmondta, hogy beszélt pár üzletessel, azok azt mondták, hogy amennyiben a főtér az autók számára le lesz zárva, akkor az a főtéri munkapontjuk bezárásával fog járni a forgalom visszaesése miatt. Az autók kizárása a főtérről annak üresedéséhez fog vezetni – figyelmeztetett: ő maga is Sepsiszentgyörgyre viszi a vállalkozását.

A parkolás és a szökőkút okozta károk sem maradhatnak figyelmen kívül

Erőss Sándor, a központban működő Kreakids Stúdió vezetője több fontos, a főtér közvetlen környezetét érintő problémát is felvetett. Beszélt a mostani szökőkút okozta pince-beázásokról, amelyek szerinte szintén olyan gyakorlati gondok, amelyekre a főtér átalakításakor megoldást kell találni. „Minden el van öregedve, a villanyhálózattól a víz-, csatorna- és gázvezetékekig. Ha a főtér sok gondja nem lesz orvosolva, az magától válik élhetetlenné” – magyarázta.

Külön hangsúlyozta, hogy a főtéren élők számára mindenképpen parkolóhelyeket kell biztosítani. Álláspontja szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az ott lakók mindennapi igényeit, ugyanakkor a szabályok betartatása is elengedhetetlen. Amennyiben szükséges, a rendőrségnek büntetésekkel is érvényt kell szereznie a parkolási előírásoknak, hiszen csak így lehet rendet teremteni.

Erős Sándor ugyanakkor nem a változtatások ellen foglalt állást: szerinte a főtér átalakítása szükséges, a jelenlegi állapot hosszú távon nem tartható fenn. A fejlesztést tehát támogatja, de úgy véli, annak során a helyben élők problémáira is megfelelő válaszokat kell adni.

Nem azonos vélemények, de közös megoldáskeresés

Építő jellegű javaslatként felmerült, hogy a főteret csak a hétvégére zárják le, máskor legyen átjárásuk az autóknak. Dobolyi Tünde azzal a javaslattal jött, hogy az önkormányzat vásároljon területeket a főtér közelében, parkolólétesítés céljából, egy szabad területként a Túróczi Mózes-féle ház kertjét nevesítve. Más az egykori városi malom szintén főtérhez közeli telkének a megvásárlását is felvetette.

Azzal egyébként mindenki egyetértett, hogy a főtér tervezett átépítése szép elképzelés, csak épp a fórumozók egy része a majdani lezárás miatt emelt kifogásokat vagy fogalmazott meg javaslatokat.

Konklúzióként elhangzott: a javaslatokat mindenképp figyelembe veszik, hiszen távlati tervről van szó. Az alpolgármester hangsúlyozta: először a főtér környékén lévő utcák rendbetétele az elsődleges célkitűzés, így a tér kilencven százalékának a felújítása 5-10 éves távlatot is jelenthet. Azt is kilátásba helyezte, hogy hasonló fórumokat még fognak szervezni.

A keddi fórum legfontosabb eredménye talán éppen az volt, hogy a különböző álláspontok ütköztetése ezúttal valódi párbeszéd keretében történhetett meg. A parkolóhelyek száma, a főtéri lakók érdekei, a vállalkozások működése és a turizmus fejlesztése mind olyan kérdések, amelyekre nem lehet egyetlen egyszerű választ adni.

A felszólalásokból világosan kirajzolódott: a főtér megújításának szükségességét és a megvalósítás gyakorlati nehézségeit egyszerre kell szem előtt tartani. A lakók számára biztosítani kell a mindennapi élethez szükséges feltételeket, a vállalkozásoknak pedig olyan környezetre van szükségük, amelyben hosszú távon is működni és fejlődni tudnak.